Hol vagytok, ügynökök? Kisebbfajta dráma a magyar életbiztosításoknál

Egyelőre nem a tényleges (bruttó) értékesítési adatokat, hanem a nettó tranzakciós számokat közölte az MNB. Ezek alapján 2017-ben 26 milliárd forinttal helyeztünk el többet életbiztosításban, mint amennyit kivontunk belőlük, vagyis ennyi volt a nettó tranzakciók összege.

Négyéves mélypontról van szó, ennél rosszabb teljesítményt csak a 2010 és 2013 közötti években mutatott a piac az elmúlt két évtizedben.

A negyedik negyedévre mintha magához tért volna az értékesítés, persze az is lehet, hogy csak visszaesett a visszavásárlások, törlések összege. Az év utolsó három hónapjában ugyanis tranzakciós alapon nagyobb összeggel nőtt az életbiztosítások állománya, mint a megelőző kilenc hónapban.

Egyértelmű így is, hogy a hozamok többet tettek hozzá tavaly az életbiztosításban fekvő pénzek állományának növekedéséhez, mint a nettó értékesítés. Tavaly +42,5 milliárd forinttal értékelődött át a hazai életbiztosítási állomány, ami a 2016 végi állományhoz képest 2,3%-os hozamot jelent.

A nettó tranzakciók és az átértékelődések együttes hatására 3,6%-kal nőtt tavaly a magyar biztosítók által kezelt életbiztosítási díjtartalék, így 2017 végén 1955 milliárd forinton állt. 10 év alatt csaknem harmadával, 32%-kal bővült az életbiztosításokban heverő összeg, de mivel a lakossági megtakarítások ennél sokkal jobban növekedtek, az életbiztosítások részaránya szinte folyamatosan esik.

Az életbiztosítások alulteljesítését egyszerre okozhatja a válság előtti túlfűtött értékesítés eltűnése és a szabályozás szigorodása. A független életbiztosítási közvetítők bruttó jutalékbevétele a legfrissebb, 2016-os adatok szerint harmadával volt kevesebb, mint 2008-ban (ugyanakkor jelentős ingadozást mutat a szám), és idén év elején tovább csökkent a jogszabályban előírt jutalékplafon (legfeljebb 13 havi biztosítási díjnak megfelelő szerzési jutalék fizethető ki a tavalyi 14 havival szemben, jövőre ez 12 havira csökken).

2016 végén 29%-kal dolgoztak kevesebben a hazai biztosításközvetítői szakmában, mint nyolc évvel korábban, de a válság első éveire jellemző csökkenés az elmúlt öt évben már megállt (ezek az adatok nem csak az életbiztosítási közvetítőket mutatják). Egyértelműen eltolódott az értékesítés a banki csatornák felé, miközben a direkt/online értékesítés az életbiztosításokban továbbra is elhanyagolható.

Az életbiztosítási üzletág versenyzőbb a nem-élet üzletágnál, ugyanakkor a verseny a "push market" jelleg miatt inkább a közvetítőkért folyt az elmúlt években - állapította meg nemrég a jegybank. Ebben hoz az MNB várakozásai szerint változást az etikus életbiztosítási koncepció, amely felértékeli a méretgazdaságossági kérdéseket. A közvetítői csatornákban egyébként Magyarországon az élet ágban az ügynökök aránya, a nem-élet ágban pedig az alkuszok aránya magas nemzetközi összevetésben.

Az éves díjbevétel-adatok még nem ismertek, de az év első három negyedévéről elmondható, hogy az életbiztosítások díjbevétele jóval a nem-életbiztosítások alatt, 4,5%-kal nőtt 2016 hasonló időszakához képest, ezen belül az szja-törvény szerinti 20%-os adókedvezménnyel járó nyugdíjbiztosítások viszont 38%-kal bővültek, és az egyszeri díjas biztosítások is meghaladták a maguk 8%-os növekedésével az átlagot.

A szerződéses darabszámban is érzékelhető az életbiztosítások alulteljesítése az új értékesítésben, ugyanakkor erről még szintén nem ismerjük a 2017-es adatokat.

• Címkék:
• MNB,
• finanszírozás,
• biztosítás,
• életbiztosítás,
• biztosításközvetítő,
• ügynök