A végrendelet kevés, ha az alkalmatlan utódoktól kell megmenteni a céget

Az öröklés megtervezése egy mély, részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve - főként termelő vagyon esetén - lehet olyan igény, hogy az örökhagyó halála utánra is olyan rendszert hagyna, amely a vagyon megóvását biztosítja.

Kiemelten fontosnak tartom ezt a témát, mivel több tucat ügyfelünknek ez most nagyon aktuális. A privátbankárral való bizalmi viszony miatt gyakran kérnek tanácsot tőlünk ügyfeleink az alap pénzügyi és vagyonkezelési témákon túl is. Ezekben az esetekben pedig számíthatnak arra, hogy megtaláljuk nekik azokat a témában igen jártas szakembereket, akikre biztosan támaszkodhatnak

- mondta Kállay András, az Erste Group Private Banking Kompetencia Központjának vezetője.

A végrendelet megírásakor érdemes odafigyelni az alaki és formai követelményekre, ugyanis a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint a fővárosban a hibás végrendeletek több mint 90 százalékát megtámadják, míg vidéken ugyanez az arány 40-50 százalékos.

A három leggyakoribb hiba:

• nincsenek számozva az oldalak
• nincs minden oldal aláírva
• a tanúk egyike maga is érdekelt az örökségben, így vele szemben hatálytalanná válik az irat

Azonban az alakilag helyes végrendelet sem jelent teljes biztonságot az örökhagyó akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a vagyon felosztásáról a hagyatéki eljárásban, vagy azt követően is, és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk kivételek esetén érvényesülhet

- mondta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal adójogásza.

Van megoldás

Az örökhagyónak hagyományrendelés keretében lehetősége van arra, hogy a hagyatékban szereplő valamely vagyontárgyat juttasson meghatározott személynek, vagy akár arra is, hogy meghatározott feltétel bekövetkezését követően a hagyományban részesülőt más váltsa fel. A hagyatéki terhekért a hagyományban részesülő csak korlátozottan felel.A végrendelet speciális, de csak részbeni alternatívái között említhetjük még az öröklési szerződést, vagy a halál esetére szóló ajándékozást. Mindkét jogintézmény - szemben a végrendelettel - kétoldalú jogügyleten alapul, azaz egyoldalúan nem is vonhatók vissza. Az öröklési szerződésnél az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A halál esetére szóló ajándékozás akkor történhet, ha a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy alakiságaira az öröklési szerződés az irányadó. Azonban az ajándékozás tárgya csak a hagyatékban meglévő vagyontárgy lehet.

Vállalkozás esetében gyakran előálló szituáció, amikor a felelős cégvezető tisztában van vele, hogy nincs olyan örököse, aki a felépített vállalkozást tovább fogja tudni vinni, azonban azt szeretné, ha a cég a jövőben is működhetne, ugyanakkor a leszármazói anyagi biztonságát is szolgálja. "Ez a legösszetettebb helyzetek egyike, hiszen ilyenkor alapvetően magát a vállalkozást kell felépíteni olyan módon, hogy az később az üzletileg passzív tulajdonosok mellett is hatékonyan működjön, ez pedig valójában nem is kifejezetten öröklési jogi, hanem sokkal inkább üzleti kérdés." - tette hozzá Szűcs.

Ilyen esetben merülhet fel, hogy a vállalkozást részben a meglévő munkavállalók, vezetők kezébe adják - jellemzően még az örökhagyó életében - amely által a szakmai irányítók tulajdonosi felelőssége biztosíthatja a vállalkozás továbbvitelét. Magára a részvényjuttatásra többféle jogi lehetőség van.

A vezetők kaphatnak:

• egyszerű törzsrészvényt
• elsőbbségi részesedést, amely jellemzően vonatkozhat szavazatelsőbbségre, osztalékelsőbbségre
• de munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében akár a munkavállalók szélesebb köre is érdekeltté tehető

Utóbbi esetében az alapító, illetve maga a társaság részesedést (jellemzően részvényt vagy üzletrészt) juttat az általa létrehozott MRP szervezetnek, amely tagi részesedést biztosít szervezetében a társaság dolgozói számára. Ezáltal a munkavállalók közvetetten részesedést kapnak a vállalkozásban, de a később akár a közvetlen társasági részesedéshez is hozzájuthatnak.

Aprólékosan ki lehet kötni az öröklés feltételeit

Még hatékonyabb megoldás a cégvezető halála utáni idők befolyásolására a bizalmi vagyonkezelési konstrukció, ami akár szerződéssel, akár végrendeleti formában, de akár egyoldalú jognyilatkozattal megvalósítható.

A bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonrendelő (örökhagyó) tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át egy vagyonkezelőre, és nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan.

A végrendelettől eltérően számos egyéb rendelkezést is tartalmazhat a bizalmi vagyonkezelési szerződés, így

• a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb 50 év)
• a vagyonkezelés elveit és feltételeit
• a vagyonrendelő számára fenntartott jogosultságokat
• a vagyonkezelő által kötelezően előírt szabályokat
• a vagyonkezelő díjazásának megállapítását

Bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonkezelő a vagyonrendelő halála esetén is folytathatja például egy cég működtetését, tudatosan és tervezhetően felkészítheti a céget az értékesítésre is, és a szerződésben meghatározott feltételekkel biztosítható, hogy a vagyonkezelés kedvezményezettjei a vagyon elherdálásának veszélye nélkül, előre meghatározott szabályok szerint élvezzék annak hozadékát.

A bizalmi vagyonkezelésbe adás során akár az is meghatározható, hogy a vagyon bizonyos feltételek bekövetkezése esetén átszálljon a kedvezményezettekre, azaz a tényleges öröklésre csak az örökhagyó halálát követően, de meghatározott rendben kerüljön sor. Így például megvalósítható az, hogy a leszármazók a számukra kitűzött, az örökhagyó által fontosnak ítélt cél - például egyetemi diploma megszerzése, házasság - elérése esetén kerülnek tulajdonosi pozícióba, addig a vagyonkezelő biztosítja számukra például a tanulmányok finanszírozását

- mondta a szakértő.

Ilyen esetekre tehát a legalkalmasabb lehet a bizalmi vagyonkezelés, amelyben olyan feltételek is rögzíthetők, amelyek egy végrendeletben nem. Ugyanakkor ez a megoldás lényegesen bonyolultabb és költségesebb is egy végrendeletnél, és mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont a kötelesrész - azaz az örökhagyó legközelebbi rokonait mindenképpen megillető minimum örökrész -megállapításánál figyelembe kell venni, nem lehet minden esetben alternatívája annak. Ráadásul a nevéből adódóan a vagyonkezelővel való bizalmi viszony, és annak megfelelő felkészültsége alapvető feltétel.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.

• Címkék:
• finanszírozás,
• végrendelet,
• generációváltás,
• családi vállalkozás,
• erste bank,
• bizalmi vagyonkezelés