A bankellenesektől a kockázatvállalókig: mennyire szeretik a bankokat a magyarok?

A Scale Research Kft reprezentatív Bankindex® kutatása évente több hullámban vizsgálja a 18 év feletti magyar lakosság pénzügyi szokásait és gondolkodását. A felmérés többek között a lakosság pénzügyi tájékozottságát, a bankok megítélését, megtakarítási képességet, kockázatvállalási hajlandóságot, a hitelek elfogadottságát és az ügyintézési csatornákkal kapcsolatos preferenciákat tárta fel.

Az adatok tanúsága szerint minden harmadik magyar felnőtt érzékel különbséget a bankok szolgáltatásai között, de másik egyharmad szerint a bankok csereszabatosak. A lakosság csupán hetede követi nyomon a pénzügyi újdonságokat a piacon, viszont kétharmadot ez a téma látszólag teljesen hidegen hagyja. Csupán a lakosság ötöde tartja magát jól informáltnak pénzügyi területen, minden második honfitársunk viszont legfeljebb kettesre értékeli saját pénzügyi tudását. A lakosság fele tekinthető hitelellenesnek, ők semmilyen körülmények között nem vennének fel hitelt, csupán minden negyedik személy tekinthető kifejezetten „hitelbarátnak”, de csak a lakosság ötöde gondolja azt, hogy a hitelek megkönnyítik az emberek életét.

Ötből két honfitársunk a személyes tanácsadást igényli, ha valamilyen pénzügyi kérdése van, vagy tanácsra van szüksége. Közel minden második személy legszívesebben bankfiókban intézi banki ügyeit, ezzel szemben ötből egy magyar, ha teheti, minden banki ügyét az online térben bonyolítja, és az ügyfelek negyede használja már internet banki szolgáltatást. A lakosság ötöde rak csak félre rendszeresen pénzt megtakarítás célból, háromból ketten továbbra sem hajlandóak magasabb hozamért legalább némi kockázatot vállalni, miközben a kockázatot tudatosan elfogadók is csak a lakosság tizedét teszik ki.

„A magyar lakosság sajnos továbbra is erősen megosztott módon gondolkodik a pénzügyi, banki témákkal kapcsolatban: kevesen nevezhetőek tájékozottnak pénzügyi téren, sokan egyáltalán nem követik a pénzügyi híreket, újdonságokat, ami az edukációs szint emelkedésének egyik gátja” – állítja Schauermann Péter, a Scale Research Ügyfélkapcsolati igazgatója – „az általános pénzügyi tudás emelkedésében nem várhatunk drámai javulást a következő évben sem. Sajnos ez kihat több más területre is: messze vagyunk még a hitelek tudatos használatától is, sokan hitelellenes attitűddel írhatóak le, és a megtakarítási képesség továbbra is a lakosság kis részének privilégiuma. Ez utóbbi persze nem csak attitűd kérdése, hanem összefügg a családok jövedelmi helyzetével is. A korona vírus okozta gazdasági visszaesés következtében a jövedelmi helyzet rosszabbodása a megtakarítási képesség érezhető csökkenését vetíti előre a társadalom jelentős részénél.”

A kérdésekre adott válaszok alapján a lakosságot öt jellemző csoportba tudták besorolni a kutatók. A pénzügyek iránti nyitottság és a digitális banki csatorna használat alapján a két „szélső” csoport látható, amelyek mérete hasonló, csoportonként kb. 1,3 millió fő. A pénzügyi témák iránt leginkább nyitott „Tájékozott, kockázatvállaló” szegmens aránya 16% a magyar lakosságon belül, a bankokkal és pénzügyekkel kapcsolatban leginkább elzárkózó, „Bankellenes, passzív” csoport aránya pedig 17%. A lakosság negyede sorolható a „Támogatást igénylő” szegmensbe, akik leginkább igénylik a segítséget pénzügyi téren, valamint a fióki, személyes banki ügyintézést kedvelik. A legnagyobb létszámú csoport a „Megtakarító, hitelbarát” szegmens, 2,4 millió fő, akik a lakosság 30%-át teszik ki. A csoport tagjai közül sokan képeznek megtakarítást, némileg hajlandóak kockázatot vállalni, és nyitottak a banki hitelek iránt. A lakosság tizede egyszerre aktív digitális banki csatornahasználó, de többségük elutasítja a banki hiteleket, ők a „Hitel-ellenes, digitális bankoló” szegmens, nagyjából 890 ezer fő.

Az egyes szegmensek fő jellemzői:

• A Tájékozott, kockázatvállaló szegmens (nagyjából 1,3 millió fő) tagjai aktívan informálódnak pénzügyi kérdésekről, magukat jellemzően tájékozottnak tartják e téren. Céljuk megtakarításaiknak növelése, így magasabb hozamért nagy arányban hajlandóak kockázatot is vállalni. Többségük egyetért azzal, hogy a hitelek megkönnyítik az emberek életét. A szegmensbe magas a középvezetők, vállalkozók, valamint a 30-39 évesek aránya.
• A Megtakarító, hitelbarát szegmens (nagyjából 2,4 millió fő) tagjai rendszeresen képeznek megtakarításokat, akár némi kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb hozamért cserébe, nyitottak a banki hitelek iránt és az online ügyintézési formákat preferálják banki területen. Többségük legalább érettségivel és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezik.
• A „Hitelellenes, digitális bankolók” szegmense (nagyjából 890 ezer fő) elutasítja a hiteleket, de az online banki ügyintézést preferálják, és magukat átlag felett vélik tájékozottnak pénzügyi területen. A szegmens többsége legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, aktív internetbank és banki applikáció használók.
• A Támogatást igénylő (nagyjából 2,1 millió fő) szegmens tagjai leginkább személyesen, bankfiókba szeretik ügyeiket intézni, inkább elvetik a digitális banki csatornákat. Ha kérdésük van vagy tanácsot igényelnek pénzügyi területen, személyesen a bankfiókban szeretik ezt átbeszélni. Az átlagnál kevésbé tartják magukat informáltnak pénzügyi területen, és nem jellemző rájuk a rendszeres megtakarítás, kockázatot sem szívesen vállalnak a magasabb hozam érdekében. A szegmens tagjai körében magas arányban találunk 60 év feletti személyeket, jellemzően inkább alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek és ritkább körükben az internethasználat.
• A Bankellenes, passzív szegmens (nagyjából 1,3 millió fő) fele egyik banknak sem ügyfele, a szegmens tagjai átlagnál kevésbé informáltak pénzügyi területen, nem jellemző rájuk sem a kockázatvállalás, sem a rendszeres megtakarítás. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ők a legkevésbé aktív internethasználók és körükben minimális a digitális banki csatornák használóinak részaránya.

Schauermann Péter szerint: „A személyes, bankfióki tanácsadás a lakosság egy jelentős része számára továbbra is az elsődleges kiszolgálási mód, igénylik a személyes találkozást, ami a bankok számára értékesítési lehetőséget jelent, és az ügyfélélmény képzés fontos, de egyben költséges terepe is.  A Támogatást igénylő szegmens tagjai körében nem várunk jelentős átalakulást a banki csatornahasználatban, jellemzően ők kereshették fel a karantén alatt is a fiókokat. Bár a jelenlegi karantén következtében a digitális, személyes megjelenést nem igénylő banki ügyintézési csatornák felfutását látjuk, ez főleg a digitális csatornák iránt affinis szegmensek tagjai magatartása. Emellett kérdés, hogy az elektronikus csatorna használat felfutásának trendje mennyire marad tartós a korlátozások feloldását követően. Azon ügyfelek többsége, akik eddig idegenkedtek az internetbanki vagy mobilbanki ügyintézéstől, várhatóan nem válnak elkötelezett digitális ügyfelekké egyik napról a másikra.” – véli a szakember. 

Címlapkép: Getty Images

Hitelezés 2020: Lakossági hitelezés veszélyhelyzetben konferencia

A lakossági hitelezés lesz jövő keddi online konferenciánk fókuszában, érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés