mobilbank mobiltelefon laptop digitális
Bank

Digitális transzformáció a magyar bankszektorban: ez még csak a kezdet - Elárulta terveit az MNB

Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot az MNB digitális transzformációs ajánlása, mely a bankoktól egy átfogó digitális transzformációs stratégia elkészítését és annak tervszerű betartását írja elő. Az ajánlás többek között a bankok igazgatótanácsában is változásokat idéz elő, és arra ösztönzi a bankokat, hogy tervszerűen és tudatosan építsék fel digitális szolgáltatásaikat, szervezetüket és infrastruktúrájukat. A jegybank pedig folyamatosan ellenőrzi, hogy a bankok a kijelölt úton maradjanak. Szombati Anikóval és Fáykiss Péterrel, az MNB digitalizációs területért felelős vezetőivel beszélgettünk az ajánlás részleteiről és az MNB céljairól.
Az MNB digitális transzformációs ajánlásáról a jegybanki szakértők részletesen beszélnek június 3-ai Financial and Corporate IT konferenciánkon. Regisztráció itt!

Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot az MNB digitális transzformációs ajánlása, mi az, amit a jegybank elvár a piaci szereplőktől a területen?

Szombati Anikó: A legfontosabb elvárás, hogy nagyjából fél év alatt a bankok dolgozzanak ki egy átfogó digitalizációs stratégiát, vagy ha már rendelkeznek ilyennel, akkor azt áttekintsék, az ajánlásnak megfelelően kiegészítsék és ezt nyújtsák be az MNB-nek. Ezután pedig az általuk meghatározott időzítés alapján végezzék is el a meghatározott digitalizációs projekteket.

Szombati Anikó
Magyar Nemzeti Bank, digitalizációért és Fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató
Szombati Anikó a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, Chief Digital Officer, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja. Fő feladata a hazai pénzügyi re
Tovább
Szombati Anikó a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, Chief Digital Officer, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja. Fő feladata a hazai pénzügyi re Tovább

Mi volt az MNB elsődleges célja az ajánlás kiadásával?

Fáykiss Péter: Digitalizációval ma már sok jegybank foglalkozik, azonban általában megállnak ott, hogy általánosabb elemzéseket, kutatásokat végeznek a témában. Néhány jegybank előrébb jár ebben, mint például a szingapúri vagy Bank of England, ahol dedikált csapat foglalkozik a digitalizációval és a FinTech jelenséggel, ide tartozik az MNB is, ahol 2019 májusa óta működik ezzel foglalkozó ügyvezető igazgatóság.

Az MNB-ben azon dolgoztunk, hogy a témával kapcsolatos elemzések mellett hogyan lehetne még határozottabb lépésekre ösztönözni a szektort. „Papíron” a digitalizációval erőteljesen foglalkoznak a bankok, azonban ez a gyakorlatban sok esetben mégis lassan halad.

Fáykiss Péter
Magyar Nemzeti Bank, igazgató
2009-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az egyetemi évek alatt 2007-2008 között dolgozott az IFUA Horváth & Partners nemzetközi tanácsadó cég pénzügyi intézményekkel foglalkozó területén,
Tovább
2009-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az egyetemi évek alatt 2007-2008 között dolgozott az IFUA Horváth & Partners nemzetközi tanácsadó cég pénzügyi intézményekkel foglalkozó területén, Tovább

Szombati Anikó: Ennek számos oka lehet, de úgy látjuk, hogy az egyik legfontosabb tényező, hogy a bankok sokszor a szűken vett hazai versenytársaikhoz mérik magukat, nem pedig az akár már Magyarországon is elérhető, sokkal ügyfélközpontúbb digitális pénzügyi szolgáltatókhoz, vagy globális szolgáltatókhoz.

Fáykiss Péter: Ennek komoly stabilitási és gazdasági kockázata lehet, nevezetesen az, hogy

ha a hazai bankok a digitalizációban nagyon lemaradnak, akkor egy olyan helyzet is előállhat középtávon, hogy az innovatív külföldi fintech vagy bigtech versenytársak megjelenésekor - kis túlzással - a gőzgép fog versenyezni a mikroprocesszorral.

Ezért is döntött úgy a jegybank, hogy „soft” szabályozói eszközökkel ösztönzi a bankokat a területen, és szerencsére ebben a hazai bankok is partnerek voltak, nagyon konstruktívan álltak az egyeztetésekhez. Világszinten is kutattunk, hogy más jegybankok éltek-e ilyen eszközzel a digitalizáció ösztönzésére, de nem találtunk erre eddig máshol példát, így bátran kijelenthetjük, az MNB kezdeményezése nemzetközi szinten is újdonságnak tekinthető. Fontos, hogy a digitalizáció nem csupán IT vagy termékfejlesztési kérdés, hanem a banki működés teljes vertikumát átható alapvető gondolkodási keret, éppen emiatt az MNB ajánlás minden banki területre kiterjed.

Szombati Anikó: Az ajánlás egy helyzetfelmérés alapján készült, melynek keretében részletesen elemeztük a bankokat, a nemzetközi gyakorlatokat, valamint áttekintettük a meglevő elképzeléseket és mindezeket figyelembe véve dolgoztuk ki az ajánlásunkat. A mi értelmezésünkben ez egy szabályozói minimumnak felfogható javaslatcsomag. Azt szeretnénk elérni, hogy minden terület kapjon figyelmet, még azok is, amelyek esetleg a közvetlen bevételtermelő képességgel nincsenek kapcsolatban. 

Milyen külföldi követendő példákat láthatnak a bankok?

Fáykiss Péter: Nemzetközi szinten az észak európai országokban és Ázsia egyes részein, például Szingapúrban, Kínában már nagyon jól működő digitális banki megoldások vannak. Ahol fejlett a digitális környezet, és fejlett digitális szolgáltatásokat nyújtanak a bankok, ott a challengereknek, fintecheknek, bigtecheknek sokkal kisebb mozgástere van, mert nem nagyon tudnak például csak azzal piacot szerezni, hogy egy nagyon jó mobilapplikációval rendelkeznek. Erre nagyon jó példa Skandinávia, ahol az erős banki digitalizáció miatt az olyan kihívók, mint a Revolut piaci részesedése sokkal alacsonyabb Európa más részeihez képest.

Hol van most a legnagyobb lemaradásban a magyar bankszektor a digitalizációt tekintve a külföldi versenytársakhoz képest?

Fáykiss Péter: Az MNB aktuális FinTech és digitalizációs jelentése éppen most készül, ebben évente egy 100-as skálán mérjük fel a bankszektor digitalizációs szintjét. 2019-ben a magyar bankszektor digitális fejlettsége 52 pontot ért el, ez a szám 2020-ban érezhetően nőtt, ami azért főként a járványhelyzetnek is köszönhető. Egyre több banknál lehet például már online számlát nyitni, hitelt igényelni, fejlődtek a mobilbanki appok is.

Egy banki digitalizációs vezető korábban úgy fogalmazott, hogy a digitalizáció kapcsán ők most a „d” betűnél járnak, de van egy nagyon jó tervük. Szerencsére azért már nem ez a helyzet, a magyar bankszektor ma egy jó közepes szinten tart, és ami talán még fontosabb, hogy míg évekkel ezelőtt a banki vezetők körében a digitalizáció elsődlegessége nem igazán volt egyértelmű, addig ma már ez nem kérdés.

Mindenki tudja, hogy ez egy nagyon fontos feladat, paradigmaváltás történt a banki vezetők hozzáállásában.

Mi történik, ha egy bank nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat?

Szombati Anikó: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az MNB integrált formában működik, ami azt jelenti, hogy a jegybanki funkciókat kiegészítik a felügyeleti funkciók is, az ajánlás pedig közös produktuma a két területnek. Ez azt jelenti, hogy az ajánláshoz kapcsolódó stratégiának a benyújtása is a sztenderd kapcsolattartási felületeken fog zajlani, és utána a megfelelést a felügyeleti kollégákkal közösen fogjuk rendszeresen értékelni.

Az ajánláson belül megkülönböztetünk konkrét minimum elvárásokat és jó gyakorlatokat. A jó gyakorlatok a javasolt kategóriát jelentik, de szeretnénk, hogy ezek is előbb-utóbb megjelenjenek a bankokon belül. Azt azonban ebben az esetben is elvárjuk, hogy mindenképpen foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel.

A minimum elvárásoknak való megfelelés hiánya esetén pedig az MNB felügyeleti területének a folyamatos felügyelés keretében lehetősége van megtenni a szükséges intézkedéseket.

Fáykiss Péter: Az ajánlás biztosítja azt a rugalmasságot, ami a viszonylag heterogén banki közösségre jól alkalmazhatóvá teszi az elvárásokat. Például van amelyik szereplő a digitalizációban élen jár, más bankok viszont kicsit lemaradtak, kisebb intézmények és nagybankok is versenyeznek a piacon: így különböző helyzetekre is megfelelően alkalmazható az ajánlás.

Melyek azok a területek, ahol a közeljövőben felpezsdülhet a piac, ahol a digitális fejlesztések súlypontja lehet?

Szombati Anikó: A digitalizációs úton elindult, más-más kilométerkőnél járó bankoknál más-más fejlesztések várhatók, így minden szegmens esetén várhatók előrelépések.  Az ajánlás átfogó jellege miatt vannak kifejezetten a vállalatirányításra, mindennapi működésre, kockázatkezelésre, adatvagyon gazdálkodásra vonatkozó elemek, ezek a piac felé nem biztos, hogy egyből láthatóvá válnak. Az ügyfelek azt fogják érzékelni, ha egy új mobilappot vezetnek be, bővül a digitális termékkínálat, de hogy a banküzem működése hogyan újul meg, azt kevésbé lehet majd látni, ez a szolgáltatás színvonalának emelkedésén, illetve bízunk benne, hogy a szolgáltatási árszintek csökkenésén keresztül lesz majd érzékelhető. 

Fáykiss Péter: A kérdést kicsit megfordítva azt is érdemes megemlíteni, hogy mi lehetne szerintünk fontos fejlesztendő terület. Az egyik általában a digitális csatornák használatának elősegítése, erősítése, a másik pedig a digitalizációs fókuszú vállalati kultúra kialakítása. A sikeres vállalati digitalizáció egyik kulcsa, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, és ehhez megfelelő légkör jöjjön létre a cégen belül. Először a munkavállalók „mindsetjét” kell felkészíteni a változásokra, utána a folyamatokat kell újragondolni, majd csak ezt követően jöhetnek az átfogóbb rendszerfejlesztések, amikor már a „vashoz” is hozzányúlnak. Ha más a sorrend, akkor nagyon gyorsan vissza tudnak rendeződni a korábbi rugalmatlan struktúrák.

Szombati Anikó: Mi hiszünk abban, hogy a bankok legfelsőbb vezető testületének a szintjén kell egy komoly elköteleződés a digitalizáció irányába, ezért is van egy olyan pontunk, hogy az igazgatóságokban legyen digitalizációért felelős szerepkörrel rendelkező vezető. Nemrégiben történt is egy ilyen változás az egyik hazai nagybanknál, ezzel mindenképpen jó példával járnak elöl. A lépéssel a digitalizáció az egész bankot átható iránnyá válhat.

Fáykiss Péter: Ebben a kérdésben sokat egyeztettünk a szektorral, hogy szükséges-e egy ilyen szerepkör kialakítása az igazgatótanácsban, voltak olyan szereplők, akik azt javasolták, hogy legyen generális a felelősség, az igazgatóság összes tagja feleljen ezért. Ám sokszor sajnos az látható, hogy ahol nincs dedikált felelős, ott valójában senki nem felel érte.

Az ajánlás egyik pontja a felhő technológia bátrabb használatra buzdítja a bankokat. Hogy állunk most ezen a téren?

Fáykiss Péter: Van, aki inkább csak alapvető dolgokra használja a felhő technológiát, irodai megoldásoknál alkalmazza, van, aki a nagyobb számítási kapacitást igénylő elemzéseinél, vagy terméktámogatási célokra, ebben is nagyon heterogén a piac. A core rendszerek jellemzően még nem futnak ezen, de a támogató funkciókban már egyre többen használják.

Szombati Anikó: Ahogy egyre több esetben elvárás az adatok valós idejű feldolgozása, gyakran mesterséges intelligencia felhasználásával, úgy a felhő szolgáltatás használata is egyre nagyobb teret nyer. Az AI például a kapcsolatfelvételtől, kapcsolattartástól a személyre szabott ajánlatok real time előállításán és ügyfélhez való eljuttatásán át a kockázatkezelésben, anomália-detekcióban is hasznos lehet a bankoknak.

Az MNB digitális transzformációs ajánlásáról a jegybanki szakértők részletesen beszélnek június 3-ai Financial and Corporate IT konferenciánkon. Regisztráció itt!
olajvezetek
skot valasztasok 210508
Benko Tibor honvedelmi torvenyjavaslat150
koronavirus vilag
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
gazdasági kilátások cégvezető