
Egyre közeledünk a hitelmoratórium végéhez, számos előrejelzés van arra vonatkozóan, miképpen növekszik meg a vállalati és lakossági fizetőképtelenség. Milyen várakozások vannak erre vonatkozóan Európában és Magyarországon? Lehet érdemi különbségeket kiemelni?
Győrfi Gábor: Igen, közeledünk a hitelmoratórium elméleti végéhez, de a gazdaság talpra állásának időszakában elképzelhető, hogy a kormányok meghosszabbítanak bizonyos intézkedéseket, hogy ezzel segítsék a hiteladósok egy körét az új helyzethez való alkalmazkodásban.
Így várhatóan nem fogják hirtelen leállítani a moratórium időszakát, a legsérülékenyebb hiteladósok csoportja esetében inkább egy átmeneti időszakot képzelek el.
A fizetőképtelenségre pontos adatokat nehéz meghatározni, különösen az ehhez hasonló hitelmoratóriumos időszakokban, amikor a bankok csak limitált hozzáféréssel bírnak ügyfeleik megváltozott fizetőképességének, fizetési hajlandóságának és vásárlási szokásainak felméréséhez. A bankoknak így akár a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülniük. Az EKB igyekezett becslést adni arra vonatkozóan, mennyire vannak felkészülve az eurózóna bankjai a nem teljesítő hitelek felfutására, de az előrejelzési lehetőségek meglehetősen korlátozottak, több nagyobb európai bankpiaci szereplő még nem látja, mire számítson, így felkészülni is nehéz bizonytalan jövőbeni kimenetekre.

Vállalati oldalon mely szektorokban látják a legnagyobb kockázatát a fizetésképtelenségnek? Miért éppen ezekben? Mely országok bankjai vannak leginkább kitéve ezeknek a sérülékeny szektoroknak?
Gy. G.: A koronavírus miatti lezárásoknak egyértelmű hatása volt az olyan jól látható szektorokra, mint a turizmus, ezen belül is a hotelpiac, az éttermek és azok beszállítói. Ezeken kívül is lehet azonban számos olyan szektor, ahol inkább az adott vállalat mérete jelenti a nagyobb kockázatot, mintsem a szektor, amelyben működik. A vásárlói szokások csak kis mértékű változása is könnyen romba dönthet családi vállalkozásokat, kkv-kat, függetlenül attól, milyen szektorban tevékenykednek. Az egyes kormányoknak országonkénti és szektoronkénti intézkedésekkel szükséges minél hamarabb fellépniük az ehhez hasonló, sérülékenyebb szegmensek kimentésére.
Lakossági oldalon mi a tapasztalat, mennyire kell félni a tömeges hitelbedőlésektől? Mennyiben mérsékli a kockázatokat a pandémia idején felhalmozott megtakarítás a háztartásoknál?
Gy. G.: Egyértelműen nagy a kockázat lakossági oldalon is,
ez esetben a hitelbedőlések mértéke még a megtakarítások szintjét is meghaladhatja.
A moratóriumok lejárta után éppen a társadalom azon szegmensei alkotják majd a bankok hitelportfólióinak legsérülékenyebb részét, akik a megtakarítások és likvid források hiánya miatt fordultak a pénzintézetekhez kölcsönért. Azok, akiknek biztosabb jövedelmi forrása és megtakarítása van, nagyobb eséllyel fogják tudni visszafizetni adósságaikat a moratóriumot követően is.
Persze a fenti logikát még jelentősen átrajzolhatják a fogyasztók vásárlási és fizetési szokásaiban és preferenciáiban beálló változások. Értem itt ez alatt azt, hogy ezeket például a koronavírus miatti lezárások miatt az online vásárlások előtérbe kerülése illetve a családi beruházások (a tartós fogyasztási cikkektől a nyaralásig) időzítésének és sorrendjének újratervezése is nagyban befolyásolhatja.
Milyen hatékony technológiákkal dolgoznak ma a követeléskezelők? Mennyiben tud segíteni például a gépi tanulás az NPL-portfóliók hatékonyabb kezelésében, illetve a fizetőképtelen ügyfelek számának csökkentésében? Előrejelzésre is jó lehet egy ilyen megoldás?
Gy. G.: Az mára már világossá vált, hogy nagy potenciál rejlik a technológiai és különféle analitikai módszerekkel megtámogatott követeléskezelési rendszerekben. A meglévő (moratórium előtti időszakból örökölt) nem teljesítő hitelportfólió mellett arra számítunk, hogy sok lesz az újonnan bedőlő hitel is a portfóliókban, a bankoknak rövid időn belül kellően fel kell tudniuk készülni az új hiteladósaik jellemzőiből, viselkedési mintázataikból. Az ilyen változásokkal és kockázatokkal teli időszakban nincs idő a lassú reakciókra, hezitálásra, kísérletezgetésre – gyors és erős döntések kellenek. Ehhez pedig a támogató technológiai és adatfeldolgozási háttér alapvető szükséglet. Az ügyfelek anyagi helyzetének és viselkedési szokásának gépi tanulással való modellezése, előrejelzése nagy segítséget adhat a költséghatékonyabb stratégiák megvalósításához. Ez a hiedelmekkel ellentétben nem jelenti az ügyfelektől eltávolodást, sőt, sokkal személyre szabottabb kezeléssel és ügyintézéssel találkozhatnak általa az adósok. A technológiavezérelt követeléskezelés pozitívumai eddig is ismertek voltak, de a mostani nehéz időkben láthatóbb és kézzelfoghatóbb lesz, mint eddig valaha.

Címlapkép: Getty Images
Nagy bejelentést tett Irán
Az ország azt tervezi, hogy együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel
Hatalmas pofont kapott Trump a Harvard professzorától
A „nagy, gyönyörű törvény” arra példa, amikor az ideológia felülírja a gazdasági érdekeket.
Von der Leyen: Trump lépése súlyos zavarokat okozhat az ellátási láncokban
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nyitottak a tárgyalásokra.
Lakóhely és cukorbetegség: nem mindegy, hol élünk
Súlyosabbak a szövődmények a rosszabb hátterű településeken.
Itt a nagy bejelentés: 30 százalékos vámmal sújtja Trump az Európai Uniót
Az új vámok augusztus 1-jétől lesznek érvényben.
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You


Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.