Első lépések a klímasemleges hitelezésében - Így állnak a magyar bankok
Portfolio signature

Első lépések a klímasemleges hitelezésében - Így állnak a magyar bankok

Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.

A fejlett európai bankok saját operatív kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható” (vagy már nullázták is), az igazi üzleti kihívás a hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások kiszámításában és leszorításában rejlik.

Szeptember 12-én jön az őszi fenntartható vállalatoknak szóló konferenciánk, a Sustainable World 2023! Zöld finanszírozás, megújuló energia, vállalati megoldások, zöld agrárium és még sok-sok más, a klímacélokhoz kapcsolódó területről is szó lesz. Részletek a linken.

Mivel a klímasemleges finanszírozás nem jogszabályi kötelezettség, a törekvések jelenleg az önkéntes nemzetközi vállalások alapján formálódnak. Pozitív fejlemény, hogy a közelmúltban a Magyarországon jelen lévő legnagyobb bankok (illetve ezek anyabankja) szinte mindegyike alávetette magát ezen egyezményeknek, melyek - önkéntes jellegük ellenére – meglehetősen erősek, mivel egy kialakított számonkérési mechanizmussal is rendelkeznek. A kényszerítő erő nem valamilyen hatósági ellenőrzés, hanem elsősorban a nyilvánosság ereje. 

A legnagyobb 12 hazai hitelintézet részvétele a nemzetközi, Párizsi Klímamegállapoddással kapcsolatos kezdeményezésekben (fióktelepek és fejlesztési bankok nélkül)
  Bank neve Elköteleződések
1 OTP Bank ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
2 MHB Bank ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
3 K&H Bank (KBC Group) ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) + Collective Commitment to Climate Action aláírója
4 UniCredit Bank (UniCredit Group) Net Zero Banking Alliance + ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
5 ERSTE Bank Hungary (Erste Group) Net Zero Banking Alliance + ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
6 Raiffeisen Bank (Raiffeisen International Group) ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
7 CIB Bank (Intesa SanPaolo Group) Net Zero Banking Alliance + ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
8 Fundamenta-Lakáskassza LTP N/A* (nincs információ arról, hogy a vizsgált nemzetközi banki klíma-kezdeményezéseknek részesei lennének)
9 GRÁNIT Bank N/A*
10 KDB Bank N/A*
11 Bank of China Zrt. (Bank of China Group) ENSZ Felelős Banki Irányelvek (PRB) aláírója
12 MagNet Bank N/A*
Forrás: Green Policy Center

A két legnagyobb hazai bank, az OTP Bank és az MBH 2021-ben, illetve 2022-ben csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelveihez, így esetükben a következő hónapokban kerülhet sor a kiemelt fenntarthatósági területek kijelölésére, melyekhez nyilvános, hosszútávú célokat kell rendelni. Az OTP Csoport mindenesetre nemrég publikált integrált jelentésében jelezte, a klímaváltozás lehet az egyik ilyen célterület, melyhez 2025-re készíti el dekarbonizációs stratégiáját. 

A KBC Group (K&H), az UniCredit Group, az Erste Group, a Raiffeisen International és az Intesa SanPaolo (CIB) esetében e csatlakozás már korábban megtörtént, és az említett csoportok mindegyike a klímaváltozás elleni küzdelmet jelölte ki az egyik kiemelt célterületnek. E csoportok továbbá az elmúlt hónapokban már publikálták az első jelentéseiket is a témában, melyben számot adtak finanszírozott emisszióikról és publikálták első körös közép-, illetve hosszútávú klímacéljaikat. Noha a magyarországi operáció részaránya e csoportok esetében nem jelentős (jellemzően 5% alatti), az anyabankok által vezérelt klímasemlegességi törekvések a magyarországi leányokra is kiterjednek.

Mennyire „fűtik” a klímaváltozást a mai hitelportfoliók?

Értelemszerűen a bankok akkor tudják fokozatosan, tervszerűen megvalósítani a finanszírozott klímasemlegességet, ha a jelenre nézve tudják, mennyi üvegházhatású gáz kapcsolódik a portfolióhoz. Az ehhez szükséges banki módszertan többé-kevésbé kialakult. Ma sokkal inkább az adatok elérhetősége és minősége nehezíti meg a bankok dolgát. Ma még nagyon ritka, hogy az adós vállalat saját mért (netán külsőleg is hitelesített) kibocsátási értékeket tudjon a bank rendelkezésére bocsátani, így a mai banki adatok sok esetben becsléseket mutatnak, gyakran az adott iparágra jellemző emissziós faktorok alapján. Abban is nagy szórás van, hogy egy-egy szektor saját kibocsátásait (Scope 1), netán a megvásárolt energiához kapcsolódó (Scope 2) vagy esetleg még az értéklánc kibocsátásai (Scope 3) is megjelennek-e a hitelek, befektetések után kalkulált értékekben.

A nemrég publikált adatok azt mutatják, hogy a bankok többségénél – lekövetve a reálgazdaság szerkezetét - a legtöbb kibocsátás abszolút értékben még mindig az olaj-, energia- és bányászati szektorokhoz kapcsolódik.

Egy eurós hitelkitettségre vetítve, az Erste esetében a legtöbb kibocsátás az autóiparból (1 millió eurónyi kitettségre 915 tCO2e emisszió jutott), az Intesa esetében az olaj- és földgáz szektor (3,4 MtCO2e/ €Bn), a KBC esetében a mezőgazdaság, a Raiffeisen esetében pedig az energiaszektor (és a víziközmű-szektor) a fajlagos legnagyobb kibocsátó.

A bankok között az egyik többé-kevésbé jól összehasonlító szektorok az autóipar, amelyben a két olaszországi csoport, az UniCredit és az Intesa SanPaolo egyaránt a használatbeli (tank-to-wheel ) emissziókat becsülte meg a hitelekre: ez 161 (UniCredit, 2021) illetve 155 (Intesa, 2022) g/km-es értéket mutatott, az adott évben újonnan gyártott járművek alapján számolva. Ezzel viszonylag messze vannak az EU által a 2020-2024-es periódusra kitűzött, 95 grammos, az autógyártókra kitűzött célértéktől. Mivel ez utóbbi el nem érésére azonban pénzbírság is párosul (nem a bankokra nézve, hanem az autógyártókra), a gyártók és a bankok érdekei is abba az irányba hatnak, hogy a zöldülés gyorsuljon.

A hazai székhelyű bankok közül OTP Bank szintén elkészítette a hasonló számításait, mely (a fent hivatkozott 2022-es éves jelentés alapján) a teljes hitelportfólió 81,3 százalékát fedi le, de a legnagyobb magyar bank csak 2024-re vonatkozóan tervezi először nyilvánosságra hozni a becsléseket.

Milyen célokat jelöltek ki eddig a bankok?

Mivel a bankok részben eltérő nemzetközi kezdeményezések aláírói, eltérő ütemezéssel, lefedettséggel és ambícióval tűzik ki az egyes szektorok dekarbonizációjára vonatkozó nyilvános céljaikat. Időben először a KBC csoport publikálta céljait hat nagy szektorra (energia, ingatlan, közlekedés, mezőgazdaság, építőipar és fémipar) vonatkozóan, 2030-as és 2050-es számszerű célokat lefektetve. A mögöttes ambíció többnyire két fok alatti átlaghőmérséklet-emelkedésre vonatkozik, ami összhangban lenne a Párizsi Klímamegállapodással, de annak ideális, másfél fokos kimenetelének ambícióját nem éri el (kivéve a közlekedési szektort). Ugyanígy a „kétfok alatti” pályára illeszkednek a Raiffeisen céljai, melyek 2022 végén a kereskedelmi ingatlanokat és a villamosenergiatermelést fedik le. (Az osztrák csoport egyéb vállalati hiteleire és kötvényeire, valamint a tőzsdén kereskedett kötvény- és részvénybefektetésekre egy 2,74 fokos globális hőmérséklet-növekedési ambíciót vállalt – a mögöttes vállalatok jelenleg egy 3,2 fokos pályán állnak, azaz messze vannak a párizsi klímacéloktól.)

Az Erste, az UniCredit és az Intesa előbbiekkel szemben a Net Zero Banking Alliance kezdeményezésben is részt véve a kétfokosnál ambíciózusabb, másfél fokos vállalást kell, hogy tegyen. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy 2050-re mindenképp el kellene érni a klímasemlegességet a portfolióban lévő ügyfeleknek. Ehhez első lépésben 2023 első negyedévében célokat tűztek ki a lakossági jelzáloghitelekre, kereskedelmi ingatlanhitelekre, villamos energiatermelés, hőtermelésre (Erste, 2030-as és 2050-es célok), az olaj- és földgáz, a villamos energiatermelésre és az autóiparra (UniCredit és Intesa, mindkét bank egyelőre 2030-ra.)

Az eddig kitűzött klímacélok összefoglalása
Bank Eddigi célokkal lefedett szektorok Klímaambíció
KBC Group energia, ingatlan, közlekedés, mezőgazdaság, építőipar és fémipar 1.7°C („2°C alatt”), kivéve közlekedés (1.5°C)
UniCredit Group olaj- és földgáz, a villamos energiatermelés, autóipar 1.5°C
Erste Group lakossági jelzáloghitelekre, kereskedelmi ingatlanhitelekre, villamos energiatermelés, hőtermelés 1.75°C, 1.75°C, 1.5°C, 1.75°C
Raiffeisen Bank International kereskedelmi ingatlanok, villamosenergiatermelés 2°C alatt
Intesa Sanpaolo olaj- és földgáz, a villamos energiatermelés, autóipar 1.5°C
Forrás: Green Policy Center  

Az elmúlt időszakban publikált banki finanszírozott kibocsátási mérések és klímasemlegességi célok a banki fenntarthatóság evolúciójában óriási ugrásnak számítanak. A mostantól kezdve évről-évre publikált (és remélhetőleg egyre jobb minőségű) adatok lehetővé teszik a haladás – vagy éppen annak hiányának – figyelését. A kitűzött célok és a melléjük rendelt banki üzleti elképzelések pedig az ügyfelek (amelyek végső soron az emissziókért is felelnek!) felé is egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg: a gazdasági szektoroknak és benne a vállalatoknak, sőt a háztartások eszközeinek is párizsi pályára kell állniuk, amelyhez a bankok hitelezéssel, a szükséges beruházások finanszírozásával tudnak segíteni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.  

Címlapkép: Getty Images

RSM Blog

Bizalmi vagyonkezelés 2024

A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló biz

Holdblog

Most érdemes Teslát venni?

A kérdés - persze - nem a február elején elindult támogatott elektromosautó-vásárlási lehetőség esetleges kihasználására vonatkozik, hanem a vállalatba való befektetésre. Érdemes most vá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jaksity György: Kilépés az Európai Unióból. Megéri?

Privát bankár

Privát bankár
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!