Első lépések a klímasemleges hitelezésében - Így állnak a magyar bankok

A fejlett európai bankok saját operatív kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható” (vagy már nullázták is), az igazi üzleti kihívás a hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások kiszámításában és leszorításában rejlik.

Sustainable World 2023

Szeptember 12-én jön az őszi fenntartható vállalatoknak szóló konferenciánk, a Sustainable World 2023! Zöld finanszírozás, megújuló energia, vállalati megoldások, zöld agrárium és még sok-sok más, a klímacélokhoz kapcsolódó területről is szó lesz. Részletek a linken.

Információ és jelentkezés

Mivel a klímasemleges finanszírozás nem jogszabályi kötelezettség, a törekvések jelenleg az önkéntes nemzetközi vállalások alapján formálódnak. Pozitív fejlemény, hogy a közelmúltban a Magyarországon jelen lévő legnagyobb bankok (illetve ezek anyabankja) szinte mindegyike alávetette magát ezen egyezményeknek, melyek - önkéntes jellegük ellenére – meglehetősen erősek, mivel egy kialakított számonkérési mechanizmussal is rendelkeznek. A kényszerítő erő nem valamilyen hatósági ellenőrzés, hanem elsősorban a nyilvánosság ereje. 

A két legnagyobb hazai bank, az OTP Bank és az MBH 2021-ben, illetve 2022-ben csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelveihez, így esetükben a következő hónapokban kerülhet sor a kiemelt fenntarthatósági területek kijelölésére, melyekhez nyilvános, hosszútávú célokat kell rendelni. Az OTP Csoport mindenesetre nemrég publikált integrált jelentésében jelezte, a klímaváltozás lehet az egyik ilyen célterület, melyhez 2025-re készíti el dekarbonizációs stratégiáját. 

A KBC Group (K&H), az UniCredit Group, az Erste Group, a Raiffeisen International és az Intesa SanPaolo (CIB) esetében e csatlakozás már korábban megtörtént, és az említett csoportok mindegyike a klímaváltozás elleni küzdelmet jelölte ki az egyik kiemelt célterületnek. E csoportok továbbá az elmúlt hónapokban már publikálták az első jelentéseiket is a témában, melyben számot adtak finanszírozott emisszióikról és publikálták első körös közép-, illetve hosszútávú klímacéljaikat. Noha a magyarországi operáció részaránya e csoportok esetében nem jelentős (jellemzően 5% alatti), az anyabankok által vezérelt klímasemlegességi törekvések a magyarországi leányokra is kiterjednek.

Mennyire „fűtik” a klímaváltozást a mai hitelportfoliók?

Értelemszerűen a bankok akkor tudják fokozatosan, tervszerűen megvalósítani a finanszírozott klímasemlegességet, ha a jelenre nézve tudják, mennyi üvegházhatású gáz kapcsolódik a portfolióhoz. Az ehhez szükséges banki módszertan többé-kevésbé kialakult. Ma sokkal inkább az adatok elérhetősége és minősége nehezíti meg a bankok dolgát. Ma még nagyon ritka, hogy az adós vállalat saját mért (netán külsőleg is hitelesített) kibocsátási értékeket tudjon a bank rendelkezésére bocsátani, így a mai banki adatok sok esetben becsléseket mutatnak, gyakran az adott iparágra jellemző emissziós faktorok alapján. Abban is nagy szórás van, hogy egy-egy szektor saját kibocsátásait (Scope 1), netán a megvásárolt energiához kapcsolódó (Scope 2) vagy esetleg még az értéklánc kibocsátásai (Scope 3) is megjelennek-e a hitelek, befektetések után kalkulált értékekben.

A nemrég publikált adatok azt mutatják, hogy a bankok többségénél – lekövetve a reálgazdaság szerkezetét - a legtöbb kibocsátás abszolút értékben még mindig az olaj-, energia- és bányászati szektorokhoz kapcsolódik.

Egy eurós hitelkitettségre vetítve, az Erste esetében a legtöbb kibocsátás az autóiparból (1 millió eurónyi kitettségre 915 tCO2e emisszió jutott), az Intesa esetében az olaj- és földgáz szektor (3,4 MtCO2e/ €Bn), a KBC esetében a mezőgazdaság, a Raiffeisen esetében pedig az energiaszektor (és a víziközmű-szektor) a fajlagos legnagyobb kibocsátó.

A bankok között az egyik többé-kevésbé jól összehasonlító szektorok az autóipar, amelyben a két olaszországi csoport, az UniCredit és az Intesa SanPaolo egyaránt a használatbeli (tank-to-wheel ) emissziókat becsülte meg a hitelekre: ez 161 (UniCredit, 2021) illetve 155 (Intesa, 2022) g/km-es értéket mutatott, az adott évben újonnan gyártott járművek alapján számolva. Ezzel viszonylag messze vannak az EU által a 2020-2024-es periódusra kitűzött, 95 grammos, az autógyártókra kitűzött célértéktől. Mivel ez utóbbi el nem érésére azonban pénzbírság is párosul (nem a bankokra nézve, hanem az autógyártókra), a gyártók és a bankok érdekei is abba az irányba hatnak, hogy a zöldülés gyorsuljon.

A hazai székhelyű bankok közül OTP Bank szintén elkészítette a hasonló számításait, mely (a fent hivatkozott 2022-es éves jelentés alapján) a teljes hitelportfólió 81,3 százalékát fedi le, de a legnagyobb magyar bank csak 2024-re vonatkozóan tervezi először nyilvánosságra hozni a becsléseket.

Milyen célokat jelöltek ki eddig a bankok?

Mivel a bankok részben eltérő nemzetközi kezdeményezések aláírói, eltérő ütemezéssel, lefedettséggel és ambícióval tűzik ki az egyes szektorok dekarbonizációjára vonatkozó nyilvános céljaikat. Időben először a KBC csoport publikálta céljait hat nagy szektorra (energia, ingatlan, közlekedés, mezőgazdaság, építőipar és fémipar) vonatkozóan, 2030-as és 2050-es számszerű célokat lefektetve. A mögöttes ambíció többnyire két fok alatti átlaghőmérséklet-emelkedésre vonatkozik, ami összhangban lenne a Párizsi Klímamegállapodással, de annak ideális, másfél fokos kimenetelének ambícióját nem éri el (kivéve a közlekedési szektort). Ugyanígy a „kétfok alatti” pályára illeszkednek a Raiffeisen céljai, melyek 2022 végén a kereskedelmi ingatlanokat és a villamosenergiatermelést fedik le. (Az osztrák csoport egyéb vállalati hiteleire és kötvényeire, valamint a tőzsdén kereskedett kötvény- és részvénybefektetésekre egy 2,74 fokos globális hőmérséklet-növekedési ambíciót vállalt – a mögöttes vállalatok jelenleg egy 3,2 fokos pályán állnak, azaz messze vannak a párizsi klímacéloktól.)

Az Erste, az UniCredit és az Intesa előbbiekkel szemben a Net Zero Banking Alliance kezdeményezésben is részt véve a kétfokosnál ambíciózusabb, másfél fokos vállalást kell, hogy tegyen. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy 2050-re mindenképp el kellene érni a klímasemlegességet a portfolióban lévő ügyfeleknek. Ehhez első lépésben 2023 első negyedévében célokat tűztek ki a lakossági jelzáloghitelekre, kereskedelmi ingatlanhitelekre, villamos energiatermelés, hőtermelésre (Erste, 2030-as és 2050-es célok), az olaj- és földgáz, a villamos energiatermelésre és az autóiparra (UniCredit és Intesa, mindkét bank egyelőre 2030-ra.)

Az elmúlt időszakban publikált banki finanszírozott kibocsátási mérések és klímasemlegességi célok a banki fenntarthatóság evolúciójában óriási ugrásnak számítanak. A mostantól kezdve évről-évre publikált (és remélhetőleg egyre jobb minőségű) adatok lehetővé teszik a haladás – vagy éppen annak hiányának – figyelését. A kitűzött célok és a melléjük rendelt banki üzleti elképzelések pedig az ügyfelek (amelyek végső soron az emissziókért is felelnek!) felé is egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg: a gazdasági szektoroknak és benne a vállalatoknak, sőt a háztartások eszközeinek is párizsi pályára kell állniuk, amelyhez a bankok hitelezéssel, a szükséges beruházások finanszírozásával tudnak segíteni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.  

Címlapkép: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ