Merre tart a hitelezés, honnan tudnak forrást bevonni a nagyvállalatok 2024-ben?
Bank

Merre tart a hitelezés, honnan tudnak forrást bevonni a nagyvállalatok 2024-ben?

Portfolio
Az infláció és a magas kamatkörnyezet hatására érezhetően lelassult a vállalati hitelpiac, a beruházási hitelek irányából a forgóeszköz-hitelek felé mozdult el az idei évben az igénylések aránya - mondta a Portfolio-nak Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezési ügyvezető igazgatója. A szakember arra számít, hogy a forrásbevonást könnyítő kormányzati intézkedések pozitív hatásai már a következő évben érzékelhetőek lesznek, és ez természetszerűleg a hitelpiac fellendülését is magával hozza majd.

Mi történt a májusi hármas bankfúzió és az egyesült MBH Bank elindulása óta? Mik az integráció fontosabb mérföldkövei, és mit tart a legfontosabb feladatának ezzel kapcsolatban?

Ősszel újabb nagy lépést tettünk a korábbi három banki rendszer összekapcsolása terén, ugyanis az MBH Bank májusi jogi „megszületése” után, most szeptember végén került sor a volt Budapest Bank vállalati ügyfeleinek adatmigrációjára, amit sikeresen lezártunk. Ez nagy előrelépés, hiszen ennek köszönhetően a korábbi három alaprendszer helyett már csak kettő marad használatban. Aki közelről látott ilyet, az tudja, hogy ez egy kényes, hálátlan és nagyon erőforrásigényes feladat.

Több mint 20 éve vagyok vezető vállalati banki területeken, de kevés ilyen nagy kihívással találkoztam. Nálam a kulcs mindig az adaptáció és a hitelesség, azaz az új helyzethez villámgyorsan alkalmazkodni, és aztán hitelesen kommunikálni ügyfél és kolléga felé egyaránt. Most is ez volt a fő feladatom az integrációs folyamatban. Szerencsés módon a szűkebben vett csapatom és az egész bank is nagyon adaptív szervezet, így jól tudtunk működni ebben a különleges helyzetben.

balogh péter
Balogh Péter Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Az integráció mellett az üzletág működésével kapcsolatos mindennapi feladatok jelentik a munkám legfontosabb részét, hiszen az ügyfeleket a szolgáltatás minősége jobban érdekli, mint a fúzió. A bank számára presztízskérdés a vállalati üzletág, egyrészt, mert piacrész tekintetében az élmezőnyben vagyunk, másrészt mert nagymértékben járulunk hozzá a pénzügyi eredményéhez. Így nézve a fenti két párhuzamos feladat extra terhelést jelent a kollégáimnak és nekem, összehasonlítva az összeolvadás előtti időkkel.

Mik voltak 2023-ban a legfontosabb gazdasági körülmények, amik hatottak a magyar vállalatok működésére? Mennyire várható változás ezekben a következő évben?

Nagyjából egy éve volt az MNB egynapos betéti tenderének kamata a legmagasabban, 18%-on, az infláció pedig idén januárban tetőzött: a 2022-es év nagyon intenzív volt, a bankok mérlegfőösszege jelentősen nőtt, illetve ezt az intenzitást láthattuk vállalati oldalon is. A negatív folyamatok persze már akkor elindultak, de annak a hatása, hogy egy erőteljes kamatemelési ciklus indult a gazdaság lehűtése, a dezinflációs törekvések miatt, késleltetve, inkább csak az idei évben mutatkozott. A nagy központi bankok, akár az USA-ban, akár Európában még mindig várják, hogy az infláció a jegybanki célokhoz visszatérjen. Egyelőre azt látjuk, hogy a kamatkörnyezet lényegesen magasabb a korábbi években megszokottnál.

A magas kamatkörnyezetnek erőteljes hitelfelvétel-lassító hatása van, ez a teljes vállalati szektorban látszik, sok cég nem tudja kitermelni pénzügyileg a hitelfelvételhez szükséges anyagi hátteret, és dönt úgy, hogy elhalasztja a tervezett beruházást egy nyugodtabb időszakra.

Az idei évben azt láthattuk, hogy a hitelfelvétel stagnált. A problémákkal elsősorban a kisebb vállalkozások szembesültek, a közepes és nagy cégek inkább csak átrendezték a prioritásaikat. Sokan arra rendezkedtek be, hogy a mostani magas inflációs környezetben a megnövekedett nominális forgalmat le tudják bonyolítani likviditási oldalon, a bank forgóeszközhitel állományán tükröződik is ez a bővülés.

Ahogy enyhültek a negatív tendenciák, most már mindenki arra vár, hogy az élénkülés meginduljon, ami vélhetően egy lassú folyamat lesz, mert az infláció még mindig nem érte el azt a szintet, ahová a jegybankok várják, de a gazdasági sokkon már túljutottunk.

Fontos hatás továbbá a kereslet csökkenése, ez belföldön főleg az élelmiszeriparban jelentkezett erősebben, ennek következtében az árbevétel és a profit nagy része is hiányzott a szektorból az elmúlt időszakban.

Mennyire érték ezek a kihívások felkészülten a magyar cégeket? Átalakul-e az üzleti tervezés, másképp készítenek stratégiát a magyar vállalatok?

Személy szerint nagyobb cégekkel vagy nagy beruházást tervező társaságokkal találkozom, például egy napelempark vagy egy erőmű kapcsán, amelyek jelentős hiteligényű beruházások. Ezekben az esetekben nagyfokú óvatosság érzékelhető partnereink részéről. Alapvetően mindenki két dologra kíváncsi: mikor várható kamatcsökkenés, és hogyan alakulnak az árfolyamok - a vállalatok ugyanis ezek alapján tudnak tervezni. Magyarországon sok esetben beszélhetünk árfolyam-kitettségről. A tavalyi évben volt egy nagyobb forintgyengülés, most a forint-euró árfolyam visszarendeződni látszik, mindemellett minden héten beszélek olyan ügyféllel, akinél jelentős érdeklődés mutatkozik a devizafedezeti ügyletekre, amire mi egy sor jól illeszkedő treasury termékkel tudunk reagálni.

Mivel a nagyvállalatok kimondottan arra koncentrálnak most, hogy minél kisebb legyen a hitelkitettségük, például a megtakarításaikat hiteltörlesztésre használják fel, ezért a tárgyalások dinamikája is megváltozott, sokkal visszafogottabb lett. A legfrissebb GDP-adat alapján negyedéves bázison már kijöttünk a recesszióból, mégis arra számítok, hogy a nagyobb volumenű döntéseket 2024-re halasztják a vállalkozások.

Mennyire tud a külső körülmények értékelésében, a tapasztalatok hasznosításában érdemi partner lenni egy pénzintézet? Miben tud pontosan segíteni?

A nagyvállalatok sok esetben külföldi tulajdonban vannak, vagy szórt a tulajdonosi kör. Jelenleg az euró-finanszírozás lényegesen olcsóbb, mint a forint-finanszírozás, ami olyan szempontból átrendezte némileg a piacot, hogy az utóbbi 10 évben a nagy nemzetközi cégek törekedtek rá, hogy a leányvállalatok finanszírozása helyben történjen, de a mostani kamatkülönbözet miatt érzékelhető a visszarendeződés a központi finanszírozás irányába. A jövőben az a tendencia várható, hogy amint megnyugszik a kamatkörnyezet, újra a lokális banki kapcsolat lesz a mérvadó. Ez alapján sokan keresnek minket, egyértelműen mutatkozik az igény, hogy fizetési megoldásokkal, forgóeszközhitellel, folyószámlakeretekkel vagy strukturált hiteltermékekkel lássuk el a cégeket, attól függően, hogy rövid likviditási, vagy valamilyen eszközbázisú komplex pénzügyi konstrukció a jó válasz a kérésükre.

balogh péter

Mint minden területen, a bankszektorban is elmondható, hogy fejlődni kell a digitalizációban, minél könnyebben elérhető szolgáltatásra kell törekedni, mert ez jelentősen hozzájárul az ügyfélélményhez. Természetesen ez elsősorban a lakossági szolgáltatásoknál mérvadó, a nagyvállalati hitelezésnél az online bankolás fejlesztésének némileg kisebb a jelentősége, mert ezekben az esetekben az ügyfeleknek direkt kapcsolattartója van, vagy akár egy egész csapat is dolgozik rajta, hogy a termékünk megfelelően eljusson a felhasználóhoz.

A jelenlegi recessziós időszakban mennyire megvalósítható az ügyfélkör szélesítése? Mennyire nyitottak a vállalatok a partneri együttműködésre egy új szereplővel, mint amilyen az MBH Bank is?

Az ügyfélszerzés sosem könnyű, a bankszektorban különösen nem, mert az ügyfelek általában ragaszkodnak az ismerős kiszolgálási modellhez, függetlenül attól, hogy egy másik bank esetleg olcsóbb vagy érdekesebb konstrukciót kínál. A régi szolgáltatónál maradni rövid távon kényelmesebbnek tűnhet, hiszen a váltás mindig energiaigényes dolog.

Az MBH Bank mérlegfőösszege alapján jelenleg a második legnagyobb hazai bank, minden pénzügyi kérdésre van válasza, ezt a megbízható hátteret, szakértelmet az ügyfelek egy része érzékeli, és érdeklődik iránta. A jogelőd szervezetek története évtizedekre nyúlik vissza, de ez a hitelintézet egy új formáció, amit meg kell ismertetni, el kell adni a piacon. Az jogelőd bankok – az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék-csoport – népszerűségének köszönhetően már a létrejöttétől kezdve volt az MBH Banknak ismertsége, hiszen a korábbi három bank jelentős ügyfélállománnyal rendelkezett. Azt gondolom, elsősorban nem a brandet kell elfogadtatni az ügyfelekkel, sokkal inkább azt az előnyt kell bemutatnunk nap mint nap, hogy amit az jogelőd bankok egyenként korábban nem tudtak, arra most az MBH Bank kész megoldással bír, mert egyesíteni tudta a három jogelőd pénzügyi tudását a fúziónak köszönhetően. Ennek az összeadódó tudásnak, termék- és szolgáltatáspalettának köszönhetően léptékében, jelentőségében, és így lehetőségeiben is nagyobb lett az új bank jogelődeinél. Ez az ügyfélélmény lényege, és nálam ez van a középpontban.

Vannak olyan nagy volumenű pénzügyi tranzakciók, amelyet egy bank csak akkor tud teljesíteni, ha elég nagy ő maga is. Amikor ezt egy vállalatvezető felismeri, akkor elkezd érdeklődni a szolgáltatásaink iránt, úgyhogy mi elsősorban azt szeretnénk megmutatni a lehetséges partnereknek, hogy a fúzió által most már alkalmasak vagyunk akkora volumenű tranzakciók lebonyolítására, amelyekre például az MKB Banknak önmagában nem volt lehetősége.

Mennyire jelentenek ösztönzőt az államilag támogatott hitelprogramok? Várható, hogy ezek mozgatják a vállalati hitelpiacot a következő hónapokban is?

Az a tapasztalat, hogy a cégek most inkább saját forrásból igyekeznek fejleszteni, a hitelek közül a leginkább keresettek jelenleg a támogatott konstrukciók, főleg a KKV-szektorban. Nemrég futott ki a Baross-program, ami egy 1000 milliárdos keretösszegű, jelentős csomag volt, jelenleg a Széchenyi Kártya Program Max érhető el, és az az ígéret a fiskális szereplőktől, hogy ez a hitelprogram jövőre is futni fog, mert nagy szükség van rá.

A magas kamatkörnyezet erőteljesen szelektálja a piaci szereplőket, hiszen lényegesen meghosszabbodik a beruházások megtérülési időtávja, ezért az alacsonyabb kamatú hitel eladja magát, és mindenki talál is hozzá megfelelő hitelcélt. A KKV-k esetében 80% feletti a támogatott termékek igénybevétele, a nagyvállalatok esetében azért jóval alacsonyabb.

Jellemzően mik a nagyvállalati hitelcélok? Vannak napjainkban meghatározó trendek a vállalati hitelezésben?

Sokat dolgoztunk azon a csapatommal, hogy az utóbbi 20 évben izgalmas és nagy magyarországi projektek és beruházások létrejöttében és finanszírozásában részt vehessünk, úgymint repülőtér, autópályák, erőművek, gyárak, bevásárlóközpontok. Minden időszaknak megvoltak a kiemelkedő, leginkább fejlődőképes ágazatai. Most is vannak hiteligényesebb iparágak, ilyen pl. az energiaszektor is. A közelmúltban tapasztalt energiasokk, a gáz- és villamosenergia árának drasztikus emelkedése után sokan döntöttek úgy felvevői és termelői oldalon egyaránt, hogy megéri olyan infrastruktúrát építeni és vásárolni, amelyek a lehetőségekhez mérten kizárják az egyes energiahordozók árvolatilitásának kockázatát.

Ezek a beruházások klasszikusan hiteligényesnek számítanak, ilyen a fotovoltaikus parkok, a szélkerekek, a gázturbinás erőművek építése, vagy éppen a nagy bővülés előtt álló áramtároló kapacitások telepítése.

Ezzel szemben az ingatlanépítési és -fejlesztési projektek érezhetően lelassultak. Aki ismeri az ingatlanpiacot, vagy most szeretne lakást vásárolni, látja, hogy a kínálat zsugorodott a mostani időszakban. Összességében egy csendesebb konszolidációs időszak zajlik most, van viszont néhány olyan ágazat, ahol növekedett a hiteligény.

Általánosságban az elmondható, hogy a hitelpiac a beruházási hitelek felől a rövid futamidejű forgóeszköz-hitelek irányába mozdult el, illetve a cégek most az átmenetileg szabad eszközeiket inkább fordítják hiteltörlesztésre, mint például digitális beruházásra.

Piaci hírek szerint egyre aktívabb az MBH Bank regionális szinten is: a nemzetközi színtéren milyen jellegű hitelezési folyamatok, mely iparági szereplők voltak mostanában a legjellemzőbbek?

Azzal, hogy létrejött egy új, regionálisan is méretes bank, a cél az, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi körforgásba, és előkészítsük a középtávú célunkat, a határon túli expanziót. Addig pedig belépni a környező országok szuverén, vállalati hitelezésébe, illetve szeretnénk a nemzetközi és regionális nagybankokkal közösen belépni nagyobb volumenű projektek finanszírozásába. Ezek alapvetően infrastrukturális célú beruházások relatíve nagy hiteligénnyel, ezért is van itt nagy szerepe a banki finanszírozásnak, és az MBH Bank ebben szeretne minél nagyobb részt vállalni.

Ehhez több dolog szükséges, elsőként világszinten is elismert nagy banki partnerek. Nem ritka, hogy Európa pénzügyi központjaiban, a tengerentúlon, vagy akár az Öböl-menti térségben egyeztetünk globális szereplőkkel, másodsorban pedig természetesen olyan know-how és olyan szakemberháttér szükséges, ami képes ezeket a lehetőségeket megteremteni, ezért ezt a területet kiemelten kezeljük, és folyamatosan fejlesztjük.

Meg akarjuk mutatni, hogy egy magyar piaci szereplő is lehet releváns és törekvő nemzetközi szinten.

Az USA-ban és az EU-ban is azt láthatjuk, hogy egyre fontosabb elvárás a vállalatok felé az ESG-elvárások teljesítése, mind törvényhozói, mind fogyasztói oldalról. Magyarországon mennyire jelenik meg ez az igény? Mit tud tenni egy pénzintézet a fenntartható vállalati működés elősegítéséért?

Igyekszünk aktívan részt venni külföldi, ESG témába vágó konferenciákon, és ott egyértelműen látszik, hogy az ESG egyre nagyobb figyelmet kap, ugyanakkor az az érzésem, hogy faramuci módon, a szabályozók elvárásainak megfelelve, a bankszektor a reálgazdaságot megelőzve próbálja teljesíteni a tőle elvárt ESG mérföldköveket. Mi azon vagyunk, hogy ahogyan Nyugat-Európában, úgy itthon is legyen minél elterjedtebb a zöld finanszírozás. Egy jelentős nyugati nagyvállalatnak be kell tudnia mutatni, hogy mi mindent tett a fenntartható működésért, és ez most már egyértelmű elvárás a hazai nagyvállalatok, illetve a külföldi cégek magyarországi leányvállalatai felé is.

balogh péter

Külön ESG-csapatunk van, tanácsadást nyújtunk a partnereinknek a fenntartható beruházások elősegítése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy nekünk e téren két feladatunk van: egyfelől segíteni a vállalatok fenntarthatósági törekvéseit zöld finanszírozással, másfelől a portfóliónk ilyen irányú szélesítése, hogy mi magunk is minél inkább megfeleljünk az ESG-elvárásoknak. Természetesen a vállalati hitelezésnél is kiemelt szempontot jelent az ESG-megfelelés, már az első lépésektől kezdve.

Speciális hitelezés
A speciális hitelezés azon hitelkonstrukciók gyűjtőneve, amelyeknél a finanszírozás áll a középpontban, például projektfinanszírozás, ingatlanfinanszírozás, akvizíciós finanszírozás, M&A-finanszírozás, kötvénykibocsátás. Ezekben az esetekben egy vállalati igényekhez illeszkedő struktúrát kell kialakítani, amelyre az MBH Banknál egy külön munkacsoport szakosodott. Nagyobb tranzakciók segítése a cél szervezőként és finanszírozóként egyaránt.

Jelenleg ennek két kiemelt területe a megújuló energiaforrások létrehozása, illetve az infrastrukturális projektek, például autópálya-építések finanszírozása.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Kiszámoló

Örökség: beszélni kell róla

Apósom négy hónapja meghalt, ennyi idő alatt annyi történt, hogy kijött az értékbecslő, adott egy irreálisan magas árat az ingatlanra, amit meg akartunk támadni, mert messze nem ér annyit a h

MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva a környező településeken. Vajon mennyiben változott azóta a helyzet? Visszarend

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
kis persely