FONTOS Orbán Viktor bejelentette: lesz 14. havi nyugdíj!
Akkorát kaszáltak a magyar bankok, mint még soha - Ezt sokáig megemlegethetjük
Portfolio signature

Akkorát kaszáltak a magyar bankok, mint még soha - Ezt sokáig megemlegethetjük

Lelassult növekedés és rekordnyereség – röviden így foglalható össze a magyar bankszektor tavalyi éve. Összesen 1451 milliárd forint nem konszolidált adózott eredményt ért el a szektor 2023-ban, ami éppen háromszorosa az egy évvel korábbinak, és a 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, 21%-os tőkearányos megtérülést jelent. Cikkünkben bemutatjuk azt a három fő okot, ami emögött a profitrobbanás mögött áll. Az idei hitelpiaci kilátások szempontjából biztató volt az évkezdet.
A bankok teljesítménye is kiemelt téma lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, már lehet regisztrálni a rendezvényre!

Az MNB kedden reggel közzétett prudenciális adatai szerint még soha nem volt ilyen nagy a hitelintézeti szektor nyeresége:

  • az OTP külföldi leánybankjait is magában foglaló konszolidált adatok 1929 milliárd forintos,
  • a nem konszolidált számok 1451 milliárd forintos

éves nyereséget mutatnak. Előbbi csaknem két és félszerese, utóbbi háromszorosa az egy évvel korábbinak. A döntően külföldről kapott osztalékok nélkül is 1100 milliárd forint fölött volt a szektor belföldi nyeresége.

A 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, számításunk szerint 21,1%-os tőkearányos megtérülést mutat a konszolidált nyereség, osztalékbevételek nélkül is 16,2% volt ez.

A bankok többsége egyelőre nem osztotta meg éves számait, egyedül az Erste 115 és a K&H 108 milliárd forintos magyarországi csoportszintű adózott nyereségét ismerjük pontosan a sajtótájékoztatójukról. Az OTP és az MBH Bank még nem jelentett, a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB Bank konszolidált számait pedig az anyabanki jelentésekből átszámítva becsültük meg.

A fő eredménytételekből csak részben olvasható le, mi volt a tavalyi nagy profitrobbanásnak az oka. A háború és a koronavírus előtti utolsó „békeévvel”, 2019-cel, illetve 2022-vel összevetve mutatjuk be a változást alábbi ábránkon.

Tavalyelőtthöz képest 1088 milliárd forinttal nőtt az adózás előtti eredmény, és három okot emelnénk ki ennek komponensei közül:

  • a kamateredmény, vagyis a kapott és a fizetett kamatok közötti különbözet 509 milliárd forinttal növekedett, ennek döntő része a jegybanki likviditásra fizetett rekordkamatból származik (az MNB adatai szerint csak az első félévben 627 milliárd forinttal emelkedtek a jegybanktól kapott kamatok),
  • a kockázati költségek, vagyis a hitelekre és más pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés és céltartalék 438 milliárd forinttal javult, köszönhetően annak, hogy a korábban a járvány (főleg a törlesztési moratórium) és a háború miatt megképzett céltartalékok jó részét visszaírhatta a szektor, így tavaly mindössze nettó 23 milliárd forint kockázati költséget képzett,
  • a harmadik nagy tétel nem látszik a fenti ábrán: a fair value hatás, vagyis a „kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből származó” eredmény, ami jórészt abból származik, hogy a babaváró hiteleket, a CSOK-hiteleket és más kamattámogatott hiteleket át kellett értékelniük a bankoknak a csökkenő kamatkörnyezet miatt (ez korábban csökkentette a profitját), ezen a soron az egy évvel korábbi -59,9 milliárd forint helyett +290,8 milliárd forintot tudott ki mutatni a szektor, ebből „ virtuális” tételből így több mint 350 milliárd forintnyi eredménynövekedése keletkezett.

E három tétel megmagyarázza tehát a profitrobbanást, miközben 217,4 milliárd forintnyi extraprofitadót, 79,0 milliárd forintnyi „hagyományos bankadót” és 88,8 milliárd forintnyi negatív „módosítási eredményt” számoltak el a bankok,

utóbbi jórészt a 2024. június 30-áig meghosszabbított kamatstop hatását takarja. A bankszektor működési költségei 176 milliárd forinttal, vagyis 10,1%-kal emelkedtek tavaly, ami negatív irányban befolyásolta az eredményt.

A nem teljesítő hiteleknél nem hozott a tavalyi év jelentős változást, továbbra is alacsony ezek aránya, köszönhetően a jó foglalkoztatottsági helyzetnek és az alacsony munkanélküliségnek, valamint annak, hogy a recesszió negatív hatásai valószínűleg elsősorban nem a korábban jól hitelezett vállalatokat sújtották érzékenyen.

A bankszektor eredménykilátásait 2024-ben két fő tényező határozhatja meg:

A bankok hosszú távon továbbra is hitelezésből és a betétgyűjtésből "élnek" elsősorban, az üzleti aktivitás növelése szempontjából kritikus lesz a 2024-es év. Nem konszolidált hitelállományuk tavaly mindössze 5%-kal nőtt az MNB prudenciális adatai szerint, betétállományuk pedig 1%-kal zsugorodott, a mérlegfőösszeg 3%-kal nőtt. Idén a várakozások szerint mindegyikben pozitív fordulat várható, és visszatérhet a szektor egy dinamikusabb növekedési pályára, ha minden jól alakul a gazdaságban.

A bankok teljesítménye is kiemelt téma lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, már lehet regisztrálni a rendezvényre!

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

RSM Blog

NIS2 élesben: indul a szankcionálás

A NIS2 már nem jövőbeli kihívás, hanem jelen idejű megfelelési kötelezettség. Az SZTFH szeptemberi bejelentésével élesbe fordult a kiberbiztonsági auditok ellenőrzése: a határidők elmulasz

Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod

Portfolio Banking Technology 2025

Portfolio Banking Technology 2025

2025. november 4.

Portfolio Property Awards 2025

2025. november 5.

Portfolio Professional Investment Day 2025

2025. november 5.

Portfolio Future of Construction 2025

2025. november 11.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet