
Az MNB kedden reggel közzétett prudenciális adatai szerint még soha nem volt ilyen nagy a hitelintézeti szektor nyeresége:
- az OTP külföldi leánybankjait is magában foglaló konszolidált adatok 1929 milliárd forintos,
- a nem konszolidált számok 1451 milliárd forintos
éves nyereséget mutatnak. Előbbi csaknem két és félszerese, utóbbi háromszorosa az egy évvel korábbinak. A döntően külföldről kapott osztalékok nélkül is 1100 milliárd forint fölött volt a szektor belföldi nyeresége.

A 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, számításunk szerint 21,1%-os tőkearányos megtérülést mutat a konszolidált nyereség, osztalékbevételek nélkül is 16,2% volt ez.

A bankok többsége egyelőre nem osztotta meg éves számait, egyedül az Erste 115 és a K&H 108 milliárd forintos magyarországi csoportszintű adózott nyereségét ismerjük pontosan a sajtótájékoztatójukról. Az OTP és az MBH Bank még nem jelentett, a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB Bank konszolidált számait pedig az anyabanki jelentésekből átszámítva becsültük meg.

A fő eredménytételekből csak részben olvasható le, mi volt a tavalyi nagy profitrobbanásnak az oka. A háború és a koronavírus előtti utolsó „békeévvel”, 2019-cel, illetve 2022-vel összevetve mutatjuk be a változást alábbi ábránkon.

Tavalyelőtthöz képest 1088 milliárd forinttal nőtt az adózás előtti eredmény, és három okot emelnénk ki ennek komponensei közül:
- a kamateredmény, vagyis a kapott és a fizetett kamatok közötti különbözet 509 milliárd forinttal növekedett, ennek döntő része a jegybanki likviditásra fizetett rekordkamatból származik (az MNB adatai szerint csak az első félévben 627 milliárd forinttal emelkedtek a jegybanktól kapott kamatok),
- a kockázati költségek, vagyis a hitelekre és más pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés és céltartalék 438 milliárd forinttal javult, köszönhetően annak, hogy a korábban a járvány (főleg a törlesztési moratórium) és a háború miatt megképzett céltartalékok jó részét visszaírhatta a szektor, így tavaly mindössze nettó 23 milliárd forint kockázati költséget képzett,
- a harmadik nagy tétel nem látszik a fenti ábrán: a fair value hatás, vagyis a „kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből származó” eredmény, ami jórészt abból származik, hogy a babaváró hiteleket, a CSOK-hiteleket és más kamattámogatott hiteleket át kellett értékelniük a bankoknak a csökkenő kamatkörnyezet miatt (ez korábban csökkentette a profitját), ezen a soron az egy évvel korábbi -59,9 milliárd forint helyett +290,8 milliárd forintot tudott ki mutatni a szektor, ebből „ virtuális” tételből így több mint 350 milliárd forintnyi eredménynövekedése keletkezett.
E három tétel megmagyarázza tehát a profitrobbanást, miközben 217,4 milliárd forintnyi extraprofitadót, 79,0 milliárd forintnyi „hagyományos bankadót” és 88,8 milliárd forintnyi negatív „módosítási eredményt” számoltak el a bankok,
utóbbi jórészt a 2024. június 30-áig meghosszabbított kamatstop hatását takarja. A bankszektor működési költségei 176 milliárd forinttal, vagyis 10,1%-kal emelkedtek tavaly, ami negatív irányban befolyásolta az eredményt.


A nem teljesítő hiteleknél nem hozott a tavalyi év jelentős változást, továbbra is alacsony ezek aránya, köszönhetően a jó foglalkoztatottsági helyzetnek és az alacsony munkanélküliségnek, valamint annak, hogy a recesszió negatív hatásai valószínűleg elsősorban nem a korábban jól hitelezett vállalatokat sújtották érzékenyen.

A bankszektor eredménykilátásait 2024-ben két fő tényező határozhatja meg:
- az eddigi magas kamatkörnyezet lefutási pályája, ami a tavaly rekordszintű kamatmarzsra (lásd alábbi ábránkat) és az említett fair value-ra egyaránt hat, nem utolsó sorban pedig a hitelezési aktivitást is befolyásolja,
- az üzleti aktivitás, aminek szempontjából az évkezdés a lakossági üzletágakban kifejezetten jól, a vállalati üzletágakban kevésbé jól sikerült.

A bankok hosszú távon továbbra is hitelezésből és a betétgyűjtésből "élnek" elsősorban, az üzleti aktivitás növelése szempontjából kritikus lesz a 2024-es év. Nem konszolidált hitelállományuk tavaly mindössze 5%-kal nőtt az MNB prudenciális adatai szerint, betétállományuk pedig 1%-kal zsugorodott, a mérlegfőösszeg 3%-kal nőtt. Idén a várakozások szerint mindegyikben pozitív fordulat várható, és visszatérhet a szektor egy dinamikusabb növekedési pályára, ha minden jól alakul a gazdaságban.

Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Káosz Moszkvában: négy repteret lezártak az ukrán dróntámadások miatt
Gyakorlatilag leállt a légiközlekedés az orosz fővárosban.
Rendkívül káros folyamatot indíthat be a Földön a sok űrrakéta-indítás
Új tanulmány jelent meg a témában.
Az USA szerint elcsendesedtek a fegyverek a szíriai Szuvajda városában
Bár közel sincs még vége a konfliktusnak.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?- díjmentes, interaktív előadás
Tőzsde kezdőknek – lépésről lépésre, érthetően
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.


Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.