Akkorát kaszáltak a magyar bankok, mint még soha - Ezt sokáig megemlegethetjük

Az MNB kedden reggel közzétett prudenciális adatai szerint még soha nem volt ilyen nagy a hitelintézeti szektor nyeresége:

• az OTP külföldi leánybankjait is magában foglaló konszolidált adatok 1929 milliárd forintos,
• a nem konszolidált számok 1451 milliárd forintos

éves nyereséget mutatnak. Előbbi csaknem két és félszerese, utóbbi háromszorosa az egy évvel korábbinak. A döntően külföldről kapott osztalékok nélkül is 1100 milliárd forint fölött volt a szektor belföldi nyeresége.

A 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, számításunk szerint 21,1%-os tőkearányos megtérülést mutat a konszolidált nyereség, osztalékbevételek nélkül is 16,2% volt ez.

A bankok többsége egyelőre nem osztotta meg éves számait, egyedül az Erste 115 és a K&H 108 milliárd forintos magyarországi csoportszintű adózott nyereségét ismerjük pontosan a sajtótájékoztatójukról. Az OTP és az MBH Bank még nem jelentett, a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB Bank konszolidált számait pedig az anyabanki jelentésekből átszámítva becsültük meg.

A fő eredménytételekből csak részben olvasható le, mi volt a tavalyi nagy profitrobbanásnak az oka. A háború és a koronavírus előtti utolsó „békeévvel”, 2019-cel, illetve 2022-vel összevetve mutatjuk be a változást alábbi ábránkon.

Tavalyelőtthöz képest 1088 milliárd forinttal nőtt az adózás előtti eredmény, és három okot emelnénk ki ennek komponensei közül:

• a kamateredmény, vagyis a kapott és a fizetett kamatok közötti különbözet 509 milliárd forinttal növekedett, ennek döntő része a jegybanki likviditásra fizetett rekordkamatból származik (az MNB adatai szerint csak az első félévben 627 milliárd forinttal emelkedtek a jegybanktól kapott kamatok),
• a kockázati költségek, vagyis a hitelekre és más pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés és céltartalék 438 milliárd forinttal javult, köszönhetően annak, hogy a korábban a járvány (főleg a törlesztési moratórium) és a háború miatt megképzett céltartalékok jó részét visszaírhatta a szektor, így tavaly mindössze nettó 23 milliárd forint kockázati költséget képzett,
• a harmadik nagy tétel nem látszik a fenti ábrán: a fair value hatás, vagyis a „kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből származó” eredmény, ami jórészt abból származik, hogy a babaváró hiteleket, a CSOK-hiteleket és más kamattámogatott hiteleket át kellett értékelniük a bankoknak a csökkenő kamatkörnyezet miatt (ez korábban csökkentette a profitját), ezen a soron az egy évvel korábbi -59,9 milliárd forint helyett +290,8 milliárd forintot tudott ki mutatni a szektor, ebből „ virtuális” tételből így több mint 350 milliárd forintnyi eredménynövekedése keletkezett.

E három tétel megmagyarázza tehát a profitrobbanást, miközben 217,4 milliárd forintnyi extraprofitadót, 79,0 milliárd forintnyi „hagyományos bankadót” és 88,8 milliárd forintnyi negatív „módosítási eredményt” számoltak el a bankok,

utóbbi jórészt a 2024. június 30-áig meghosszabbított kamatstop hatását takarja. A bankszektor működési költségei 176 milliárd forinttal, vagyis 10,1%-kal emelkedtek tavaly, ami negatív irányban befolyásolta az eredményt.

A nem teljesítő hiteleknél nem hozott a tavalyi év jelentős változást, továbbra is alacsony ezek aránya, köszönhetően a jó foglalkoztatottsági helyzetnek és az alacsony munkanélküliségnek, valamint annak, hogy a recesszió negatív hatásai valószínűleg elsősorban nem a korábban jól hitelezett vállalatokat sújtották érzékenyen.

A bankszektor eredménykilátásait 2024-ben két fő tényező határozhatja meg:

• az eddigi magas kamatkörnyezet lefutási pályája, ami a tavaly rekordszintű kamatmarzsra (lásd alábbi ábránkat) és az említett fair value-ra egyaránt hat, nem utolsó sorban pedig a hitelezési aktivitást is befolyásolja,
• az üzleti aktivitás, aminek szempontjából az évkezdés a lakossági üzletágakban kifejezetten jól, a vállalati üzletágakban kevésbé jól sikerült.

A bankok hosszú távon továbbra is hitelezésből és a betétgyűjtésből "élnek" elsősorban, az üzleti aktivitás növelése szempontjából kritikus lesz a 2024-es év. Nem konszolidált hitelállományuk tavaly mindössze 5%-kal nőtt az MNB prudenciális adatai szerint, betétállományuk pedig 1%-kal zsugorodott, a mérlegfőösszeg 3%-kal nőtt. Idén a várakozások szerint mindegyikben pozitív fordulat várható, és visszatérhet a szektor egy dinamikusabb növekedési pályára, ha minden jól alakul a gazdaságban.

Hitelezés 2024

A bankok teljesítménye is kiemelt téma lesz a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, már lehet regisztrálni a rendezvényre!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ