Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank

Portfolio: A Banco Popolare 2013-as és a Sopron Bank 2022-es után az egyik legkisebb hazai hitelintézetet, a Polgári Bankot is megvásárolta a MagNet Bank. Kimerültek ezzel a felvásárlási lehetőségek a magyar bankpiacon?

Fáy Zsolt: Igen, úgy látom, hogy bár működnek még a MagNetnél kisebb bankok és bankfióktelepek a magyar piacon, ezek nem eladók. Reálisan már nincs bankméretű célpont a szemünk előtt, így az akvizíciós történetünk a Polgári Bankkal teljessé vált. Illetve, szeretnénk megint jobban befelé is koncentrálni, növekedni: kapcsolatokban, ügyféltudatosságban, társadalmi hatásban.

Mit ad hozzá a Polgári Bank a MagNet Bank profiljához és tevékenységéhez? 2024 végén a MagNet 379 milliárd, a Polgári Bank pedig 60 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkezett.

A Polgári Bank egy jól működő regionális hitelintézet, amely Debrecen, Eger, Miskolc és Nyíregyháza környékére koncentrálja tevékenységét. Ezek olyan banki pontok, ahol az ügyintézők és az ügyfelek között kifejezetten erős a személyes kapcsolat. Mi ebbe a szövetbe szeretnénk kapcsolódni, nem egyenbankként, hanem közösségi partnerként. Számunkra ez kiváló lehetőség arra, hogy Kelet-Magyarországon is elérjük az ügyfeleket, miután 2021–2022-ben a Sopron Bank megvásárlásával az ország nyugati felében erősödtünk. A MagNet és a Banco Popolare korábban kifejezetten a fővárosra fókuszált,

a két utóbbi akvizícióval tehát jelentősen bővült a vidéki jelenlétünk, fiókhálózatunk pedig már hamarosan közel 30 helyszínen érhető el.

A folyószámla-szolgáltatásokat kizárólag digitális modellben is lehet nyújtani, a lakossági, mikro- és kkv-hitelezéshez azonban elengedhetetlen a fiókhálózat az ügyfelek személyes eléréséhez. De a Polgári Bank nemcsak számokat hoz a MagNetbe, hanem fontos értékeket is: lokális beágyazottságot és emberi közelséget, a személyes bankolás emberi arcát.

Beolvasztják a Polgári Bankot, vagy leánybankként működtetik tovább?

A felvásárlás lezárult, jelenleg leánybankként működik a bank. A beolvasztás helyett jogilag egyszerűbb megoldást, az állomány-átruházást választottuk, ahogyan a Sopron Bank esetében is tettük. A Polgári Bank teljes ügyfélállományát 2026. első negyedévében tervezzük átemelni a MagNet Bank mérlegébe. Minden szerződés az eddigi kondíciókkal marad érvényben, az ügyfeleknek ezzel nem lesz teendőjük, és onnantól hozzáférhetnek a MagNet többletszolgáltatásaihoz és digitális megoldásaihoz – elsősorban a mobilbankhoz és mobilfizetéshez, amellyel a Polgári Bank nem rendelkezik. Papírhegy és sorban állás helyett, kényelmesebb, távolról is elérhető banki kapcsolat új, közösségibb banki megoldásokkal, értékekkel, történetekkel.

Mi motiválja a MagNet Bank akvizíciós gondolkodását? Céljuk, hogy univerzális nagybankká váljanak, vagy inkább a méretgazdaságosság fenntartása a fő szempont?

Az egészséges növekedés mellett az értékeinkhez még inkább ragaszkodunk. Amikor az értékalapú közösségi banki modellel elindultunk, azt gondoltam, hogy ez a forma óriási növekedési potenciállal bír, de később kijózanodtunk. Tagjai vagyunk az értékalapú bankok nemzetközi szervezetének, a Global Alliance for Banking on Values (GABV)-nek, és azt látjuk, hogy még a nálunk nagyságrenddel nagyobb holland tag, a Triodos Bank is csupán 1% körüli részesedéssel rendelkezik saját piacán.

Kétlem, hogy Magyarországon a közösségi bankolásra az ügyfelek akár 10–20%-a igényt tartana.

A jövedelmezőségnél is fontosabbnak tartjuk, hogy legyenek a magyar piacon olyan kisebb bankok, amelyek professzionális kompetenciákkal szolgálják ki akár a kisebb ügyfelek speciális igényeit és különböző niche piacokat. A MagNet hitelezési tevékenységében több ilyen terület megtalálható – a Waldorf iskoláktól a filmgyártáson át egészen a zálogházak finanszírozásáig. A közösségi banki lét része az is, hogy az Andrássy úti székházunk a civil szervezetek különféle rendezvényei számára ingyenesen rendelkezésre áll. A mi motivációnk nem az, hogy univerzális nagybankká váljunk, hanem hogy emberi léptékben, helyi szinten is hitelesen és függetlenül, az ügyfeleinket bevonva, velük együtt gondolkodva működhessünk.

Az említett ügyfelek, illetve szektorok olyan szegmensek, ahová a nagybankok nem merészkednek be?

Mi szívesen kitanulunk számunkra érdekes niche piacokat, mint például a hazai filmgyártás hitelezése vagy épp az alternatív iskolák finanszírozása.

Ez a hozzáállás kifizetődik lévén, hogy hagyományosan nulla hitelezési veszteséggel finanszírozzuk ezeket a területeket. Olyan piacokról beszélünk, amelyek éves szinten néhány milliárd forint finanszírozási igénnyel bírnak. Ezeket a piacokat szakértő munkatársaink alaposan ismerik, míg a nagybankok számára méretük és egyedi sajátosságaik miatt nem éri meg erőforrást allokálni rájuk. Jó példa erre a Waldorf iskolák hitelezése: a nagybankok 2008 környékén attól tartottak, hogy nemfizetés esetén el kell adniuk az iskolaépületeket, és a szülők majd a bank előtt fognak tüntetni. Míg a nagybankok elsősorban az ingatlant vizsgálták, mi azt nézzük, hogy a szülői közösség mennyire elkötelezett egy megemelt tandíj fizetésére, amennyiben az állami támogatási rendszer vagy az iskola anyagi helyzete rosszabbra fordulna. Az óbudai Waldorf Iskola példája azt mutatta, hogy a számításunk bevált: a szülők elkötelezetten az iskola mellé álltak akkor is, amikor a támogatási környezet zordra fordult. Ugyanígy niche területnek tekinthető szektortól függetlenül a relatíve kisebb hitelek egyedi ügyféligényekre szabott, adott esetben struktúrált megközelítése, melyek a nagybankoknál méretgazdaságossági megfontolások miatt jellemzően kevésbé életszerűek.

Tervezik a tevékenységi kör bővítését? A MagNet jelenleg például nem nyújt befektetési szolgáltatásokat.

Gondolkozunk ezen, mivel meglévő ügyfélkörünk részéről valószínűleg volna igény rá, illetve ebben az eszközosztályban is lenne tere az értékalapú filozófiát leképező termékek kínálatának. A fő fókusz azonban továbbra is a betétgyűjtésen és a hitelezésen marad. Ha már a tőkepiaci jelenlétre utalt, elárulom:

jelenlegi terveink szerint a következő egy-két évben tőzsdére szeretnénk lépni. Bár végleges döntés még nincs, komolyan fontolgatjuk a lépést.

Mi lenne a tőzsdére lépés célja?

A nagyobb transzparencia megteremtése, a tőkebevonás, a jelenlegi osztott tulajdonosi szerkezet továbbvitelének lehetősége, valamint a tulajdonosi likviditás növelése egyaránt szerepel a szempontjaink között. Hiszünk benne, hogy a tőzsdei jelenlét alapvetően több előnnyel jár, mint kihívással. Mi ez ide vezető úton még a kezdeti stádiumban járunk, és nem döntöttük el, hogy technikai bevezetésről vagy tőkeemeléssel egybekötött tőzsdére vitelről lesz-e szó. Ha tőzsdére lépünk, azt nem csak a növekedés, hanem a közösségi tulajdon erősítése miatt is tennénk.

Hogy fest jelenleg a tulajdonosi szerkezet?

Három nagytulajdonos – Rostás Attila, Salamon János és jómagam – rendelkezünk 70% feletti tulajdonrésszel. A fennmaradó hányadon más befektetők, döntően a MagNet Bank munkavállalói osztoznak.

Az elmúlt 5–10 évben az ESG-szemlélet a bankpiacon is előtérbe került. Nem érzi úgy, hogy emiatt a közösségi banki modell ma már kevésbé tűnik különlegesnek, mint a kezdetekkor?

Az ESG csupán egy szelete a közösségi banki eszmének.

Mi már akkor a hatásunkról beszéltünk, amikor még nem volt rá rövidítés.

Az ESG mára tényleg mérce lett, és fontos kockázatalapú megközelítési rendszer, de talán mondhatom, a közösségi bankolás több is ennél: nemcsak arról szól, hogyan „ne ártsunk”, hanem arról, hogyan vegyünk figyelembe a gazdasági hatásunk mellett más társadalmi, környezeti szempontokat, hogy valóban jót tegyünk. Számos értékalapú bank működik a világban, a GABV tagjai között kifejezetten ESG-orientált zöld bankokat is találunk. Mi azonban nemcsak zöld, de annál erősebb társadalmi fókusszal is működünk, amit többféle közösségi banki termékkel és programmal, példaként a Közösségi Adományozási Programmal és a Segítő Bankkártya Programmal tudunk elsősorban megvalósítani. Ezekben a konkrét programokban nem a felsővezetés preferenciái, hanem maguk az ügyfelek döntik el, kiket támogasson a bank. Nyugat-Európában az adományozás kultúrája fejlettebb, Magyarországon viszont még gyerekcipőben jár. Örömmel látom, hogy a multinacionális cégeknél is egyre gyakoribbak az adományozási programok – igaz, méretükhöz képest kisebb volumenben. A mi esetünkben viszont ez jelentős méretben zajlik: évente mintegy 150 millió forint sorsáról dönthetnek ügyfeleink, akik mintegy 70%-os arányban vesznek részt hasonló programjaikban. A Segítő Bankkártya Programban mintegy 400 civil szervezet közül választják ki, hogy a fizetési tranzakcióik során kiket kedvezményeznek. Így a fontos különbség talán annyi, hogy mi nem szabályzatokban és politikában keressük a fenntarthatóságot, hanem az emberi döntésekben. A mi ügyfeleink nem passzív „felhasználók”, hanem tényleges partnerek, társak: ők döntik el, melyik civil szervezetet támogatja a bank, és ezzel valódi társadalmi hatást hoznak létre.

A digitalizáció is viszonylag korán a MagNet fókuszterülete volt. Hol tartanak most a fejlesztésekben?

Az alapszakmám informatikus, ezért a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a digitalizációban élen járjunk. Ma a mobilbanki összehasonlításokban általában nem szereplünk az élmezőnyben, ennek azonban az az oka, hogy nem nyújtunk befektetési szolgáltatásokat. Ettől függetlenül a mobilbanki applikációnk tudása megegyezik a nagybankokéval – ma például már DÁP-pal is be lehet hozzánk is jelentkezni.

Jelenleg a közösségi banki funkciók mobilapplikációba való átültetése a fejlesztéseink fő iránya,

ezek most még csak az internetbankban érhetők el. A célunk az, hogy a MagNet digitális felülete is tükrözze azt, ami a személyes térben már működik: egy emberi, átlátható, közösségi pénzügyi ökoszisztémát.

Idén 30 éves a MagNet Bank. Melyek voltak Ön számára ennek a három évtizednek a legfontosabb mérföldkövei?

Szinte napra pontosan 30 évvel ezelőtt, 1995. november 7-én alapítottuk meg az egyetlen budapesti székhelyű takarékszövetkezetet, a HBW Expresst. 28 évesen rögtön én lettem az elnöke; üzleti modellünk akkor az expressz gyorsaságra épült. 2008-ban új tulajdonosként beszállt hozzánk a spanyol Caja Navarra, ekkor alakultunk át bankká, és ekkor vettük át a közösségi bank eszméjét is az üzleti működésbe, éppen tőlük. Náluk egyébként már akkor mintegy 2200 civil szervezet közül lehetett választani.

Van Önnek egy permakultúrás „másik élete” is. Mennyire szemléli ezt egységben a bank missziójával?

A Covid idején félig leköltöztem a Balatonra, és Somogy megyében vásároltunk egy kisebb területet zöldség- és gyümölcstermesztésre, ellenőrzött ökológiai gazdálkodás céljából. A 40 centiméteres termőtalajt néhány éven belül 60–80 centiméterre szeretnénk növelni, a gyümölcsfákat ezután fogjuk kiegészíteni a zöldségtermesztéssel. Úgy gondolom, hogy

a nagyüzemi mezőgazdaságban ugyanúgy nincsen minden rendben, mint a nagyüzemi bankolásban sem.

Ahogy a MagNet Bank számomra kezdetben egy társadalmi kísérlet volt, ami mára bizonyított, úgy most a permakultúra is egy mezőgazdasági kísérlet.

A cikk megjelenését a MagNet Bank támogatta.

Fotók: Mónus Márton / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.