Energetika, védelmi ipar, nemzetközi és magyar nagyvállalatok: ezekre koncentrál ma az ING Bank Magyarországon

Az ING Bank neve hallatán sokan felkapják a fejüket, hiszen lakossági szolgáltatások híján kevéssé ismert, hogy milyen jelentős szereplője a hazai pénzügyi szektornak. Pontosan mivel foglalkozik a bank?

1991 óta vagyunk jelen Magyarországon, a nevünk hallatán sokan az ING Biztosítóra asszociálhatnak, hiszen korábban – főként életbiztosítási piacon – rengeteg lakossági ügyfelet is kiszolgáltunk. 2015-ben azonban kettévált a cégcsoport: a biztosítási üzletág NN Biztosítóként továbbra is kiszolgál lakossági ügyfeleket, az ING Bank viszont a nagyvállalati finanszírozásra fókuszál. Ezen belül is a pénzintézetekre, energiaszektorra, védelmi iparra, magyar és Magyarországon jelen lévő nemzetközi vállalatokra és a fenntarthatóságra, illetve az ezekhez kapcsolódó iparágakra helyezzük a legnagyobb hangsúlyt.

Magyarország legnagyobb energiaszolgáltatóinál és energiával foglalkozó vállalatainál finanszírozói, számlavezetői, cash pooling és egyéb pénzügyi szolgáltatások kapcsán is jelen vagyunk.

A nagyvállalati szegmensben a legnagyobb hazai bankokkal versenyzünk.

Az említett területeken nemcsak pénzügyi partnerként, hanem tanácsadóként is működünk, a holland anyacégünk már 10 éve elkezdett kiépíteni egy fenntarthatósággal foglalkozó kompetenciaközpontot, jóval megelőzve a versenytársait. Ma ebből mi is sokat profitálunk, hogy mást ne mondjak, több Magyarországon működő bank ESG-keretrendszerét is mi dolgoztuk ki.

Az ING nagyvállalati üzletága 35 országban van jelen a világon, Ázsiában különösen erős pozíciókat építettünk ki, de természetesen európai bankként Európa kiemelt szerepet kap a működésünkben. Ez a lefedettség és a helyi partnerekkel, nagyvállalatokkal való együttműködés a magyar piac számára azért is fontos, mert pont ezek azok a vállalatok – legyenek keletiek vagy nyugatiak – amelyek a működőtőkét Magyarországra hozzák. Az anyaországban kialakított partnerséget itthon is kamatoztatjuk.

Bogdán Krisztina

ING Bank, vezérigazgató

A szakközgazdász és szaküzemgazdász diplomával és több, mint 25 éves bankszakmai és felsővezetői tapasztalattal rendelkező szakember jelenleg az ING Bank hazai fióktelepének vezérigazgatója. Karrierje

Tovább

A szakközgazdász és szaküzemgazdász diplomával és több, mint 25 éves bankszakmai és felsővezetői tapasztalattal rendelkező szakember jelenleg az ING Bank hazai fióktelepének vezérigazgatója. Karrierje… Tovább

Említette, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az energiaszektorra, azonban – mivel az energiaátmenet korát éljük – ezt ma nagyon sok vállalat elmondhatja magáról szektortól függetlenül a piacon. Miben különbözik tőlük az ING?

A nagyvállalati banki struktúrán belül külön területet képez az energiaszektor. Erre létrehoztunk egy külön csapatot, nem most, az energetika felkapottsága hatására, hanem 20 évvel ezelőtt. Már akkor láttuk, hogy ebben a szektorban hatalmas potenciál van. Nem véletlen, hogy ennyire előkelő helyen vagyunk a kötvénykibocsátásokban vagy a szindikált hitelekben – a főszervezői között voltunk például az MVM történetének legnagyobb hitelkeretét jelentő, több mint 1,2 milliárd euró finanszírozást biztosító szindikált hitelnek is, mely a Tisza Erőmű tiszaújvárosi telephelyén megvalósuló Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű beruházás-finanszírozásához kapcsolódik.

Több dologban is úttörők voltunk az országban, például 2022-ben mi bocsátottunk ki először zöld garanciát, de a zöld betétek terén is tervezünk előrelépni. Meg kell említenem, hogy az MNB nagyon sokat tesz a fenntartható pénzügyekért, véleményem szerint a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény kereskedelmi banki szinten nagy előnyökkel jár, amelyből az érintett, finanszírozott vállalatok is profitálhatnak.

A nemzetközi jelenlétünknek köszönhetően csoportszinten rendelkezésre áll a szektor egyik legjobb energetikai tanácsadó csapata. Ha olyan projekt finanszírozásáról van szó, amely kifejezetten komplex, akkor ez a csapat Budapestre utazik, és az ügyféllel közösen létrehozunk egy olyan  finanszírozási modellt, amely működőképes, és be tudunk állni mögé. Ez nagyon komoly plusz hozzáadott értéket jelent a piacon, ugyanakkor nagyvállalati bankként más szektorokban is nap mint nap találkozunk rendkívül komplex és nagyértékű beruházásokkal, projekthitelekkel.

A mi profilunk, hogy ezt gördülékenyen tudjuk kezelni, és az iparági tudásunkkal hozzáadott értéket teremtsünk.

Említette, hogy nagy versenyelőnyt jelent a piacon a földrészeken átnyúló nemzetközi jelenlét. Szívesen választja Magyarországon is egy olyan vállalat az ING-t pénzügyi partneréül, amely más országokban is a bank ügyfele. Ugyanezen üzleti logika mentén működött Magyarországon a Commerzbank, amit 2022-ben az Erste vásárolt meg. Nem lett volna kézenfekvő ezt inkább az ING-nek megtennie?

A kérdés azért pikáns, mert bizonyára sokan tudják a szektorban, hogy 20 évig dolgoztam a Commerzbankban – ebből Magyarországon közel 10 évig üzleti vezérigazgató-helyettesként és igazgatósági tagként – és az értékesítési folyamatot is 2 évig – annak lezárultáig – igazgatósági kollégáimmal közösen menedzseltem. A kérdésben említett logika teljesen helytálló, mivel az ING Németországban az egyik legnagyobb univerzális bank, így a magyar ING részére kézenfekvő lehetett volna a Commerzbank magyar leányvállalatának megvásárlása.

Ha azonban jobban a tranzakció mélyére nézünk, több olyan stratégiai kérdés is felmerülhetett, amely nem szólhatott emellett. Többek között például a Commerzbank inkább a klasszikus német középvállalati „Mittelstand” szegmensben volt erős, mindamellett, hogy nagyon patinás nagyvállalati portfólióval is rendelkezett, az ING stratégiája alapján pedig már akkor is kizárólag a nagyvállalati szegmenst célozta. Abban az időszakban nem az ING csoportnál dolgoztam, így csak a saját üzleti logikám alapján élek feltételezésekkel, hogy miért nem jött létre egy ilyen tranzakció.

A legtöbb iparágban az ázsiai, főként kínai, dél-koreai üzleti kapcsolatok mostanában kezdenek megerősödni, de az eltérő üzleti kultúrák találkozása olykor nem egyszerű, sok tanulást igényel. Hogyan áll ebben a bank?

Az ING rendelkezik egy ún. Asia Deskkel Amszterdamban, amelynek fő feladata, hogy az ázsiai partnerek európai terjeszkedését finanszírozói oldalon, pénzügyi partnerként támogassa. Ez hosszú évek óta jól működik, és mi is sokat profitálunk belőle. Az elmúlt években hazánkba érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része, Dél-Korea pedig több mint 10 éve Magyarország egyik legfontosabb külföldi befektetője.

A magyar ING  jelentős pozíciókra tett szert az ázsiai régióból származó befektetések támogatásában, finanszírozásában, éppen ezért Hollandián kívül

a kelet-közép-európai régióban is kialakítunk egy effajta kompetenciaközpontot kétnyelvű kollégákkal, specifikus tudással és kulturális ismeretekkel.

Az aktualitásokra rátérve: a magyar gazdaság, a magyar ipar – beleértve több külföldi nagyvállalatot is – nem a legszebb napjait éli, számos kihívással néznek szembe. Logikus lenne, hogy ha a nagy szereplőknek sem megy jól az üzlet, akkor az ING Banknak sem. Hogyan érinti a gazdaság gyengélkedése a bankot?

Való igaz, hogy ez az év tele volt kihívással, de nem panaszkodhatunk, ebben a környezetben is tudtunk bővülni. Természetesen a monitoringfolyamatokat, kockázatkezelést még szorosabbra fogjuk, de az ügyfélportfóliónk kiemelkedő minőségű, ezáltal alacsony kockázatú. A beruházások elmaradása okozhatna gondot, azonban ahogy említettem, az újonnan megjelenő – főként ázsiai – működőtőke szívesen választ bennünket pénzügyi partneréül, ami jó üzleti lehetőségeket teremt a számunkra.

Ezen kívül csoportszinten több bank összefogásával – amelynek az ING is része – létrehoztunk egy védelmi ipari kompetenciaközpontot Defence, Security and Resilience Bank (DSRB) néven,

amely a NATO-országok és partnerországaik védelmi beszerzéseihez nyújtott hitelekre szakosodik. Korábban különböző jogi megkötések miatt ez szinte elképzelhetetlen volt, azonban a sokat emlegetett geopolitikai események hatására ebben is változást állt be. Ebben a szegmensben óriási a potenciál, és úgy gondolom, hogy hasonlóan az energiaszektorhoz, ebben is megelőzzük a versenytársainkat.

De fontos, hogy a politikánk ezen a téren továbbra is szigorú: az ING elismeri az államok szuverenitásához tartozó védelmi feladatok fontosságát, támogatja a védelmi ipar finanszírozását az európai ellenállóképesség növelése érdekében, ugyanakkor elutasítja a vitatott fegyverek finanszírozását.

Magyarország és a régió országai – különösen Csehország és Lengyelország – szintén nagyon erős védelmi ipari szereplők, éppen ezért remekül tudjuk kamatoztatni a nemzetközi jelenlétünket.

Egy külön szakértőcsapat foglalkozik az iparággal, különösen érzékeny adatokat, adott esetben államtitkokat kezelnek, a szokványostól teljesen eltérő protokollok mentén folyik a munka. Ez nagyon komoly bizalmi viszony, melyet csak a legkomolyabb szereplők tudnak és hajlandóak vállalni.

Nem kerülhetjük ki a kérdést: hogyan érinti a pénzintézetet a bankadó emelése?

Természetesen nem örülök, mert a költségeinket növeli, de látom a költségvetés helyzetét, látom az indokoltságát. Jobban örültem volna, ha inkább megtörténik a bankadó folyamatos, lépcsőzetes kivezetése, amiről korábban oly sokszor volt szó.

Most nem ez történt.

Meg kell oldanunk és meg is fogjuk oldani a költségnövekedés kompenzálását, de én személy szerint jobban szeretem a bevételeket növelni, mint a kiadásokat csökkenteni. Éppen ezért előbbire fókuszálunk a stratégiánkban.

Az ING Bank meghatározó szereplője a magyar treasury piacnak. Mi a véleménye a jelenleg lezajlott árfolyammozgások kapcsán, és mit tanácsol az érintett vállalatoknak árfolyamfedezés témában?

A treasury területén az idei évben talán a legnagyobb meglepetést a forintárfolyam okozta. A tartósan erősödő forint a piaci szereplők – de talán még az elemzők – többségét is meglepte. Ami az egészben különleges, hogy míg korábban az erősödő forintra kamatvágási várakozással reagált a piac, ez most nincs így. Ezért is tűnik úgy, mintha semmi nem tudná megállítani a forint erősödését. Az pedig, hogy a forint tartós erősödése ellen kelljen egy cégnek védekezni, nem igazán volt benne a köztudatban.

Így ez mindenkit új helyzet elé állított: újra kell tanulni a piacot.

Az exportőrök sokáig azt gondolták, hogy marad a gyenge árfolyam, ezért nem érdemes fedezni, és amikor erősödni kezdett, akkor is még inkább halogattak. Az importőrök hasonló hibába estek csak fordítva. Ritka és a hazai piacon túl drágának tekintett devizaopciós megoldásokat csak kevés vállalat alkalmaz, pedig az ehhez hasonló árfolyamkörnyezetben a dinamikus fedezési megoldások jó alternatívát nyújthatnak.

Ennek kapcsán Turai Ádám Treasury-vezetőnk szavait tudom csak idézni: az árfolyam-fedezésre úgy kell tekintenünk, mint egy esőkabátra egy kirándulás előtt: sok helyet elfoglal a hátizsákunkban, és lehet, hogy feleslegesen cipeljük magunkkal, de amikor beborul, és elkezd esni, akkor nagyon jól jön.

Úgy gondolom, hogy a vállalati treasury-terület feladata  a kockázatkezelés, kockázatmegosztás, amely az árfolyamfedezeten keresztül az egész cég működésére kihat. De az év azt mutatta meg, hogy aki megkötötte kellő időben a fedezeti ügyleteit (akár opciók keretein belül, egyszeri költségeket is bevállalva), az nagyon jól járt.

Hogyan épül be az AI a nagyvállalati bankolás folyamataiba, ahol különösen nagy jelentősége van a személyes jelenlétnek, bizalmi viszonyoknak? Milyen lépéséket tesz az ING?

Az ING ebben szintén elől jár, Hollandiában, ahol az ING a lakossági szegmensben is jelen van, 2017 óta használnak már chatbotokat az ügyfélkiszolgálásban. Rendkívül szigorú kontroll alatt vannak az AI-fejlesztések, mivel a bank szigorú etikai kódexszel rendelkezik, amelynek nemcsak az emberek, hanem a gépek is meg kell, hogy feleljenek. Az AI rendkívül sokat segít a háttérfolyamatokban, kockázatkezelésben, monitoringban. A Microsoft Copilotot pedig az egész bankban használjuk.

Én magam rendkívül lelkes felhasználó vagyok, sokakkal ellentétben igenis azt gondolom, hogy inkább hangulatjavító, mintsem félelemkeltő a használata.

Az ügyfelek ebből nem sokat vesznek észre, mert a nagyvállalati szegmensben a személyes kiszolgálás, és az egyedi ajánlatok mit sem változtak, sőt, még több ideje marad a kapcsolattartóinknak az ügyfeleikkel foglalkozni.

Többször felbukkant az interjú során a fenntarthatóság kérdése. Miért ilyen fontos ez az ING számára, miben vall mást, mint a versenytársak?

Ahogy említettem, a bank 2015 óta foglalkozik a fenntarthatósággal, a működésünk minden területét, többek között a kockázatkezelést, a döntéshozói folyamatokat horizontálisan átszövi a fenntarthatósági szempontrendszerünk. Saját vállalásaink között szerepel, hogy mely finanszírozott iparágakat, hogyan tudjuk mind szakmailag, mind finanszírozói oldalon támogatni. A tanácsadó-csapatunk például ún. „átállási tervek” készítésében támogatja az ügyfeleinket, amely egyben azt is jelenti, hogy a vállalások teljesítése esetén továbbra is tudjuk finanszírozni az adott ügyfelet.

Nyilvánvalóan sok külső tanácsadó számára ez egy óriási üzleti lehetőség, nekünk viszont a működésünk alappillére, hiszen az ügyfeleinknek és nekünk is az az érdekünk, hogy a jól működő hosszú távú kapcsolatok tovább éljenek.

Mi is növekedni akarunk, de ahhoz, hogy profitot termeljünk, az ügyfeleinknek is jól kell teljesíteniük a saját piacaikon.

Ha nem lépnek ESG-fronton, akkor viszont hosszú távon sokkal nehezebbé válhat a működésük és végsősoron a profitabilitásuk is csökkenhet. A különböző EU-s követelmények fellazításával úgy látom, hogy a cégek részéről van egy kis megtorpanás, halogatás, máshol van az üzleti fókusz, de meggyőződésem, hogy a fenntarthatóság kérdése nem lesz megkerülhető a jövőben sem.  

A bank egy nagyon komplex gyakornoki programot visz. Milyen értékajánlattal tud élni ma egy sokak számára láthatatlan, nagyvállalatokkal foglalkozó pénzintézet a Z-generációs munkavállók számára?

Ha úgy vesszük, valóban niche szegmensben dolgozunk, ott viszont azt gondolom, a legjobbak között vagyunk. A gyakornoki programunkba nagyon sok a jelentkező, akik tudatosan választanak bennünket, mert azt látják, hogy ez egy jó szakmai műhely, és van kitől tanulni. Ehhez persze az is kell, hogy viszonylag kicsi legyen a szervezetünk, ahol a személyes törődés szerepe, valamint a láthatóság az átlagosnál nagyobb. Ezen kívül meg kell említeni, hogy

az ING Bank egy hatalmas európai bank, erős nemzetközi jelenléttel, a neve nagyon jól cseng és a nálunk dolgozó – nemcsak – gyakornokkollégáknak nemzetközi karrierre is lehetőségük van.

A Z-generáció tagjait sokszor méltatlanul negatív kritikával illetik. Nekem egészen más a tapasztalatom. Kiváló képességekkel és nyelvtudással megáldott fiatalokkal találkozom a bankunknál nap mint nap, akiknek nagyon határozott elképzelésük van a jövőjük kapcsán, van bennük elkötelezettség, a munka és a tanulás iránti alázat.

Nagyon hiszek ebben a korosztályban és abban, hogy jelentősen hozzá fognak járulni az üzleti sikereinkhez.

Fontos számomra a velük való kapcsolattartás, kapcsolódás is. Az új belépőkkel – köztük a gyakornokokkal is – rendszeresen szervezek pl. közös ebédeket, ahol hasznos visszajelzéseket kapok arról, hogyan látják az ING-t, mitől érzik magukat értékesnek, milyen elvárásaik vannak, és azt is megosztják velem, milyen módon akarnak és fognak hozzáadott értéket teremteni számunkra. Nagyon sokszor hallom tőlük azt is, hogy mennyire szívesen maradnának hosszú távon is a banknál, hiszen nagyon értékes vállalati kultúrát találnak nálunk.

A gyakornokaink átlagosan egy-másfél évet töltenek nálunk, és 25-30%-uknak junior pozíciót is tudunk kínálni.

A jövő év egyik célkitűzése, hogy a HR-területünkkel közösen olyan programot dolgozzunk ki számukra, amely még személyre szabottabb kezelést és fejlesztést céloz meg.

Érdekes helyzet állt elő a hazai bankszektorban: Önön kívül Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Berta Adrienn, az Eximbank, és Veronika Spanarova, a Citi Magyarország vezérigazgatója képviselik csupán a női első számú vezetőket a szektorban. Hogyan lehetséges ez?

Úgy gondolom, hogy a „női vezetők” témaköre túlmutat azon, hogy egy valaki által kitalált kvótának megfelelő számú hölggyel kell feltölteni a menedzsmentet. Szerintem ez nem jó irány. Az viszont igen, hogy a nőknek is meg kell adni a lehetőséget, hogy megmutathassák, mire képesek.

Ténykérdés, hogy azoknál a cégeknél, amelyekben a férfi-női vezetők aránya közel egyenlő, javul az üzleti teljesítmény,

mert számos olyan különböző szempont épül be a döntési mechanizmusokba, amely jó hatással lehet az eredményekre. Az ING ebben kifejezetten jól teljesít, például a Magyarországot is magába foglaló kelet-közép-európai régió országainak 75%-át hölgyek vezetik. Büszke vagyok arra, hogy a magyar vezetői csapatban szintén magas, mintegy 50% a női vezetők aránya.

2025-ben elindítottuk a Women in Business programunkat, amely célzottan támogatja a női tehetségek fejlődését és láthatóságát. A program nagy népszerűségnek örvend hölgykollégáink körében, de az előadások, fejlesztőprogramok férfikollégáink számára is elérhetőek az egyenlő elbánás jegyében.

Személyesen is elkötelezett vagyok a tehetségek támogatása mellett, fontosnak tartom a hiteles, személyes példamutatást és a tudásátadást. Mentorként több kollégát segítek külső és belső mentoring programok keretein belül. Meggyőződésem, hogy ez az egyik leghatékonyabb fejlesztési módszer, amely a tehetségek előrejutását támogatja.

A cikk megjelenését az ING Bank támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Mudra László

_{Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő társadalmi átállás jelenleg zajlik, melyben bankunk ügyfelei is és mi is részt veszünk. Számos fenntartható célt finanszírozunk, de még mindig több olyat, amely nem fenntartható. Az ing.com/climate oldalon részletes információ található arról, hogyan haladunk.}