Mi lesz a törlesztővel, ha egyik hónapról a másikra csökken a bevétel?

Kezdjük az alapoknál: mi a hitelfedezeti biztosítás lényege a gyakorlatban? Milyen élethelyzetekben jelent segítséget? Káreseménynél tipikusan hogyan történik a teljesítés, a bank felé megy a törlesztés, vagy az ügyfél kap kifizetést?

Gönczi Erika: A hitelfedezeti biztosítást a köznyelvben gyakran törlesztési biztosításként is emlegetik, ami nem meglepő, hiszen nagyon hasonló szolgáltatásokról van szó. A biztosítók azért hozták létre ezt a terméket, hogy amikor valaki hitelt vesz fel – legyen az lakáshitel, személyi kölcsön vagy bármilyen más konstrukció – akkor a futamidő alatt bekövetkező váratlan élethelyzetek pénzügyi kockázatát mérsékelni tudja.

A legkomolyabb kockázatok közé tartozik a haláleset és a rokkantság. Ezekben az esetekben a hitelfelvevő már nem tudja tovább fizetni a törlesztést, és a tartozás akár az örökösökre is szállhat. Ilyenkor a biztosító jellemzően közvetlenül a bank felé teljesít, azaz rendezi a fennálló hiteltartozást. Az ügyfélnek, illetve haláleset esetén az örökösnek pedig többnyire csak a káresemény bejelentése és a szükséges dokumentumok benyújtása a feladata.

Emellett vannak "gyakoribb", átmeneti nehézségek is, mint a munkanélküliség vagy a keresőképtelenség. Ezeknél általában nem a teljes fennálló tartozást vállalja át a biztosítás, hanem az aktuális törlesztőrészlet fizetésében segít. Hogy ez mennyi ideig tart, az a szerződéstől függ: jellemzően 3, 6 vagy 9 hónap az az időszak, ameddig a biztosító átvállalja a törlesztést, és ezt szintén a bank felé teljesíti.

Vannak olyan konstrukciók – nekünk is van ilyen csomagunk –, ahol a biztosító nemcsak a banknak utalja a havi törlesztőt, hanem ugyanekkora összeget az ügyfél saját folyószámlájára is jóváír.

Ez különösen sokat segíthet a mindennapokban akkor, ha valaki elveszíti a munkáját vagy átmenetileg keresőképtelenné válik.

Pista László: Természetesen banki perspektívából is az ügyfél érdeke a legfontosabb, de közben a saját szempontjainkat is mérlegelnünk kell. A banknak is alapvetően az a célja, hogy a kihelyezett hitelt a szerződésnek megfelelően tudják törleszteni. Ez egyaránt igaz a kisebb összegű kölcsönökre, de akár a többszáz millió forintos jelzáloghitelekre is. Ilyen szinten már érthető, miért van szükség a megfelelő fedezetre, illetve arra a megnyugtató tudatra, hogy a futamidő alatt, ha esetleg történik valami váratlan, akkor sem borul fel a törlesztés, és sem a banknak, sem az ügyfélnek nem okoz kellemetlenséget.

Hogyan változott az elmúlt 3–5 évben a hitelfedezeti biztosítást kötők aránya, és mi mozgatta leginkább a keresletet: a hitelpiaci környezet, a jövedelmi bizonytalanság, a termékfejlesztések vagy az értékesítési csatornák?

P. L.: Jól látszik, hogy banki oldalon egyre népszerűbb a termék az ügyfelek körében, ma már egyre több ügyletnél megjelenik. Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek tudatosabbak, főleg a magasabb összegű hiteleknél. Ráadásul a személyi kölcsönök maximum felvehető összege is jelentősen megemelkedett az utóbbi időben, hogy sokan eleve úgy gondolkodnak, hogy már a havi törlesztő tervezésénél belekalkulálják a biztosítás díját is.

Összességében tehát azt látjuk, hogy erősödik a tudatosság, az ügyfelek nyitottak a termékre, és inkább élnek vele, mintsem elzárkóznának tőle. Ráadásul ezek a termékek utólagosan is igénybe vehetők, vagyis a hitelszerződést követően is bármikor lehet biztosítást kötni, egyes termékeinknél már akár online is.  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelszerződés aláírása után – átgondolva a banki tanácsadó javaslatát – pár héttel, vagy akár pár hónappal a szerződéskötést követően végül a biztosítást is igényli az ügyfél.

G. E.: Szerintem kulcsfontosságú, hogy ez a termék több csatornán elérhető az ügyfeleknek, nem csak a hitelfelvétel pillanatában.  Ennek kommunikálásában mind a biztosítóknak, mind a bankoknak komoly szerepe és felelőssége van, hiszen egész családok egzisztenciája múlhat rajta. A célunk, hogy ne kizárólag a szerződéskötéskor kerüljön elő a biztosítás témája, hanem utólag is legyenek olyan pontok, amikor vissza tudunk rá kérdezni.

Elég csak arra gondolni, hogy egy lakáshitel akár 25 évig is futhat. Ennyi idő alatt családot alapíthat valaki, gyerekeket vállalhat, a szerződéskötés időpontjához képest teljesen új élethelyzet jöhet, és ezzel együtt az is megváltozik, hogyan gondolkodik az ember arról, milyen következményei lennének a családjára nézve, ha vele történne valami.

Mitől válhattak tudatosabbá az elmúlt években az ügyfelek a hitelfedezeti biztosítások terén?

G. E.: Ebben szerintem közrejátszik az is, hogy volt egy járványhelyzet, 2020-ban az emberek jobban szembesültek azzal, hogy akár hosszabb időre keresőképtelenné válhatnak, elveszíthetik a munkájukat, vagy – ne adj’ isten – komolyabb tragédia is történhet. A sajtóban is egyre többször jönnek szembe ilyen történetek, szóval ennek van egyfajta „tanulási görbéje”, egy evolúciója. Ugyanakkor a kommunikáció is fontos: a bank ezzel részben saját magát is védi, közben pedig az ügyfélnek is egy konkrét szolgáltatást ad. Mi pedig tanácsadókon, illetve a kontaktcenterben dolgozó kollégákon keresztül igyekszünk ezt minél következetesebben kommunikálni, és ennek idővel látszik a hatása.

Mely hiteltípusok mellé kötik ma leggyakrabban a hitelfedezeti biztosítást, és nagyjából mekkora a penetráció a jelzáloghiteleknél és a személyi kölcsönöknél?

G. E.: Nálunk nincs igazán nagy eltérés hiteltermékenként: gyakorlatilag minden, az OTP-nél felvett hitel mellé elérhető a Groupama PPI – vagyis hitelfedezeti biztostás –, és a számok alapján sem látunk jelentős különbségeket az egyes konstrukciók között.

P. L.: Mára gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy nincs érdemi különbség a hiteltermékek között ebből a szempontból. Mindenhol elérhető a biztosítás, ugyanúgy a nagyobb összegű hiteleknél, mint a kisebbeknél is. Sőt, bizonyos esetekben már online, a hiteligénylés folyamatába is beépítettük. A számokban sem látunk kiugró eltéréseket: nincs olyan termék, ahol ez látványosan jellemzőbb lenne, mint a többinél.

Mennyibe kerül egy átlagos ügyfélnek a hitelfedezeti biztosítás? Tudnak mondani konkrét példát havi díjjal és a hozzá tartozó szolgáltatással?

G. E.: Nehéz átlagos ügyfélről beszélni, mert minden hitelhelyzet más, de

jó példa a babaváró hitel. Itt a rendelet szerint legfeljebb 51 ezer forint lehet a havi törlesztő. A hitelfedezeti biztosítás díját a törlesztőrészlet százalékában határozzuk meg az OTP-vel közösen, így egy 51 ezres törlesztő mellé nagyjából 4 ezer forint havonta egy olyan csomag, ami a haláleset és rokkantság mellett a munkanélküliségre és keresőképtelenségre is fedezetet ad.

Ez egy elég átfogó védelem, és havi szinten 4 ezer forint sok más kiadáshoz képest nem tűnik jelentősnek.

P. L.: Abszolút, és ez esetben ráadásul a maximumról beszélünk, a babavárónál ez a 11 millió forintos hitelösszeg a 20 éves futamidő mellett, tehát elég jól kiszámolható, tervezhető. Jól látszik, hogy egy 50 ezer forintos törlesztőrészlet mellett a kb. 4 ezer forintos biztosítási díj még a 10%-ot sem éri el, cserébe viszont ad egy megnyugtató biztonságot.

Az úgynevezett dupla fedezetes megoldásnál nagyjából 7 ezer forint körül alakul a havidíj, ilyenkor például munkanélküliség vagy keresőképtelenség esetén nemcsak a bank felé fizeti a biztosító a törlesztőrészletet, hanem ugyanazt az összeget az ügyfélnek is utalja a saját számlájára.

A termék jellemzően csomagban érhető el. Nincs ellentmondás egy dobozos megoldás jellegéből fakadó standardizálás, illetve a "nincs két ugyanolyan hitelfelvétel" szemlélete között? Hogyan lehet egységesített termékekkel egyedi igényeket kiszolgálni?

G. E.: Biztosítói oldalról úgy alakítottuk ki a termékeinket, hogy érthetőek és jól "illeszthetők" legyenek az eltérő élethelyzetekhez. Általában van egy alapcsomag, illetve egy magasabb szolgáltatást nyújtó csomag. Emellett külön kezeljük azokat az ügyfeleket, akik alkalmazottként dolgoznak, tehát érintheti őket a munkanélküliség vagy a keresőképtelenség, és azokat, akiknél ezek a kockázatok jellemzően nem relevánsak, például nyugdíjasok vagy vállalkozók. Nekik olyan csomagot ajánlunk, amely rájuk van szabva, náluk jellemzően a haláleset és a rokkantság a fókusz.

Azt látjuk, hogy ezzel a felépítéssel jól le tudjuk fedni azt az ügyféligényt, ami a hitelekhez kapcsolódik. Abban viszont kifejezetten nagy kockázatot látnánk, ha egy nagy összegű, hosszú futamidejű hitel mellé olyan csomag kerülne, ami nem tartalmaz haláleseti és rokkantsági fedezetet, mert egy ilyen helyzetben akár sok-sok tízmillió forintos teher is az örökösökre maradhat. Éppen ezért mi ezt tartjuk jó iránynak, hogy a haláleset és a rokkantság az alapfedezetek, és ennek mentén alakítottuk ki a csomagjainkat is. Azt gondolom, hogy amikor valaki hitelfelvételben gondolkodik, akkor érdemes már eleve belekalkulálni ezt a néhány százalékos biztosítási díjat is.

P. L.:A kérdés valóban úgy merül fel, hogy nagyobb törlesztőrészletek mellett érdemes-e az alacsony összegű kockázatmérséklés helyett még egy kis plusz összeget igényelni. Mindig érdemes a másik oldalt is mérlegelni:

mekkora hitelt veszek fel, és ez mekkora terhet jelenthet a hozzátartozóimnak, az örököseimnek, ha velem történik valami.

Van, aki úgy érzi, hogy vele "úgysem történhet semmi". Ilyenkor érdemes körbenézni az ismeretségi körben, sajnos előbb-utóbb szinte mindenki talál olyan példát, amikor valakivel történt egy komoly baj, és ott maradt utána egy nagy adósság.

Ha a hiteltartozás csökken, automatikusan csökken a biztosítás díja is?

P. L.: A hiteltartozás alapvetően úgy tud csökkenni, hogy az ügyfél előtörleszt. Ilyenkor az előtörlesztésnek két tipikus "kimenete" van, az ügyfél döntése alapján. Az egyik lehetőség, hogy megtartja az eredeti futamidőt, és ebben az esetben a havi törlesztőrészlet fog csökkenni. A másik opció, hogy a törlesztőrészletet nagyjából változatlanul hagyja, viszont rövidebb idő alatt szeretné visszafizetni a kölcsönt, tehát a futamidő rövidül.

A törlesztési biztosítási termékek úgy működnek, hogy a díját mindig a havi törlesztőrészlet százalékában határozzuk meg. Ezért, ha az előtörlesztést követően futamidő változatlan marad, a törlesztőrészlet csökken, így a biztosítás díja is arányosan csökkenni fog. Viszont, ha a futamidő lesz rövidebb, a törlesztőrészlet nem változik, így a biztosítási díj is változatlan marad. Ezek a módosulások egyébként automatikusan követik a hitel paramétereinek változását, az ügyfélnek nincsen plusz teendője a biztosításával kapcsolatban.

Milyen tapasztalataik vannak a kárrendezés során: melyek a leggyakoribb kárkifizetések, átlagosan mennyi idő alatt zárul le egy ügy?

G. E.: Ha a gyakoribb káreseményeket nézzük, akkor a munkanélküliséggel és keresőképtelenséggel kapcsolatos igények fordulnak elő legtöbbször. Ilyenkor a legfontosabb, hogy az ügyfél minél gyorsabban eljusson odáig, hogy legyen hivatalos dokumentuma arról, hogy keresőképtelen, illetve munkanélküli, mert ezzel tudja igazolni a jogosultságát a biztosítási szolgáltatásra. Mi pedig kifejezetten figyelünk arra, hogy ezt minél több csatornán be tudja jelenteni akár a bank, akár a biztosító felé. Amint beérkezik a bejelentés és a szükséges dokumentáció, a kárigényt jellemzően néhány nap alatt elbíráljuk, tehát ez nem egy elhúzódó folyamat.

Haláleset vagy rokkantság esetén pedig általában a hozzátartozók először a bankhoz fordulnak, hiszen a folyószámlával kapcsolatos ügyintézés sokszor az első lépés. Ebben a folyamatban a banki tanácsadók végig segítik és terelik az ügyfelet, és ha van hitel, akkor a hozzá kapcsolódó biztosítás igénybevételében is támogatást adnak.

P. L.: A kárrendezés szerintem az egyik legjobb iskolapéldája a Groupama-OTP együttműködésnek. Valóban közösen, az ügyfél érdekeit szem előtt tartva alakítottuk ki a folyamatokat úgy, hogy a kárigénylés a lehető leggyorsabb és legkényelmesebb legyen, különösen a legnehezebb élethelyzetekben, amikor minden segítség számít, és semmiképp nem szeretnénk még plusz terhet tenni az ügyfélre.

Sokszor az emberek nem is feltétlenül a halálesetre vagy egy komoly balesetre gondolnak elsőként, hanem inkább a munkanélküliségre. És ilyenkor gyakran azt feltételezik, hogy ha van egy munkanélküliségre szóló biztosításuk, akkor már nincs szükség hitelfedezeti, azaz törlesztési biztosításra. Ha van egy munkanélküliségi biztosításom, az valóban segíthet 3-6 hónapig, de jellemzően inkább a mindennapi kiadásokat fedezi: megélhetés, rezsi, alap költségek. Csakhogy közben ott van a hitel is, amit ugyanúgy fizetni kell. Erre szolgál a törlesztési biztosítás.

Ezért is fontos a tudatosság: sok esetben az adja a valódi biztonságot, ha két külön termékben gondolkodunk – egy a munkanélküliségre, és egy a hitel törlesztésére –, hogy tényleg "körbe legyen bástyázva" az ember, és ne azon kelljen stresszelnie, hogy baj esetén miből fog megélni, és miből fizeti a hitelét.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio