Ez a legjobb befektetési lehetőség?

Nézzük meg közelebbről!

Abszolút hozamú alapok. Mostanság egyre többet hallani arról, hogy mind több és több pénz landol ezekben az alapokban - ezek az idei év slágertermékei. Ez azonban nem egyedi jelenség, hiszen hasonlóan jó növekedési tendenciát tudnak felmutatni a vegyes-, kötvény-és részvényalapok is. Megalapozott ez a "rajongás"?

A táblázat alapján úgy tűnik, igen. Szeptember végi adatokat felhasználva, a nettó eszközértékek alapján kialakított súlyokkal meghatároztuk a befektetési alaptípusok piacának éves visszatekintő hozamát. Ez alapján az abszolút hozamú alapok teljesítményét a vizsgált alapok közül csak a hosszú kötvényalapok előzték meg. A kötvényalapokkal kapcsolatban azonban már megírtuk, hogy a korábbi évek kiemelkedő hozamait a jövőben várhatóan nem tudják biztosítani.

Kapcsolódó cikkeink A pénzpiaci alapokról bővebben: 2014.09.12 06:05 Ezt ajánlják neked bankbetétek helyett? - Csak óvatosan! A kötvényalapokkal kapcsolatban pedig itt írtunk: 2014.09.24 15:24 10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?

Ha már ennyire nagy sikernek örvendenek az abszolút hozamú alapok, vizsgáljuk meg közelebbről is, hogyan teljesítettek eddig és mi várható tőlük a jövőben. A továbbiakban olyan abszolút hozamú alapokat mutatunk be, amelyek az összehasonlíthatóság érdekében forint devizaneműek. Minden sorozatból csak egy alapot vizsgáltunk, az adatok szeptember végi állapotokat tükröznek.

Abszolút hozamú alapok Azok az alapok sorolhatóak ide, amelyek tőkepiaci környezettől függetlenül pozitív hozam elérésére törekednek. Sokkal szélesebb befektetési politikával rendelkeznek (például egy hazai kötvényalaphoz képest), a cél pedig, hogy minél nagyobb hozamot érjenek el (elfogadható kockázat mellett).

Látszat és a valóság

Amennyiben összegyűjtjük a legmagasabb visszatekintő hozamot felmutató alapokat, azt láthatjuk, hogy a Concorde és az OTP alapjai dominálnak. Szeptember közepén az 5 legmagasabb visszatekintő hozammal rendelkező alap éves hozama 13% és 30% között mozgott. Itt jön azonban a képbe a jól ismert "magasabb hozam csak magasabb kockázat mellett érhető el" szlogen.

A visszatekintő hozamok láttán az első állításunk a már sokat hangoztatott, de ebben az esetben is érvényes mondat: a most látott visszatekintő hozamok a jövőben várhatóan már nem lesznek elérhetőek. Ráadásul önmagában a hozam nem elegendő ahhoz, hogy kiválasszunk egy adott befektetési alapot. Ehhez egy újabb dimenzió figyelembe vételére is szükségünk van, mégpedig arra, hogy egy-egy alap milyen kockázat mellett tudta elérni az adott visszatekintő hozamot.

Miért nem számíthatunk az eddigi hozamokra? Egyszerűen azért, mert az üzleti ciklusok változásával megváltozott a globális befektetői környezet is. A válság után, a kilábalás éveiben együtt szárnyaltak a kötvénypiacok, a részvénypiacok és az árupiacok is. Kis túlzással bármihez nyúlt a befektető, arany lett belőle. Jelenleg azonban már más a piaci körkép. A kötvénypiacok sokéves szárnyalás után előbb-utóbb elérnek abba az állapotba, amikor a magasabb inflációt követő kamatemelés árfolyamesést válthat ki, és akkor még nem beszéltünk a nagy jegybankok likviditásfokozó intézkedéseinek egyszer bekövetkező végéről. Mindebből természetesen a részvénypiacok is rettentően sokat profitáltak, de itt is eljön az a pillanat, amikor a bőséges likviditás visszafogása már megnehezíti a dinamikus emelkedést. Ebben a környezetben már sokkal nehezebb hozamot elérni, sőt még inkább igaz, hogy magasabb hozamhoz magasabb kockázatot kell vállalni. Éppen ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a jövőben kire bízzuk a pénzünket.

A piacon lévő abszolút hozamú alapok közül páran a befektetési politika megváltoztatásával már elindultak a magasabb hozam reményében a magasabb kockázatot hordozó befektetési lehetőségek felé - befektetőként azonban egyre nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy mi az a kockázat, amit még érdemes vállalni, vagy mi az a szint, ami az elvárásainknak még megfelel.

A fenti adatok a múltbéli nettó hozamokat mutatják (tehát amit már zsebbe tehettünk az adók előtt), de ez csak az érem egyik oldala. Ahogy fent írtuk - egyszerűen a globális piaci környezet megváltozása miatt - egyre fontosabb lesz, hogy az egyes alapok az adott visszatekintő hozamot milyen kockázat, vagyis milyen szórás mellett tudták elérni. Miért is fontos ezzel foglalkoznunk? Mivel nagyon leegyszerűsítve arra enged következtetni, hogy ha egy befektetési ötlet nem jön be, akkor az adott alap kezelője mennyire sikeresen tudta lecsökkenteni a portfóliójában a veszteségeket. Érdekes kép rajzolódik ki.

A fenti ábrán az abszolút hozamú alapok kockázat-hozam párosítását néztük meg. Elméletben elmondható, hogy az átlagos befektető nagyobb kockázatot csak nagyobb hozam reményében hajlandó vállalni, így azok a jobb alapok, amelyek adott hozamot kisebb kockázat (kisebb szórás) mellett tudnak elérni vagy adott kockázat mellett nagyobb hozamot tudnak felmutatni. Összegezve tehát azok, amelyek az ábrán leginkább balra felfelé helyezkednek el.

Az ábra két érdekes tanulságra is enged következtetni:

• Egyrészről jól látható, hogy egy kiemelkedő visszatekintő hozam önmagában nem elég.
• Másrészről lényegében azt is megmutatja, hogy mi a kockázat ára (piros vonal), vagyis nagyobb kockázatért mit várhat el a befektető a hazai piacon, az abszolút hozamú alapok körében.

Általánosítva és lényegesen leegyszerűsítve azt lehetne elmondani, hogy a vonal felett található alapok hozam-kockázat arányai megfelelőek, míg a vonal alatti alapoknak van még min dolgozniuk: adott árfolyam-ingadozás mellett nem voltak képesek elegendő hozamot generálni vagy az elért hozamot csak túl nagy kockázat mellett tudták hozni.

Ez azért fontos, mert nagyobb kockázatú alapok esetén nagyobb az esély arra, hogy csalódás legyen a befektetés vége. Ráadásul a rosszabb kockázat-hozam arányú alapok helyettesíthetőek olyanokkal, amelyekkel csökkenthető a portfóliónk kockázata, anélkül, hogy a várt hozamunk esne.

Ajánlott befektetési időtáv

Az abszolút hozamú alapokról amellett, hogy nagyobb hozampotenciállal rendelkeznek, mint például a pénzpiaci alapok, el kell mondani, hogy általánosságban a kockázati szintjük is magasabb. Ennek megfelelően - ha a költségektől eltekintünk -, amíg egy pénzpiaci alapot rövidebb időtávra is betehetünk a portfólióba, addig egy abszolút hozamú alapnak nagyobb az ajánlott befektetési időtávja. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Mivel ezeknél az alapoknál nagyobb az árfolyam-ingadozás, így ahhoz, hogy hozni tudják a megcélzott hozamszintet, jellemzően több időt kell biztosítani ahhoz, hogy a nyereséges és veszteséges pozíciók miatt kialakuló hozam nagyobb biztossággal elérje a megcélzott szintet. Nem rövid távú befektetésként kell tehát az abszolút hozamú alapokra gondolnunk, hanem 3-5 év alatt (remélhetőleg szép hozam mellett) megtérülő befektetésként.

Hogyan válasszunk?

A jövőben kiemelt fontosságú lesz, hogy kire bízzuk a pénzünket, hiszen az üzleti ciklusok változásával a kockázatok is nőnek, konzisztens, pozitív hozamot pedig csak ésszerű kockázatvállalással és diverzifikációval érhetünk el. Tudatosítanunk kell tehát magunkban, hogy nem szabad csak a visszatekintő hozamok alapján dönteni, hanem - a BAMOSZ honlapján már könnyen elérhető - szórásra is érdemes odafigyelni.

Fontos, hogy tisztában legyünk az általunk birtokolt befektetési termékek egymásra gyakorolt hatásával, mindez pedig abban nyilvánul meg, hogy ha abszolút hozamú alapokba szeretnénk fektetni, akkor érdemes egyszerre több, sikeres alapot is kiválasztani, hiszen így csökkenteni tudjuk a befektetésünk árfolyam-ingadozásokra való érzékenységét - vagyis diverzifikálunk.

• Címkék:
• befektetés,
• befektetési alap,
• abszolút hozam,
• abszolút hozamú alapok