Előretörőben a környezetvédelem, már a kötvény is zöld

Mi az a zöldkötvény?

Annak érdekében, hogy egyesítsék a magán és állami szektor erejét a klímaváltozás elleni küzdelemben, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 2008-ban, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 2010-ben indította útjára a világ első zöldkötvény programját. A zöldkötvények a klímaváltozás elleni küzdelmet célzó pénzügyi instrumentumok. Tulajdonképpen egyszerű kötvényekről van szó azzal a különbséggel, hogy dedikáltan olyan új vagy már létező projektek finanszírozására lettek kibocsátva, melyek pozitív hatással vannak a környezetre. Elsősorban megújuló energia, energiahatékonyságot javító, passzív házakat fejlesztő és egyéb, a környezetre nem ártalmas ügyek kapnak helyet a listán.

A zöldkötvény kibocsátója előre meghatározza a kölcsönbe kért pénz felhasználásának célját és módját. Köteles a befektetőket informálni a környezet fenntarthatóságának biztosításáról, bizonyítania kell, hogy a finanszírozni tervezett projekt beleesik egy előre meghatározott környezetvédelmi kategóriába, továbbá ismertetni kell a működés során a potenciálisan fellépő környezeti és társadalmi kockázatokat.

Radikálisan növekvő piac

A zöldkötvény piacon exponenciális növekedést figyelhettünk meg az elmúlt években, mely elsősorban a vállalati kötvénykibocsátásoknak volt köszönhető. Bőven 150 milliárd dollár fölé emelkedett az éves kibocsátási volumen világviszonylatban. A piac legnagyobb szereplője Európa, azonban rendkívül dinamikusan nő az ázsiai régió is. Igen érdekes, hogy Amerika mennyire lemaradó ebben a tekintetben.

Azonban a kritika nem az Egyesült Államoknak szól, hanem az észak-amerikai kontinensnek, ugyanis világviszonylatban az Egyesült Államokban történt a legtöbb zöldkötvény kibocsátás – 2018-ban 34 milliárd dolláros értékben, mellyel 20 százalékos piaci részesedést hasít ki a világ zöldkötvény kibocsátási piacából. Természetesen ki más lenne a második, mint Kína, 18 százalékos részesedésével majdnem beérve az Egyesült Államokat. A két nagyhatalmat európai országok követik, mint Franciaország, Németország és Hollandia.

A 2018-as piaci növekedés egyértelműen a pénzügyi intézményeknek volt köszönhető, 2017-hez képest több mint megduplázták aktivitásukat a zöldkötvények piacán. 2016-ról 2017-re az állami intézmények is jelentősen növelték jelenlétüket a piacon, azonban 2018-ban stagnálást mutattak.

Egységes szabályozás

Annak érdekében, hogy tovább növekedhessen a zöldkötvény piac, célszerű volt egységesíteni a környezeti és társadalmi hatásokat, a szükséges transzparencia biztosításának módját, a felelős befektetői viselkedést és a társadalmi-környezeti hatás értékelését. A kibocsátók, jegyzők és befektetők egy csoportja összeállt és 2014-ben létrehozták a zöldkötvény kibocsátás általános szabályrendszerét. Természetesen csak irányelveket tartalmaz a javaslat, amitől el lehet térni, azonban jelentősen megkönnyít egy tetszőleges jövőbeli kibocsátást, vagy vásárlási szándékot. A szabályozás nagyban támogatja a transzparenciát, illetve a környezeti hatásokról készített jelentések tartalmát.

Négy nagy tömbbe sorolható a kialakított szabályozások köre:

• A kapott forrás felhasználási céljának részletes kifejtése
• A megvalósítani szándékozott projektek értékelési és szelekciós kritériumainak leírása
• A kibocsátás során begyűjtött források kezelése
• Folyamatos jelentési kötelezettség a kiválasztott projektről

A cikk megjelenését az Alteo Nyrt. támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ