Mit ki nem talál a brit kormány: szigorodhat a kedvelt megtakarítás adózása, a részvények lehetnek a nyertesei

A magyar idő szerint szerda délutánra várt költségvetésben Rachel Reeves pénzügyminiszter a jelenlegi 20 ezer fontról 12 ezer fontra vághatja vissza a készpénz-ISA éves adómentes keretét. A költségvetés előkészítésére rálátó források elmondták, hogy korábban 10 ezer fontos korlátot mérlegelt a kormány, de ezt végül elvetették.

Az adózási szigorítással a munkáspárti kormány célja az lenne, hogy ösztönözze az eddig készpénzben megtakarítók részvénybefektetések felé történő elmozdulását.

Reeves egyik korábbi elképzelése azt is tartalmazta, hogy létrejöjjön egy legalább 20%-os brit részvénykitettséget előíró "brit ISA", de népszerűtlensége okán mostanra ez az ötlet is lekerült a napirendről.

Az Individual Savings Account (ISA) egy lakossági befektetők számára elérhető megtakarítási és befektetési számlatípus: az itt elhelyezett pénz kamatai, osztalékai és árfolyamnyereségei bizonyos kereteken belül nem adókötelesek. Az ISA-nak több verziója van, készpénzes ISA-n túlmenően részvényekbe és kötvényekbe is lehet fektetni, lakáscélra és nyugdíjcélra is lehet előtakarékoskodni, sőt, gyermekekre optimalizált ISA is létezik.

Adam Craggs, az RPC ügyvédi iroda partnere szerint a készpénz-ISA plafonjának csökkentését a közvélemény "frusztrációval, óvatossággal és politikai szkepszissel" fogadná. Úgy véli, a megtakarítók – különösen az idősebbek és a kockázatkerülők – büntetve érezhetik magukat. A készpénz-ISA ugyanis azon kevés, biztonságos és adóhatékony termékek egyike, amely számukra is elérhető.

Sokan már előre jelezték, hogy a változtatás hatására nem váltanának részvényalapú ISA-ra, ehelyett vagy hagyományos megtakarítási számlákon helyeznék el a pénzüket – még ha ez több adóval is jár –, vagy egyszerűen kevesebbet takarítanának meg.

A Plum alapító-vezérigazgatója, Victor Trokoudes úgy látja, a változások miatt sokan adót lesznek kénytelenek fizetni a megtakarításaik után:

Alapvetően hiszünk abban, hogy az embereknek választási lehetőséget kell adni, hogy miként dolgoztatnák a pénzüket, és képessé kell tenni őket a vagyonuk építésére

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy a reálgazdasági befektetések történelmileg hosszabb távon jobb hozamokat termelnek, ezért támogatható a kormány alapvető célja. Ugyanakkor szerinte a hangsúlyt a befektetések ösztönzésére, nem pedig a megtakarítók szankcionálására kellett volna helyezni.

Elemzői számítások szerint a brit megtakarítók jelenleg 614 milliárd fontnyi szabadon befektethető forrást tartanak "cashben", az érintettek fejenként átlagosan mintegy 41 ezer fontot (kb. 18,5 millió forintot) parkoltatnak nem termelő befektetésekben. A brit kormány igyekszik több pénzt terelni a reálgazdasági befektetések felé, amiből főként a pénzügyi szektor, különösen a vagyonkezelők és bankok profitálhatnának.

A kormány már jó ideje tárgyalt vagyonkezelőkkel és bankokkal az készpénz-ISA-kban tartható összeg korlátozása ügyében, hogy az itt tartott 300 milliárd font egy részét brit részvényekbe tereljék.

Idén tavasszal pedig történelmi megállapodást írt alá a kormány és 17 nagy nyugdíjszolgáltató a "patrióta" megközelítésű befektetésekről: a nyugdíjalapok önként vállalták, hogy 2030-ig a portfólióik 10%-át olyan eszközökbe fektetik be, amelyek a gazdasági növekedést támogatják, például infrastrukturális, ingatlan- és magántőke-befektetésekbe, és a portfóliójuk legalább 5%-át az Egyesült Királyság számára különítik el. Ez 2030-ra 50 milliárd font (mai árfolyamon kb. 22 000 milliárd forint) befektetés sorsát határozhatja meg, és várhatóan 25 milliárd fontot irányít közvetlenül a brit gazdaságba.

A Portfolio és az MBH Befektetési Bank friss kutatása azt vizsgálja, hogyan alakítják át most a portfóliójukat a lakossági befektetők. Vegyél részt a kutatásban az alábbi kérdőív kitöltésével!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ