Az unióval szemben is versenyképes területeken erősít a magyar agrárium

Az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a világ vezető fórumain az élelmezésbiztonság kérdése, a terület fenntarthatósági elvek mentén való további fejlesztése. Az ENSZ számos más tevékenysége mellett hosszú ideje azon is dolgozik, hogy a fejlődő és a fejlett országok gazdaságában egyre nagyobb szerep juthasson az élelmiszeripari innovációknak. Az idei World Investment Forum során még nagyobb hangsúlyt kapott az ágazat, a cél, hogy a jövőben még több közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) révén zárkózhassanak fel a még hátránnyal küzdő országok.

Jelenleg a világ mezőgazdasági szektorának éves szinten 4 ezer milliárd USD értékű FDI befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy a szükséges beruházási hiányt áthidalhassa és az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célokat (éhezés, szegénység felszámolása, vízhiány megszüntetése stb.) elérje.

Az elmúlt évtizedben a teljes globális beáramló FDI 6,2%-kal csökkent, míg a kihelyezett tőke értéke 4,3%-kal nőtt. A teljes FDI áramlás 94%-a az USA-ba, Ázsiába és Európába érkezett, és az is jól látható, hogy három terület rajzolódik ki: azok az államok, amelyek nagy mértékben tudtak FDI-t kifejezetten a mezőgazdaságba vonzani (USA, Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Malajzia), utánuk következnek azok, amelyek mérsékelt mennyiségű tőkevonzást értek el, mint Szerbia, Észak-Macedónia és Észtország. Végül a harmadik csoportba azok az országok sorolhatóak, ahová ugyan érkezett FDI a mezőgazdaságba, annak mértéke azonban csekély.

Magyarország esetében az agráriumba áramló FDI befektetések főként a gyártási, feldolgozási ágazatokba irányulnak, mindazonáltal az elmúlt években ismét élénkülni látszik a mezőgazdasági tőkebefektetések mértéke is. A térség országainak összehasonlításában Magyarországot csak Románia előzi meg, a többi szomszédos és régiós államban lényegesen kisebb a mezőgazdasági ágazat részesedése az FDI-ban.

Kamattámogatott hitelektől a tőzsdéig

Az MBH AgrárTrend Indexe szerint 2023 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben is tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság.

Finanszírozási oldalról elsősorban továbbra is a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget a vállalkozásoknak, de a jelenlegi várakozások szerint jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei is.

Jelenleg a bankok kockázatvállalási hajlandósága a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb, ami megnehezíti a vállalkozások helyzetét, ugyanakkor lehetőséget jelent a tőkebevonásra, amelyre az elmúlt időszakból is látunk jó példákat.

Az állami tulajdonú MFB Csoporthoz tartozó Hiventures tavaly óta már tőzsdei vállalatok beruházásaihoz is hozzájárul, ezek közül az első egyből történetének eddigi legnagyobb összegű befektetése volt: 5 milliárd forinttal emelt tőkét a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett UBM Holding Nyrt-ben, amely a magyar takarmányipar vezető szereplője.

A tőkeemeléssel a cégcsoport megerősítette pozícióját és hosszú távú célja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, hogy ne csupán Magyarországon, de a román és szlovák piacokon végrehajtott beruházások révén a térség vezető takarmánygyártói, fehérjekereskedői és meghatározó gabonakereskedői legyenek. A nemzetközi terjeszkedés nem előzmény nélküli: a cégcsoport Ausztriában, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is jelen van, árbevételének közel fele exporttevékenységből származik.

A Hiventures egyik kiemelt stratégiai célja, hogy a hazai piacon már megerősödött magyar szereplőket hozzásegítse nemzetközi sikerek eléréshez is, mely törekvés egybecseng az UBM regionális szemléletével is

– mondta Tóth József, a Hiventures vállalati befektetési igazgatója és hozzátette: az alapkezelő 2019-ben elindított vállalati üzletága mostanra számos befektetést valósított meg, és azzal, hogy már tőzsdei cégek beruházásaihoz is hozzájárulnak, a vállalati életciklus teljes láncolatát lefedik, mindezt úgy, hogy hozamelvárásuk a piacon elérhető legalacsonyabb, mert befektetéseik a profit mellett gazdaságfejlesztési célkitűzéseket is szolgálnak.

Észak- és Nyugat-Európában is keresik a mentes élelmiszereiket

Hasonlóképpen az exportbővítés, illetve innovatív termékek fejlesztése volt a cél az idén nyáron a Hiventures segítségével tőzsdére lépett Civita csoportnak is. A kukoricafeldolgozással, liszt, dara, kukoricaolaj és gluténmentes tészta gyártásával foglalkozó cég vezetője szerint a mentes élelmiszerekben továbbra is nagy potenciál rejlik, különösen amiatt, mert

a kellő hatékonyság révén hosszabb távon eltűnhet az árkülönbség a hagyományos és a mentes élelmiszerek között.

A cégcsoport malomipari termékeivel és gluténmentes tésztáival számos országban jelen van. „A fejlesztéseinknek köszönhetően az új malomipari technológiánk alkalmas arra, hogy a kukoricacsírát egészben tudjuk kivenni a kukoricaszemből úgy, hogy az sajtolásra alkalmas legyen. Ezzel egy nagyon magas tápértékű növényi olajat kapunk, amely kiváló egészségügyi hatásokkal is bír, Észak- és Nyugat-Európában nagyon népszerű termék” – mondta Vaszkó Gábor, a Civita Group Zrt. igazgatóságának elnöke.

A cégcsoport a Hiventures-t, mint lehetséges intézményi befektetőt kereste fel, amely a cég lehetőségeit és eddig elérteredményeit megvizsgálva döntött a részvényjegyzésben való részvételről. A Civita csoport családi vállalkozásként pedig úttörő szerepet vállalt azzal, hogy kkv-ként rögtön a Budapesti Értéktőzsde Standard piacán kezdte meg a kereskedést, mindamellett, hogy hasonló nyilvános ajánlattételi piacra lépésre 2017 júliusa óta nem volt példa a hazai tőkepiacon.

Kihasználnák az unióval szembeni versenyelőnyt

A finanszírozás mellett másik jellemző kihívás a generációváltás, amely iparágtól függetlenül érinti a vállalkozásokat, de a Szatmári Konzervgyár Kft. és az EKO Konzervipari Kft. esetében ennek megoldása egyben az exportpiacokon való megerősödést is magával hozta.  

A szatmári és hajdúsági tájkörzetben termesztett, tartósítószermentesen feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékben, befőttekben és savanyúságokban erős Szatmári Konzervgyár Kft. „Rege” márkája a magyar fogyasztók körében jól ismert. A gyár termékeinek több mint 70 százalékát a határokon kívül értékesíti, az Európai Unió egyik meghatározó szállítója saját termékei piacán, melyek közül a csemegekukorica mellett a csemegeuborka és a meggybefőtt emelkedik ki leginkább. Ugyancsak 70 százalék körüli exportmutatóval dolgozik a főként csemegekukorica- és borsókonzervekről ismert EKO Konzervipari Kft. A Nyíregyházán működő vállalkozás évtizedek során bizonyított mezőgazdasági partnereivel termelteti meg a nyersanyagot, többségében a város 50 kilométeres körzetében. Az EKO márkanevei közül legjobban ismert brand a „Nagymama lekvárja”.

A tulajdon és az operatív irányítás átadásával járó restrukturálási folyamat a Szatmári Konzervgyár Kft. és az EKO Konzervipari Kft. esetében egyaránt új menedzsmentszemléletet és megerősödött tőkeszerkezetet eredményezett. A kétmilliárd forint összértéket meghaladó tranzakciók során a két társaság közös tulajdonosi csoportba került, amiben a Hiventures meghatározott időre szóló tulajdonrészt szerzett.

„Egy generációváltásra mindig alaposan fel kell készülni, még akkor is, ha már teljesen bizonyos az átvevő személye” – mondta a Hiventures  befektetési igazgatója az ügylet kapcsán, aki szerint fontos, hogy egy ilyen ügylet során az értékes eszközök– gyártósor, termelőkapacitás, márkanév és természetesen a humán erőforrás – olyan magyar menedzsment kezébe kerüljenek, amely szaktudása és tapasztalata révén képes tovább vinni a vállalkozás hagyományait, továbbá innovációk révén fejleszteni is azt.

A Szatmári és az EKO esetében a Hiventures belépésével lezajlott restrukturálás egyebek mellett azzal járt, hogy

tudatos piacfelmérés alapján a termékfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kaptak azok az irányok, amelyekben a magyarországi termelés versenyelőnyben van az unióval szemben, mint például a csemegeuborka.

Az új tulajdonosok komplex fejlesztéseket tűztek ki célul, melyek a nyersanyagtermelői bázis megerősítésétől a gyártási technológia modernizálásán keresztül egy erős regionális márka kifejlesztéséig terjednek.

A Hiventures edukációs tevékenységének nyomán a tőkebefektetés nem csupán az agrárium, hanem iparágtól függetlenül a közép-és nagyvállalatok körében egyre nagyobb teret nyer. Az elmúlt három évben már több mint 400 vállalat kereste fel a tőkebefektetőt, amely mintegy 40 milliárd forintot juttatott a gazdaságba a magyar vállalkozások fejlődésének, versenyképességének növekedése érdekében.

A cikk megjelenését a Hiventures támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ