Nagy üzletet lát a mentes élelmiszerekben a tőzsdére készülő Civita

Viszonylag kevéssé ismert a nagyközönség számára az a terület, amellyel a Civita csoport foglalkozik, jóllehet a cég termékeivel számos ponton találkozhatunk. A mindennaposnak számító alapanyag a kukorica. Mi mindent lehet gyártani ebből?

A Civita élelmiszeripari cégcsoport, amely kukoricafeldolgozással foglalkozik, malomipari termékeket és gluténmentes tésztákat gyárt, a termékeivel pedig számos országban jelen van. Az első malmunkat Monostorpályiban építettük fel 1992-ben, azóta ezt többször felújítottuk és zöldmezősen is építettünk egy nagyon modern kukoricafeldolgozó üzemet. 2014-ben vált még nem teljessé, de már kellően naggyá az a szortiment, amellyel a piacon meg tudunk jelenni, és Civita márkanév alatt egy brandbe rendeztük a kiskereskedelmi termékeinket.

Ma a Civita csoport kukorica őrleményeket, kukoricadarát, kukoricaliszteket, különböző fajtájú és beltartalmú malomipari termékeket, valamint kukoricaolajat is gyárt, fő termékcsoportként pedig a gluténmentes kukoricaalapú tésztákat kínáljuk.

A kukoricaolajat külön kiemelném ebből a termékkörből. A fejlesztéseinknek köszönhetően az új malmi technológiánk alkalmas arra, hogy a kukoricacsírát egészben tudjuk kivenni a kukoricaszemből úgy, hogy az sajtolásra alkalmas legyen. Ezzel egy nagyon magas tápértékű növényi olajat kapunk, amely kiváló egészségügyi hatásokkal is bír. Sajátos módon azonban Magyarországon kevéssé ismert, inkább Észak- és Nyugat-Európában népszerű termék.

A legutóbbi fejlesztésünknek köszönhetően Európa legnagyobb kukorica tésztagyártó üzeme lettünk, csaknem 20 ezer tonna éves kapacitással tudunk az európai és a kontinensen kívüli piacra is szállítani.

A legújabb fejlesztésünk félig élelmiszer, félig pedig műanyag helyettesítő, hiszen az Európai Unióban 2021-ben megtiltották az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és ennek egy alternatívája az ehető tányér és ehető pohár, amit szintén kukoricából készítünk. Ezek lebomló anyagokból készülnek, és mivel élelmiszerről beszélünk, egyben emészthetőek is, vagyis teljes mértékben környezetkímélők.

A malomipar egészében régóta adottság az, hogy nagyon alacsony marzsokkal kell dolgozniuk a szereplőknek, és ez hatékonyságbeli előrelépést, valamint koncentrációt követel meg. Így van ez a kukorica malmi feldolgozásával és a belőle készített termékekkel is?

A malomipar nincs könnyű helyzetben, ez nem is újdonság, nem egy új trend, hanem egy évszázados változás. Erőteljes koncentráció van a malomiparban egy bő évszázada, amely ma is tovább folytatódik. Régen minden faluban volt egy gabonaőrlő üzem, bevitték a gabonát, azt lisztté tudták őrölni, amiből utána kenyeret sütöttek. Ezek idővel megszűntek, először a falvakban, utána minden nagyobb településen, majd végül minden megyeszékhelyen, tehát egy folyamatos koncentráció zajlik. Nincs ez másként a kukorica malmi feldolgozásával sem, hiszen korábban rengeteg kukoricafeldolgozó volt Magyarországon, mára egy kezünkön meg tudjuk számolni a hazai kukoricamalmok számát.

Tehát itt is van egy erős koncentráció, amely egyértelműen a csökkenő marzsokból következik, ez az ágazat válasza az alacsony profitrátára.

Ilyenkor egy lehetséges válasz az, hogy növeljük a kapacitást. Nyilván ezt a végtelenségig sem lehet csinálni, hiszen alacsony hozzáadott értékű termékekről van szó, darát és a lisztet tulajdonképpen commodity-ként kezeli a piac, és általában elmondható, hogy nagyon kompetitív szegmensről beszélünk, ahol az ár az elsődleges meghatározó.

A gluténmentes termékek viszont azt ígérik, hogy talán magasabb megtérülést lehet ezeken elérni. A mentes termékek piaca egyébként is erőteljesen növekszik a világon, jóllehet Észak-Amerikában már nagyon fejlett piacról van szó, és ide sorolható Nyugat-Európa is. Hogyan alakult ez a piac az elmúlt években? Lehet még növekedési tartalék ezen a területen?

A Covid előtti időszakban töretlenül 10 százalék körüli éves növekedést tudott mutatni az allergénmentes élelmiszerek piaca és ezen belül a gluténmentes termékek köre. Ez bizonyos térségekben még magasabb bővülést mutatott, a gluténmentes tészták piaca például a skandináv országokban, Nyugat-Európában, Angliában már 10 százalék fölötti növekedést tudott hozni ebben az időszakban is. Hajlandóak voltak az emberek, az egészségtudatos fogyasztók egy érdemi felárat fizetni azokért az élelmiszerekért, amelyeket egészségesebbnek gondoltak. Fontos így fogalmazni, mert a piacon megjelent nagyon sok olyan allergénmentes élelmiszer is, ami nem feltétlenül egészséges. Nálunk minden termékinnovációnknak az alapja az, hogy csak természetes alapanyagokból dolgozunk, adalékanyag mentesen, amely nem minden piaci szereplőről mondható el.

A Covid-járvány idején aztán egy viszonylag vaskosabb megtakarítást tudtak az emberek felhalmozni, hiszen nem tudtak utazni, nem tudták elkölteni azt a jövedelmet a karantén időszakban, amit megtermeltek. Ez a háborúval és az inflációval viszont elkopott a tavalyi negyedik negyedévre. Ennek ellenére nem rohamozták meg az emberek a boltokat például kukoricadaráért, amely egy rendkívül tápláló és olcsó élelmiszer. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy lassú, de nem ugrásszerű növekedés a piacon.

Hosszú távon a gluténmentes termékek a helyettesítő termékek körébe fognak bekerülni, itt kell megállniuk a helyüket, vagyis idővel nem fog kétszer-háromszor annyiba kerülni egy gluténmentes élelmiszer a nem gluténmentes társával összehasonlítva.

Nyilván köszönhető ez annak, hogy olyan gyártók, mint amilyenek mi is vagyunk, kellően hatékony termeléssel és nagymértékű volumennövekedéssel dolgozunk.

Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?

A Portfolio következő, április 12-én esedékes befektetői klubján is a Civita Food tőzsdei forrásbevonásáról lesz szó. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Információ és jelentkezés

A közeljövőben a Civita megjelenik a Budapesti Értéktőzsde Standard programjában is. Mit kell tudni erről a lépésről, mikor és milyen feltételek mellett, milyen célokkal vág bele a tőzsde világába a cégcsoport?

A Civita csoport alapvetően családi vállalkozás, a családunk tulajdonában van a cég többsége.

Ugyanakkor sokkal több ötletünk van, mint pénzünk, ezért vált indokolttá a tőkebevonás a további növekedés támogatására. Ennek egy jó módja a tőzsdére lépés, amely egy hosszú folyamatnak a vége.

2023 áprilisában fogunk nyilvános részvénykibocsátás révén plusz tőkét bevonni a cég életébe. Ez körülbelül 10 és 20 százalék közötti üzletrészt fog jelenteni, természetesen majd a piac eldönti, hogy milyen árazást tud egy ilyen típusú cég esetében alkalmazni. Az időzítést tekintve úgy érezzük, hogy most értünk el arra a pontra, amikor plusz tulajdonostársakkal megerősödve tudunk egy érdemi növekedést produkálni a cég életében.

Milyen forgatókönyve lesz ennek a növekedésnek? Mely pontokon tudna bővíteni a cégcsoport a tőkebevonással elérhető források segítségével?

Jelenleg a gyártókapacitásunk kihasználtságát kell megteremteni, ezt elsősorban exportpiacok építésével képzeljük el. A kukorica tésztagyártó üzemünk 2022-ben elkészült és beüzemeltünk egy új spagetti vonalat, illetve bővítettük a rövid tészta, fussili, penne, szarvacska, gyártó gépsorunkat is. Ennek a kapacitásnak a kihasználtságát kell növelnünk, ez most az elsődleges célunk.

Itt szóba jönnek azok az országok, amelyek már most is elsődleges célpiacaink. Észak- és Nyugat-Európa jó piacot jelent, ahol a hazaihoz képest sokkal könnyebb gluténmentes élelmiszereket bevezetni, hiszen nem kell elmagyarázni a termékek egészségre gyakorolt hatását, a fogyasztók ugyanis lényegesen edukáltabbak.

Ennek ellenére vannak ígéretes déli piacaink is. Törökország, a Közel-kelet olyan térség, ahol már szintén jelen van a Civita.

Az itteni jelenlétünket tovább kell erősítenünk, hiszen van még növekedési potenciál még ezekben az országokban. Ezen felül természetesen a tengerentúli országok jelenthetik a nagy lépést az életünkben, a célunk az, hogy idővel az Atlanti-óceán túlpartján is megjelenjünk.

Az új piacok mellett szóba jöhetnek innovatív, nagyobb hozzáadott értéket, és így a befektetők számára is nagyobb hozamot ígérő fejlesztések is a tőkebevonás eredményeként?

A növekedés másik pillére valóban a termékfejlesztés lesz. Új termékként az ehető tányérok, poharak piacra dobása aktuális, illetve van a tarsolyunkban még több olyan innováció, amelynek révén kukoricából magas hozzáadott értékű, egészséges és nem utolsósorban vonzó, finom élelmiszereket tudunk készíteni és piacra dobni.

A fejlesztési irányokban és az új, magas hozzáadott értéket képviselő termékek piacra juttatásában olyan növekedési potenciált látunk, amellyel a korábbi organikus növekedésünket fel tudjuk gyorsítani. Úgy vélem, egyfajta ugródeszkát jelent a tőzsdei bevezetés, amely, ha sikeres tőkebevonást hoz, akkor néhány éven belül óriási növekedést tudunk produkálni.

A következő öt éves időszakban legalább háromszorozni szeretnénk a cég árbevételét, amelyet elsősorban újabb piacok felkutatásával, valamint új termékek bevezetésével szeretnénk elérni.

A cikk megjelenését a Civita Group Zrt. támogatta.

Fotó: Ács András

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ