
A külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazaiak, ezért ezeket be kell kapcsolni a termelési láncba, nemzeti bajnokokat kell kinevelni, amelyek egy-egy piac vezetői vállalati, amelyek képesek kifektetésre, miközben még több exportképes kisvállalatra van szükség
– mondta Nagy Márton a friss versenyképességi stratégia bemutatásakor.
A nemzeti bajnokként aposztrofált cégekből jelenleg több mint 20 van, de Nagy Márton szerint legalább 40-re lenne szükség belőlük, ahogy a 15 ezer exportképes kisvállalat számát is 20 ezerre kéne növelni, a negatív profitegyenleget – ami 6 milliárd euró körül van – meg kellene szüntetni.
A magyar cégek külföldi szerepvállalása, az úgynevezett kifektetés már évek óta visszatérő toposz a kormányzati gazdaságstratégiában és nem is példanélküli, az utóbbi évtizedben számos olyan magyar tőzsdei céget láttunk – a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom, 4iG, Wing, Futureal –, amely a régióban cégvásárlással vagy más módon növelte érdekeltségeit.
Mikor megy egy cég külföldre?
A külföldi terjeszkedés – a gazdaságstratégiai elképzeléseken túl – jellemzően akkor jön szóba egy vállalat életében:
- ha az adott cég hazai iparága olyan magasszintű tudással rendelkezik, amely világszinten kimagasló, mint például Svájcban az óragyártás, Franciaországban a luxusipar vagy Németországban az autógyártás
- ha az ország nem feltétlenül rendelkezik piacvezető iparággal, de a cég annyira egyedülálló technológiával, ismeretekkel rendelkezik, amit érdemes külföldön is kamatoztatnia. Ide sorolható az Amazon, a Microsoft, a Coca-Cola, illetve azok a jelentős befektetői pénzzel induló startupok, amelyek egyből a világpiacot célozzák meg innovációjukkal
- a fentieknél sokkal hétköznapibb gyakorlat, hogy a hazai piacon a vállalkozás már növekedési korlátokba ütközik, ezért külföldön keresi a növekedési lehetőségeket
- és az sem példanélküli, hogy egy adott állam indít nemzetközi terjeszkedési programot, és támogatásokkal segíti a nemzetgazdasági szereplőket a globális piacra lépésben. Hasonlót jellemzően inkább Ázsiában láthattunk, például Dél-Korea, Szingapúr, Kína vagy Tajvan esetében.
Magyarországon jelenleg kevés azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek regionális szinten is jelentős szerepet töltenek be.
A nemzetközileg is kiemelkedő magyar tulajdonú vállalatok számának növelése bizonyos kockázatokkal jár, amelyek porlasztását az olyan állami szereplők tudnák elősegíteni, mint az idén 30 éves EXIM, melynek célja a kormányzat törekvéseivel összhangban a nemzeti bajnokok kinevelése, az ő kifektetéseik támogatása és finanszírozása.
A McKinsey tanulmánya szerint az ország legnagyobb exportpotenciállal rendelkező szektorai a feldolgozóipar és a mezőgazdaság, ugyanakkor az EXIM elemzése szerint az exporttámogató hitelek hatása az adott vállalkozás exportvolumenének növekedésére független a hitelfelvevő vállalkozás tevékenységétől: átlagosan 60%-kal nőtt a vizsgált vállalatok exportvolumene a vizsgálatot követő években.
Az intézmény termékeinek legjelentősebb csoportját a hitelek alkotják. Az egyes hitelprogramokhoz jellemzően államilag támogatott, kedvező kamatozású termékek tartoznak. Ilyen a 2023-ban indított Baross Gábor Hitelprogram, amely a tavalyi évben érvényes ezer milliárd forintos keretösszegével a magyar gazdaságtörténet legnagyobb állami hitelprogramja volt.
A hitelek másik nagy csoportját az egyedi finanszírozási ügyletek alkotják. Az EXIM nem csupán hiteleket nyújt, hanem garanciákat is, amelyek visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalást jelentenek a bank ügyfelei számára.
A harmadik fő termékcsoport a biztosítási termékek: ezek célja, hogy védelmet nyújtsanak az előre nem látható anyagi károk ellen.
A már említett tanulmány szerint az exporttámogató hitelek nemcsak az exportvolument növelték átlagosan 65%-kal, hanem a hitelezés indirekt hatásaként a dolgozói létszám is átlagosan 12%-kal megnőtt és a munkatermelékenység is növekedésnek indult rövid távon.
- Egymilliárd forint exporttámogatási hitelösszeg 7,94 milliárd forint többlet exportvolument generált a hitelezést követő 6 évben a kontrollcsoportot alkotó cégek növekedéséhez képest, amelyek nem részesültek EXIM-hitelekben.
- Egymilliárd forint forgóeszköz-hitel kihelyezése pedig 11,07 milliárd forint exportvolumen többletet eredményezett.
Az exportképesebb vállalkozások pedig végső soron az ország profitegyenlegét is javítják, támogatva a célt, hogy a magyar vállalatok által külföldön megtermelt profit mértéke meghaladja a külföldi vállalatok hazánkban megtermelt profitját.
A cikk megjelenését az EXIM Magyarország támogatta.
Címlapkép forrása: MTI
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Találd meg a neked való befektetési alapot!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?- Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Lengyelország hadüzenettel felérő lépést tett a magyar kormánnyal szemben
Visszarendelték a budapesti nagykövetüket, ami az egyik legellenségesebb lépés.
Újabb fegyverszállítmányokra készül Lengyelország
Már 4 milliárd eurót szántak Ukrajna katonai támogatására.
Börtönre ítélték Erdogan legfőbb ellenlábasát
Ez a második alkalom, hogy Imamoglut köztisztviselők megsértése miatt ítélik el.
Kijelentette az államtitkár: nem épülhet gát Nagymaroson
Több vizet szeretnénk kapni a szlovákoktól.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
