Már nemcsak a filmsztárok jönnek Budapestre, de a kassza is itt csilingel: szuperprodukciókon kaszál a hazai alapkezelő

Az elmúlt évtizedben egymásnak adták a kilincset a magyar stúdiókban az olyan szuperprodukciók stábjai, mint a Szárnyas Fejvadász 2049, a Dűne vagy az Alien: Romulus. Nem túlzás azt állítani, hogy Budapest London után a második legnépszerűbb forgatási helyszínné vált Európában, köszönhetően a tapasztalt szakembergárdának, az időközben kiépült modern infrastruktúrának (stúdiók, bérelhető eszközök) és nem utolsó sorban az alacsonyabb költségeknek, az olcsóbb munkaerőnek és az állam által biztosított 30%-os adóvisszatérítésnek.

Ezek a szervizprodukciók közvetlenül többezer hazai filmes szakembernek adnak munkát, akik így nemcsak a legkorszerűbb technológiákkal és eljárásokkal dolgozhatnak, de a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhetnek, amire jó példa Sipos Zsuzsanna, a Dűne díszletberendezőjének Oscar-díja, amit pár évvel később Mihalek Zsuzsának sikerült megismételnie a Szegény párák berendezőjeként.

A szakmai teljesítmény elismerése mellett ugyanakkor a szervízprodukciók esetében az üzleti haszon a külföldi befektetőknél csapódik le, hiszen a produkció által termelt bevételekből már csak jellemzően a tengerentúlon profitálnak. A Széchenyi Alapok már régóta kereste a lehetőséget, hogy a dinamikusan növekedő magyar filmipar felemelkedéséből kivegye a részét, ezért kapóra jött, amikor Major István producer a Nürnberg című film finanszírozását szervezte, amelynek jogait üzlettársa, a Hollywoodban otthonosan mozgó Richard Saperstein birtokolta.

Így jött létre a Major István vezette Filmsquad, a Richard Saperstein irányítása alatt álló Bluestone Entertainment és a Széchenyi Alapok között egy stratégiai megállapodás, amelynek keretében a felek tíz filmre szóló keretszerződést írtak alá, amelynek első produkciója a Nürnberg.

Hajnal Tamás a film executive producere, és a Széchenyi Alapok befektetési tevékenységéért felelős vezetője a Portfolio-nak elmondta, hogy az ilyen jellegű filmfinanszírozást a Széchenyi Alapok teremtette meg Magyarországon.

„A befektetői megfontolásunk az volt, hogy a nagy hollywoodi „A” kategóriás filmek hazai forgatása jelentősen költséghatékonyabb tud lenni, kiváló a magyar filmes szakembergárda és infrastruktúra, a sztárok imádják Budapestet, szeretnek itt forgatni. Mindemellett jelentős amerikai társbefektetőket lehet behozni ezen produkciókba, a filmbefektetések forgási sebessége pedig mindig nagyon gyors, hiszen az első utalásunk után 1,5-2 éven belül az exit bizonyosan bekövetkezik, hiszen a sztárokkal teletűzdelt filmekre mindig van és lesz is igény, persze azzal, hogy az adott befektetés sikeressége elsősorban a konkrét film népszerűségén múlik mindig. Ezt a kockázatot pedig azzal lehet kezelni, hogy nem egy, hanem több filmbe, azaz egy portfólióba fektetünk” – tette hozzá Hajnal.

A Széchenyi Alapoknak prezentáltuk, hogy amerikai filmeket fogunk készíteni, de nem a megszokott modellben. Míg a Magyarországon forgatott szervizprodukciók esetén tulajdonképpen bérgyártásban készül a film és a haszon az amerikai befektetőknél realizálódik, addig mi magyar befektető bevonásával képzeltük el, aki így a bevételekből is részesül

– mondta a Portfolio-nak Major István producer, aki például a FOMO: Megosztod és uralkodsz vagy a Liza, a rókatündér című filmekről lehet ismert a magyar közönség számára.

A tíz film egy hosszú távú együttműködés része, amelyben minden egyes film külön befektetés, külön döntés eredménye a Széchenyi Alapok részéről. „Kockázati tőkealapkezelőként itt is portfoliót építünk, hogy porlasszuk a kockázatot, és egy filmnek az esetleges sikertelensége ne veszélyeztesse az eredményességünket. A filmfinanszírozás első ránézésre kilóg a befektetéseink sorából, de valójában ezek a filmek ugyanúgy globális piacra készülnek, mint a startupok, és a megfelelő szakértelem birtokában elég jól lehet kalkulálni a kockázatokat is, egy-egy sztár szerződtetése, a gyártócég korábbi teljesítménye kellő biztosítéka lehet a sikernek” – mondta Deme Géza, a Széchenyi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Deme szerint egy ilyen befektetés kisebb kockázatot hordoz, mint egy korai stádiumban lévő startup finanszírozása, hiszen számos szempont alapján lehet a produkció vélt sikerességét kalkulálni: a fent említettek mellett ilyen a történet is, amely például a Nürnberg esetében önmagában érdeklődésre számot tartó.

Történelmi adaptáció és világsztárok – A Nürnberg sikerreceptje

A Russel Crowe és Rami Malek Oscar-díjas színészek főszereplésével készült Nürnberg eddigi bevételei felülmúlták a várakozásokat: a film meghaladta a 61 millió dolláros "box office" szintet, ami egy közepes költségvetésű, úgynevezett "mid-budget" (néhány tíz millió dolláros) film esetében kiemelkedő eredménynek számít. A film különösen a nemzetközi piacokon teljesít jól, megnégyszerezve az észak-amerikai piacon elért mozis bevételeket: az Egyesült Államokon kívül eddig 45 millió dollárt hozott csak a mozikban, mindezt úgy, hogy az egyik legjelentősebb célpiacon, Németországban még be sem mutatták.

Az európai piacokon tapasztalható fokozott érdeklődés nyilvánvalóan abból fakad, hogy ezek az országok részesei voltak az eseményeknek, amelyeknek a végállomása a nürnbergi tárgyalóterem volt. Németországban például csak május 9-én fogják bemutatni a forgalmazó partner döntése nyomán, ugyanis ezen a napon adta meg magát Hermann Göring a szövetséges csapatoknak, miközben számos országban, köztük az USA-ban is már tavaly november óta látható a film

– mondta a Portfolio-nak Richard Saperstein producer, a Bluestone Entertainment alapítója, aki nagy érdeklődésre számít azok után, hogy Olaszországban például már több mint 10 millió dollárt termelt a film a mozikban, felülmúlva a tavalyi díjszezon egyik fő esélyesét, a Konklávét, amely 6,9 millió dollárig jutott. „Túlszárnyaltunk Olaszországban egy pápáról szóló filmet, ami önmagában elképesztő teljesítmény” – tette hozzá a producer, aki 70-90 millió dollár közötti mozibevételre számít a filmtől.

Az utóbbi években ugyanis a bevételek szerkezete is átalakult: a streamingplatformok részesedése ma már durván az 50 százalékot is eléri, ami a Nürnberg teljesítményét tovább növelheti, ugyanis Major szerint befektetői szempontból a digitális forgalmazás kedvezőbb, jóval kevesebb költség rakódik rá a bevételre, mint a moziforgalmazásnál. A film az Amazon Prime és az Apple TV felületén debütált a "pay per view” piacon az USA-ban, ahol hosszú ideig a nézettségi listák élén szerepelt, és mivel a forgalmazási jogok nem kizárólagosak, később más szolgáltatóknál is megjelenhet, így várható, hogy hamarosan látható lesz a film valamely streaming szolgáltatónál is.

A Széchenyi Alapok a költségvetés 20 %-át finanszírozta, két amerikai befektető mellett.

A Széchenyi Alapokkal való közös munkáról Richard Saperstein elárulta, hogy már gőzerővel dolgoznak a következő projekt előkészítésén, amelynek részletei egyelőre még nem kommunikálhatóak „A Széchenyi Alapokkal való munka fantasztikus együttműködés, a magyar fél nemcsak pénzügyi befektetőként, hanem a filmipar sajátosságait értő szakmai partnerként is jelen van a produkcióban. Kifinomult üzletemberek, akik felismerik a filmben rejlő lehetőségeket, ugyanakkor más, üzletiesebb területről közelítik meg a témát” – mondta a producer.

Russel Crowe nyelvtudásától a Fóton felépített tárgyalóteremig

Az átgondolt befektetési struktúra mellett azért így is akadtak nehézségek a forgatás alatt, például rögtön az elején: a forgatás előkészítése egybeesett az amerikai író- és színészsztrájkkal, emiatt hónapokra leállt a casting folyamat, miközben a stúdiót már kibérelték, és a díszletek építése is javában zajlott. Többek között a Széchenyi Alapok közreműködésének is köszönhetően a stáb egyben maradt, és a sztrájk lezárultával folytatódhatott a munka.

Russell Crowe a film első felében 10-15 percet németül beszél, és utána vált angolra. Az ausztrál színész azonban nem beszél németül, ezért egy német anyanyelvű coachot vettek föl, aki gyakorolta vele a szövegét.

Egy héttel a forgatás előtt leültek a Gresham-palota egyik termében az úgynevezett table read-re, amikor az összes színész felolvassa a szövegét, ott van a rendező, a vezető színészek, körülbelül húszan az asztal körül, és akkor derült ki, hogy a Göringet alakító Crowe egy szót sem tud a német szövegből. Teljes pánik tört ki, majd egy feszültséggel teli hét után megjelent az első forgatási napon és tökéletes volt a németje

– osztotta meg Major a forgatás kulisszatitkait.

Egy másik különlegesség, hogy egy az egyben felépítettek a nürnbergi tárgyalótermet a fóti Astra Stúdióban, ahol nyolc napot forgattak, több mint háromszáz statisztával. Amikor az ügyészt alakító Michael Shannon és Russel Crowe közötti – a film csúcspontját képező – párbeszéd lezajlik, azt egy az egyben vették fel, mint egy színházi előadást. „A többszáz statiszta dermedten, néma csendben ülte végig a jelenetet, majd a végén tapsviharban törtek ki. A színészek összenéztek és kérdezték a kollégáktól, hogy szokványos az itteni forgatásokon, hogy tapsolnak a statiszták?” – utalt Major a színészek kimagasló teljesítményére.

Gyümölcsöző tervek és piaci aggályok

A magyar filmipar kilátásai kapcsán a megszólalók a szabályozási környezet változásairól is beszámoltak. Bár felmerültek aggodalmak az amerikai produkciókat esetlegesen sújtó vámokkal kapcsolatban, Major szerint ebben az esetben is az történt, amit az utóbbi időben már többször tapasztalhattunk Trump esetében: mond egy nagyot, és utána nem történik semmi. A 100%-os vám hírére összerezzentek az amerikai filmgyártók, de az intézkedés őszi belengetése óta nincs folytatása az ügynek, tehát azok a produkciók, amelyek gyártását Magyarországon vagy bárhol külföldön tervezik, tovább folynak.

Ennél komolyabb problémát jelenthet a magyar támogatási szabályozás átalakulása: bár a támogatásokra meghatározott keretösszeget megemelték (81 milliárd forintra), egyúttal korlátozták a regisztrálható alkotások összesített gyártási költését (407 milliárd forintban), amely vélhetően már a tavaly júniusi kormányrendelet kihirdetésekor betelt. Ezen felül csökkentették a befogadható produkciók költségvetési keretét (az első félévben legfeljebb 140 milliárd forint), illetve a támogatás maximális összegét (70 milliárd forint). Így annak ellenére, hogy

a 30 százalékos adókedvezmény jogilag továbbra is érvényben van, de az állami támogatások igénylése lassabb folyamat.

Major az intézkedést túlságosan szigorúnak tartja, amit reméli, hogy át fognak gondolni és módosítani. „Ezzel számos produkciót bizonytalanságban tartanak. Egy Disney-nek adott esetben nem probléma az, hogy megfinanszírozza a teljes produkciót, és később kapja meg az adóvisszatérítést, de összességében az ágazatra nézve problémát jelenthet, mert bizonytalanságot sugall, ami befektetési szempontból kedvezőtlen. Egy független film esetében, ahol az adókedvezmény bele van kalkulálva a költségvetésbe, ott ez súlyos probléma, mert így nem tudtak tervezni ezzel a pénzzel, ami végső soron azt eredményezheti, hogy más helyszínt keresnek a gyártáshoz” – mutatott rá Major, aki ugyanakkor bizakodó, és úgy gondolja, hogy hosszú távon belátják majd, hogy az iparág támogatása közvetett módon, a gazdaság más ágazatain keresztül (pl. vendéglátóipar) jócskán megtérül.

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.

Címlapkép forrása: Scott Garfield, Sony Pictures Classics

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ