Az üzletekben már megfigyelhető, hogy a szokásosnál több árstopos termék fogy - számolt be a legutóbbi vásárlási szokásokról a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Egyes alapvető élelmiszerek felső árkorlátjának önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarket-hálózatokkal a több mint négy évtizede nem mért ütemű élelmiszer-drágulás megfékezése végett.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Csütörtök délelőtt 10-kor ismét Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ meghívójából. Az eseményt szokásainkhoz híven ismét élőben tudósítjuk.
A Pénzcentrumnak adott interjút Gabriel Makki, a Kifli frissen kinevezett új ügyvezető igazgatója. Makki a vállalat céljainak vázolása, a Budapestben rejlő lehetőségek mellett az infláció jelentette kihívásról, az élelmiszerár-stopról, illetve annak kivezetéséről is beszélt. A vállalat új vezére szerint nehéz bármi konkrétat mondani arra, mi várható az árstop kivezetése után.
Véget ért a Kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő számolt be a legfrissebb kormányzati intézkedésekről, a kormány álláspontjairól. Gulyás többek között azt is kijelentette, hogy április 30. után felmerülhet a jelenleg április végéig érvényes lakossági piaci árak változása, csökkenése.
Az árstopból napról-napra nehezebb kiszabadulni, de közben mindenki a végét keresi - mondta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte az élelmiszerinfláció tetőzik, aminek az előjele az volt, hogy az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje sem nőnek már. Szerinte ez lehetőséget ad az árstopok kivezetésére, amely csökkentené az importkényszert. Úgy véli, fékezi a drágulást, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége folyamatosan csökken, az átlagosan közel másfélszeresére ugrott élelmiszerárak miatt 2018-as szint közelébe süllyedt a fogyasztás szintje a tavalyi év vége felé.
Többször is meghosszabbította az élelmiszerár-stopot a kormány, a napokban ünnepelte egyéves születésnapját az intézkedés. Nagy István agrárminiszter a Napi.hu-nak adott interjújában arra utalt, hogy nincs több hosszabbítás, áprilisban vége lehet az árstopnak. Gulyás Gergely azonban ezt nem erősítette meg a mai Kormányinfón.
Decemberben jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, és Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint a következő hónapok sem hoznak még pozitív fordulatot. Szerinte a bolti infláció januárban tetőzhetett, azonban az év első felében csak lassú mérséklődésre lehet számítani a pénzromlás tekintetében. Úgy véli, ezzel a kormány előtt megnyílik a lehetőség, hogy az árstopok kivezetéséről döntést hozzon.
Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.
"Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke" - adta ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelők, a kereskedők, illetve az összes meghatározó szakmai szervezet közös álláspontját.
Habár már január 12-től hatályban van a készlettartási kötelezettségről szóló rendelet, miszerint a boltoknak akár az árstopos termékekből a korábbi eladások kétszeresét kell tartaniuk, még csak most jelent meg a fogyasztóvédelem útmutatója. A kiskereskedelemben eltérően értelmezik a szabályt, annyi azonban biztos, hogy mindenkinek többet kell rendelni az árstopos termékekből, mint korábban. Ez növeli a veszteségüket, ami (a nem árstopos termékeknél) újabb áremelési kört és/vagy a termékminőség csökkenését hozza (minden termék esetében). A boltok így méginkább az olyan importtermékek beszerzését kutatják fel, amelyek olcsóak, és ebből fakadóan sokszor silányak is.
Alig hosszabbította meg az élelmiszerár-stopot a kormány húsvétig, máris számos kritika éri az intézkedést. Ma már szinte mindenki az árbefagyasztás megszüntetését követeli.
A VOSZ álláspontja szerint "eljött az idő, hogy megtervezzük az árstopok kivezetését! A könnyítéseket az infláció csökkenésével párhuzamosan lehet bevezetni, így az árbefagyasztások feloldása fokozatosan történhet meg, a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. A bajba kerülő boltok számára támogatást kell nyújtani, hogy a teljes kivezetésig fenntarthassák működésüket".
Nem könnyű manapság árstopos csirke far-háthoz jutni, pedig hatalmas rá a kereslet – panaszolta több hallgató az InfoRádiónak. Hogy miért kezd hiánycikké válni ez a termék, arról a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdezték.
A magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
6 milliárd dollárnyi fegyver megy a frontra.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
