Egyre több, főleg afrikai fejlődő ország támogatja azt, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyett az ENSZ egy munkacsoportja vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését. Viszont meglepő módon a globális együttműködés mellett elkötelezett Európai Unió az, amelyik fúrja, hogy megváltozzon a status quo.
A héten rendezik a Világgazdasági Fórum éves rendezvényét a svájci Davosban, ahol szokás szerint a világ vezető politikusai, vállalatvezetői, szakértői szólalnak meg. Emellett lényeges gazdasági adatok is jönnek, elsősorban külföldön, itthon alig lesz említésre méltó esemény.
A nemrég elhunyt Jacques Delors-ban az európai egység egyik legkiemelkedőbb alakját gyászolta a beszédek és megemlékezések sora. Valóban a Bizottság korábbi elnökének nevéhez fűződik az Unióvá válástól kezdve az eurón keresztül az egységes piac. Valóban neki tulajdonítható az új, visszavonhatatlannak szánt integrációs irány elfogadtatása: előrelépés vagy előre menekülés, ki miként látja. Az európai díszpolgárrá avatott Delors viszont egyúttal francia is volt. Az általa hirdetett Európa-kép korántsem olyan fekete-fehér, mint azt a föderalista táborban sokan látni szeretnék.
Alexander De Croo belga miniszterelnökkel nemrégiben Pekingben folytatott találkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a Kína és Európa közötti "hídépítés" fontosságát. A kínai kormány által kiadott hivatalos közlemény szerint az elnök kiemelte a szorosabb együttműködés szükségességét a globális béke, stabilitás és jólét előmozdítása érdekében - írta meg a Politico.
A 2023-as év egyik utolsó fontos diplomáciai eseménye volt a 24. EU-Kína csúcstalálkozó, amikor december 7-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel az Európai Tanács elnöke Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkárral majd Li Csiang miniszterelnökkel tárgyaltak, és nem értek el semmit. A kényelmetlenséget némileg csillapítja, hogy eleve különösebb ambíciók nélkül került sor a csúcsra, mivel mindkét fél tudatában van az ellentétek strukturális, ennél fogva szinte feloldhatatlan jellegének. Ráadásul e feszültségek valószínűleg tovább fokozódnak majd 2024-ben, hiszen a kínai gazdaságban zajló jelenlegi átalakítás egyértelműen ütközőpályára állítja a Népköztársaságot és az Európai Uniót, na meg mellette a fél világot.
Az Európai Unió egy 450 millió eurós számlát kell, hogy megfizessen a brexit közvetett következményeként: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) továbbra is fizetheti londoni irodája bérleti díját, és állhatja a kötbért, valamint a költözés további költségeit is. A WeWorktől bérelt helyiségek esetében fizetési problémák merültek fel, így az EU-nak évente 30 millió eurós hiányt kell fedeznie, amíg nem sikerül új bérlőt találni a Canary Wharf-i ingatlanra, amelynek bérleti szerződése 2039 júniusáig szól.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Az első részben arról volt szó, hogy mi történik Németországban, ahol egyre dühösebbek és hangosabbak a gazdatüntetések. A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük. Az adás második részében Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk, aki annak a kérdésnek járt utána, hogy valóban eltűntek-e a hazai pénzváltókból a skandináv országok valutái.
Az Európai Unió kivitele közel két éve folyamatosan csökken, ráadásul az export visszaesése egyre jobban gyorsul a legfrisebb bmi-adatok alapján. Ezzel párhuzamosan a teljes termékkülkereskedelmi forgalom (export és import együtt) is visszaesett. Az EU és az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelme is zsugorodik, főként az importnál, ami már jelzi a világkereskedelem pólusváltását. Az eltolódásnak nagy nyertesei a dél-kelet-ázsiai országok, míg az Európai Unió a legnagyobb vesztes. Biztató jelek viszont arra utalnak, hogy a mostani gyengélkedés után hamar talpra állhat az államszövetség.
Az Európai Bizottság uniós rendeletjavaslatot tett a kutyák és macskák jólétével és nyomon követhetőségével kapcsolatos szigorításokra. Mindez alapjaiban érinti a tenyésztett és forgalmazott kísérőállatok életkörülményeit.
Főként a fast fashion cégekre helyezhet nyomást, hogy az Európai Unió üldözni kezdi az olcsó, műanyagalapanyagokból készült terméket a klímavédelmi célok elérése miatt. Miután a ruhák 85 százaléka a szeméttelepeken végzik, hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal, hogy így helyezzenek rájuk nyomást és fordítsák őket a fenntarthatóbb anyagok felé.
Nem okozott meglepetést a francia infláció decemberben, a várakozásoknak megfelelően kis emelkedést látunk az éves indexben. A héten jönnek az európai inflációs adatok, ma még a németországit is közlik.
A soros EU-elnökséget átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök a Politicónak adott interjújában szorgalmazta, hogy növeljék az Európai Unió saját bevételeit, azzal érvelve, hogy az államszövetségnek a globális kihívások kezeléséhez több pénzügyi forrásra van szüksége. Ez a nyilatkozat alig néhány héttel azután hangzott el, hogy a tagországok nem tudtak egyhangúlag elköteleződni a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása mellett, mivel azt a magyar kormány egyedüli tagállamként megvétózta. A költségvetési reformot még az előtt átvernék az EU-n, hogy Magyarország venné át a soros elnökséget.
Szeptemberben egy francia-német kormányzati tervezet teljes intézményi reformot javasolt az Európai Unióban. Nem egyszer világosan utalva arra, hogy a magyar kormány vétózásra épülő tárgyalási stratégiája miatt szükséges az EU átalakítása, főként úgy, hogy új tagállamokat vehetnek fel a szövetségbe. Bár már 15-17 ország támogatja a kezdeményezést, évekig is eltarthat a strukturális átalakításról szóló vita. Mindez pedig felerősítette a vitát arról, hogy mégis a többsebességes Európai Unióé lehet a jövő.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Varsó minél gyorsabban szeretné teljesíteni az uniós helyreállítási eszközök kifizetését lehetővé tevő feltételeket - jelentette ki Adam Bodnar új lengyel igazságügyi miniszter szerdán Varsóban, a Vera Jourovával, az Európai Bizottság (EB) alelnökével közös sajtókonferencián.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
Az Európai Unió egyre jobban próbál leválni Kínától, ezzel szemben Magyarország egy merész lépéssel gazdasági hasznot húz a Pekinggel kötött szilárd szövetségéből. A hírek szerint Németországgal együtt Magyarország is versenyben van a kínai BYD autógyártó első európai gyárának befogadásáért, amelynek hivatalos bejelentése az év végére várható. Brüsszelben viszont egyre jobban aggódnak a Magyarországra érkező kínai befektetések miatt.
Elstartolt a Portfolio AI in Business konferenciája.
Érdemes két rövid és két hosszú távú területet kijelölni.
A terveik szerint a nyárra megszülethet a megállapodás a hitelezőkkel.
Nem ez az első botrány a BATT UMG-k körül.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
