2017-ben a vásárlók közel egyharmada volt 36 év alatti és 40 százaléka 36 és 50 év közötti - derül ki a KSH, legfrissebb lakáspiaci elemzéséből. Az ennél idősebbek a lakások 28 százalékát vették meg. A 36 év alattiak kevesebb új építésű lakást vásároltak, mint az ezen a téren legaktívabbnak tekinthető 36-50 éves korosztály. 2017-ben a lakást vásárló fiatalok 3,5 százaléka, míg a középkorúak 4,9 százaléka vett újonnan épült lakást.
A héten magyar szempontból elsősorban a szerdán megjelenő inflációs adatra lehet érdemes figyelni, ez ugyanis a forint sorsát is eldöntheti a következő időszakban. Külföldről amerikai inflációs statisztika érkezik a hét végén, illetve brit és japán GDP-adatra figyelnek a befektetők.
Bár a májusi 7,7%-ról 6,1%-ra lassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme júniusban, de ezzel csak az áprilisi tempóhoz tértünk vissza és ez továbbra is azt a képet mutatja, hogy a gyors reálbér növekedés mellett kitartó jókedvvel vásárolnak a magyarok a boltokban.
A magyar foglalkozási szerkezetben egyértelműen beazonosíthatóak a női és férfi rétegek a KSH legfrissebb kiadványa szerint, ez pedig a statisztikai hivatal szerint a nemek közötti egyenlőtlenség tartós fennmaradására utal. A magasabb presztízsű munkakörökben például sokkal többen vannak a férfiak, míg az alkalmazotti munkakörökben már kiegyenlítettebb a nemek közötti arány. Érdekes megállapítás az is, hogy a férfiak és nők körében is a 30-44 év közöttiek esetében a legnagyobb a tartós munkanélküliek aránya, és sokan vannak a 30 év alatti munkanélküliek között azok is, akik még életükben nem dolgoztak.
Látványos, könnyen kezelhető interaktív grafikát készített a Központi Statisztikai Hivatal a 2016-os mikrocenzus alapján, hogy milyen családban élnek a magyarok.
2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában viszont már most erős visszaesés látható. A kiadott engedélyek száma az első félévben 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 I. félévében - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
A múlt héten az MNB és az EKB kamatdöntésére figyelt elsősorban a piac, azonban kár lenne azt gondolni, hogy ezzel ki is fújt a jegybankok muníciója. A héten ugyanis a japán, az amerikai és a brit jegybankok is üléseznek, ami további hektikus mozgásokat hozhat a devizapiacra.
A magyar lakáspiacon az adásvételi szerződések 4,8 százalékát külföldi vásárlók kötötték tavaly, a legtöbb lakást német, kínai és román állampolgárok vették meg - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A külföldiek Budapesten az átlagosnál jelentősen értékesebb lakásokat vásárolták, a vidéki vásárlásaikra ugyanez kevésbé volt jellemző.
Becslések szerint akár 600 ezer magyar is élhet külföldön, és még majdnem ugyanennyien tervezik, hogy néhány éven belül elhagyják az országot - derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikai hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így amellett, hogy friss adatok, becslések vannak a külföldön élők számát illetően, egy sor új adatot is megtudhatunk az elvándorolt magyarokról.
Két fontos jegybanki esemény határozza meg a hetet: magyar szempontból az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntése lesz fontosabb, kérdés, hogy a júniusi ülés után reagál-e valamit a jegybank a tartósan gyenge forintárfolyamra. Az MNB viszont csütörtökön az EKB hasonló döntésére figyelhet, hiszen az európai monetáris politika iránya az ő döntéseiket is meghatározhatja.
Viszonylag csendes hetünk lesz a nyári uborkaszezonban, legalábbis előre tervezhető makroadatból nem sok lesz a napokban. Persze Donald Trumpot ismerve bármikor bedobhatja az újabb kavicsot (sziklát?) az állóvízbe, itthon pedig a forintra lesz érdemes figyelni mindezeken felül.
Egyre nagyobb hitelösszeg, egyre hosszabb futamidő, egyre magasabb eladósodás, egyre biztonságosabb kamatperiódus - címszavakban így vesznek fel lakáshitelt manapság a magyarok. A kamatszint, az új lakások térnyerése szempontjából viszont nem látunk további előrelépést az utóbbi hónapokban. A KSH, az MNB és a Duna House adatai alapján 13 ábrán mutatjuk be a hazai lakáshitelpiac aktuális helyzetét.
Makroadatokban nem bővelkedünk a héten, de így is lesz mire figyelni, elsősorban a forint árfolyama okozhat aggodalmakat, hiszen a jelek szerint kifulladt a néhány napig tartó intenzív erősödés, így megint felfelé fordulhat az euró-forint jegyzés. Erre rásegíthet akár a kedd reggel érkező inflációs adat is, melyben már megjelenhet a júniusi forintgyengülés hatása.
Nem fogunk lubickolni a héten a makroadatokban, a magyar piacon az lehet a legnagyobb kérdés, hogy lép-e valamit az MNB az utóbbi időszak intenzív forintgyengülése után. A kötvénypiaci turbulencia miatt a csütörtöki aukcióra is érdemes lehet figyelni. Közben külföldről sem jönnek fontos adatok, főleg a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmekre lesz érdemes figyelni.
Az utóbbi hetek mozgalmas időszaka után csendesebb napok elé nézünk, hiszen megszülettek a kulcsfontosságú jegybanki döntések. Az új impulzusokra egyelőre várni kell, így elsősorban a feltörekvő piaci turbulenciák és a kereskedelmi háborútól való félelem mozgathatja a piacokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megkezdi a 2021-es népszámlálás előkészítését; a szervezet szerdától véleménykutatást végez, hogy felmérje, mit gondolnak az emberek a személyazonosító adat megkérdezésével történő népszámlálás lehetőségéről.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Bár az építőipar termelése áprilisban is meghaladta az egy évvel korábbit, a kapacitáshiány továbbra is gond: az elmúlt két évben a Futureal tapasztalatai szerint 40-45 százalékkal emelkedtek az árak" - kommentálta a KSH 2018. áprilisi építőipari gyorstájékoztatójának adatait Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development vezérigazgatója. Hozzátette: "gyakorivá vált, hogy a rövid távon gondolkozó kisvállalkozások az elvállalt feladat befejezése előtt egy jobban fizető munka miatt levonulnak, nem törődve a szakmai hírnevük csorbulásával. Arra is van példa, hogy a vállalkozók más építkezéseket járva igyekeznek magukhoz átcsábítani a konkurensek dolgozóit".
Ha valaki egyedül lakik, akkor több mint 90 ezer forintra van szüksége ahhoz, hogy a létminimum felett éljen. Egy 4 fős családnak (két felnőtt, két gyermek) pedig 262 ezer forint kell. A társadalmi minimum eléréséhez ennél is több pénz szükséges.
Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Nem tágítanak a palesztinpárti tüntetők.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
