A héten elsősorban a tengerentúlra lesz érdemes figyelni, mivel egyrészt onnan jönnek érdemi adatok, másrészt a dollár hetek óta fokozatosan erősödik. Emellett fontos lehet, hogy folytatódik-e a feltörekvő piacokat sújtó eladási hullám, például a török lírán enyhül-e a nyomás.
Az utóbbi néhány héthez képest sokkal több izgalomra számíthatunk a következő napokban, egyértelműen az első negyedéves GDP-adatok uralják majd a naptárat, illetve friss adósságszám is érkezik Magyarország esetében. Külföldön is hasonló a helyzet, mindenki a növekedési adatokra kíváncsi.
A Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 2,3%-ra ugrott áprilisban éves összevetésben a magyarországi infláció a márciusi 2%-ról - közölte ma reggel a KSH. Az ártendenciákat jobban mutató maginflációs adat 2,5%-ról 2,4%-ra süllyedt. Havi alapon egyébként figyelemre méltó, 0,7%-os volt az áremelkedés átlagos üteme.
Lassan mindenki az első negyedéves GDP-adatokra vár, azonban még addig ki kell bírnunk egy hetet, de legalább lesz idő rákészülni. A héten ugyanis nem fogjuk lerágni a körmünket, bár azért a magyar és nemzetközi inflációs adatokra és a brit kamatdöntésre érdemes lehet figyelni.
Mindenkinek van pár hasznos gondolata a legfrissebb mai lakásépítési statisztikához, így összegyűjtöttük a legfontosabbakat a piaci szereplőktől. A Portfolio Ingatlan szakmai álláspontját ebben a cikkben lehet olvasni. Lássuk tehát, hogy hogyan vélekednek a szakértők a számokról.
2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, ami 3,4 százalékkal több, mint 2017 I. negyedévében. A számok nem okoztak meglepetést, de az építési engedélyek száma pozitív üzenetként jelzi, hogy a lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére is van, aki már 2020-ra tervez.
Egyre nagyobb lakásokban élünk, amelyek egyre komfortosabbak. Ugyanakkor továbbra is nagy különbségek vannak az országban: még mindig van olyan megye, ahol a hálózati vízvezetékbe sok lakás nincs bekötve, a közcsatornába bekötött lakások aránya egyes területeken 70% alatti, az Alföldön pedig a lakások 30-40%-a vályogfalazatú.
Megjelentek a legfrissebb lakáspiaci számok, melyek alapján 2017-ben a teljes lakáspiaci forgalom növekedése várhatóan nem éri el az egy évvel korábbi 9,1 százalékot. A használt lakások eddigi áremelkedése után 2017-ben mérséklődött a drágulás üteme: az év egészében az árszint 7,2 százalékkal nőtt, míg az új lakások ára ezzel megegyező mértékben emelkedett. A negyedéves áremelkedés 2017 IV. negyedévében a használt lakásoknál 0,5, az újaknál 1,0 százalék volt - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Közös kutatószobát nyitott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) az akadémia pénzügyi forrásaiból.
Egyre több lakást vásárlunk hitelből Magyarországon: a részben hitelből vett lakások aránya tavaly elérte a 48%-ot, amire 2005 óta csak egyszer, éppen tíz éve volt példa. A KSH ma közzétett lakáshitelezési adatai szerint az átlagos lakáshitelösszeg 8%-kal, a hitelfelvételek darabszáma pedig 23%-kal nőtt 2017-ben. Még mindig nagyon magas, 73% volt azoknak a friss lakáshiteleknek az aránya, amelyeket használt lakás vásárlására fordítottunk. A lakáshitelezés aktualitásaival szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon részletesen is foglalkozunk, érdemes lesz eljönni. Hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Már a februári éves termelési volumen adatokból is látszik, hogy nem az épületek, hanem inkább az egyéb építmények húzzák most a magyar építőipart, de az új szerződések volumene és a szerződésállomány alapján ez még inkább kiütközik - derül ki a KSH által ma közzétett adatokból.
Ha szigorúan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából vizsgáljuk a legfrissebb, 2017-es számokat, akkor kedvező folyamatokról tudunk beszámolni.
Márciusban kis mértékben, 1,9%-ról 2%-ra emelkedhetett az éves inflációs ütem Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel ugyan elmozdulhatott a mutató nyolchavi mélypontjáról, a szakértők többsége azonban továbbra sem számít arra, hogy a következő hónapokban hirtelen megindulna felfelé az infláció. A Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját valószínűleg csak 2019 második felében érheti majd el tartósan az éves árindex értéke.
Fontos államháztartási adatokat tett közzé szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal és küldte el Brüsszelbe ezeket. A költségvetés tavalyi GDP-arányos hiánya 2% volt, ami lényegesen jobb a 2,4%-os kormányzati célnál. Az is eldőlt (ahogyan arra számítani lehetett), hogy lezárult az évek óta tartó elszámolási vita az Eximbank ügyében, a magyar statisztikai hatóság is elszámolta az államháztartási körön belülre a bank adósságának elemeit, ezzel a hivatalos adósságpálya feljebb tolódott.
Ha a húsvéti nagybevásárlás után úgy érzed, hogy nagyon elszálltál a kiadásokkal, akkor a vásárolt mennyiséggel, vagy egyéb termékek kosárba csúszásával lehet a baj, nem a gyors áremelésekkel. A Portfolio húsvéti körképében ugyanis 24 jellemző/alapvető húsvéti élelmiszer közül csak a tojás drágult 10%-nál nagyobb mértékben, de számos termék ára intenzíven csökkent éves alapon - legalábbis ez derül ki a KSH fogyasztói kosarába bekerült termékek árvizsgálatából. A KSH egyébként úgy kalkulálta, hogy tavaly áprilisban az egy főre jutó élelmiszer kiadások 22 ezer 102 forintot tettek ki, így ehhez képest a kis mértékű átlagos élelmiszer drágulással számolva idén áprilisban 23 ezer forint körül alakulhat ez az adat.
Történelmi csúcson maradt az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a munkaerőhiány a tavalyi év utolsó három hónapjában sem enyhült. A KSH friss adatai alapján látszik, hogy a feldolgozóipart, az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységet, illetve a humán egészségügy, szociális ellátás ágazatokat sújtja leginkább a probléma.
Magyarországon a nemzeti ünnep miatt rövid hét lesz, közben viszont a világon nem áll le az élet. Bár igazán fontos makroadatokra nem kell számítani a következő napokban, elsősorban politikusi és jegybankári nyilatkozatok mozgathatják a hangulatot.
A tavalyi negyedik negyedévben 14,4%-kal növekedtek a beruházások az előző év azonos időszakához képest, így az év egészében 16,7%-os bővülést láthattunk. Ez kiemelkedőnek számít, ugyanakkor nem meglepő, hiszen 2016-ban nagyot estek a beruházások. A tavalyi negyedik negyedéves adat rámutat, hogy az EU-források lehívása támogatta leginkább a beruházásokat, a költségvetési szféra erőteljes növekedést (69%) mutatott, ugyanakkor a vállalati beruházások csak kismértékben (3,1%) nőttek.
Közös levelet ír a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke minden olyan vállalkozásnak, illetve szervezetnek, amely uniós, vagy költségvetési forrásból kutatásfejlesztési és innovációs projektet valósító meg, hogy szakszerű és hiteles adatszolgáltatást végezzen a március közepéig esedékes adatszolgáltatás során.
Hátulról a negyedik legrosszabb a magyar adat, egyre hátrébb csúszunk.
Mianmarban is előkerültek az FPV-drónok.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Nem tágítanak a palesztinpárti tüntetők.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
