Meglepően lassan, 5,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - derült ki a KSH első becsléséből. Az előző havinál lassabban nőtt az élelmiszer-, a nem élelmiszer-, valamint az üzemanyag-kereskedelem is.
2018-ban tovább folytatódott a lakáspiac fellendülése. Az eladott lakások számának 7,1%-ra becsülhető emelkedése teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Vagyis közel sincs még itt a laposodás ideje.
Az utóbbi néhány viszonylag csendes hét után beindul az adatdömping, elsősorban itthon figyelhetünk a következő napokban. Persze azért külföldön is lesznek események, jön például a Fed kamatdöntése, ami azért lehet különösen pikáns, mert az amerikai jegybank egyre több kritikát kap Donald Trumptól.
Míg az EU28 átlagában gyakorlatilag stagnáltak, addig Magyarországon 11,2%-kal zuhantak az idei második negyedévben éves alapon a távközlési árak, ami példátlan mértékű áresés a felmérések bő 10 éves idősora alapján és ez jócskán visszafogta a szolgáltatások kibocsátási árainak növekedését - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss összesítéséből.
Ismét csak háromnapos munkahetünk lesz, ennek ellenére külföldről csütörtökön és pénteken jönnek érdekes adatok, vagyis a befektetők nem fognak unatkozni. Nálunk csak a keddi munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni.
A címben semmi túlzás nincs, tényleg szinte megigéző, ahogy a KSH animációja a magyarok időmérlegét mutatja. Sőt, a friss verzióban már egy sor másik országgal is összehasonlíthatjuk, hogy mikor hol dolgoznak, alszanak, tévéznek többen.
Magyarországon meghaladja az uniós átlagot a szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben élők aránya (25,6%, ami 2 millió 465 ezer fő), azonban az elmúlt években csökkenést láthattunk. A mélyszegénységben élő magyarok csaknem teljesen eltűntek az elmúlt években a statisztikából (hivatalosan 100 ezer fő közelébe csökkent a számuk), a Portfolio azonban sajnos megtalálta őket.
Csak itthon lesz rövidített hetünk, ennek ellenére a hét első felében külföldről sem várunk fontos adatokat. A következő napokban az EKB kamatdöntő ülése és a pénteki amerikai GDP-adat határozhatja meg a hangulatot.
Nagy tévedés, hogy a tíz évvel ezelőtti csúcshoz közelít a lakáshitelek népszerűsége a magyar lakosság körében. Évente csak mintegy 100 ezer lakáshitelt folyósítanak ugyanis a bankok, ami 40-50 ezerrel kevesebb a válság előtti szintnél. Hiába tartózkodunk már majdnem a 2008-as rekordszinten a piaci értéket tekintve, jóval szűkebb a hitelfelvevői kör, mint korábban. Elsősorban az átlagos összeg emelkedése mozgatja tehát felfelé a piacot, miközben a futamidő is rekordszintre érkezett. A KSH ezen a héten közzétett első féléves lakáshitel-statisztikáiból szemezgettünk.
Itthon a hetet egyértelműen az MNB kamatdöntése határozza meg, külföldön pedig jönnek az első harmadik negyedéves GDP-adatok, méghozzá Kínából. Vagyis csak első ránézésre lesz unalmas időszakunk, és akkor még nem beszéltünk a mélyben rejlő piaci kockázatokról.
Szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 3,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez azt jelenti, hogy közel hat éve nem látott ütemben drágult az élet az ősz első hónapjában. A Portfolio által megkérdezett szakértők 3,5%-os éves árindexre számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott.
Külföldön nem számítunk komoly izgalmakra a héten, itthon viszont jön a friss inflációs és költségvetési adat, melyek érdekesek lesznek, illetve megjelenik az IMF friss kiadványa, melyben a magyar gazdaságról is véleményt mondanak.
A jegybanki döntések után megint kicsivel csendesebb időszak jön a piacokon, persze a kereskedelmi háborús fenyegetés bármikor szintet léphet, és ronthatja a hangulatot. Itthon az adósságráta alakulása mellett az MNB jegyzőkönyve lehet érdekes, míg Amerikában a munkaerő-piaci statisztikára figyelhetnek a befektetők.
Eddig azt hittük, hogy évente több milliárd eurót utalnak haza munkabérükből a külföldön dolgozó magyarok, egy most bemutatott friss tanulmány szerint viszont ennek csak a töredéke érkezik évente ebben a formában haza. Az érintettek többsége havi rendszerességgel támogatja itthon maradt családját, viszont a megkérdezettek kétharmada fizetésének legfeljebb a tizedét utalja haza.
Egyre több turista látogat hazánkba, és a magyarok is többet utaztak az elmúlt években, így érdemben növekedett a turizmus hozzáadott értéke is - tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának adataiból. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág 2010 óta jóval gyorsabban növekszik, mint a teljes nemzetgazdaság, miközben a turizmus inflációja is magasabb volt az időszakban, mint a fogyasztói árindex emelkedése. A külföldi utazásokban is jelentős növekedést láthatunk, ami mögött a növekvő reáljövedelmek állhatnak. Nemcsak többet látogatunk külföldre, hanem a költések is megugrottak.
Augusztusban az előző év azonos időszakához képest 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett szakértők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt arra számítottak, hogy a júliusi 3,4%-os öt és fél éves csúcsról lefordulhat az árindex, ez azonban nem történt meg, így az adat kisebb meglepetést okozott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a maginflációs index értéke 2,4%-ról 2,2%-ra csökkent, ami továbbra is azt jelzi, hogy nincs komoly árnyomás a magyar gazdaságban.
Öt hónapja tartó emelkedő trendet követően a júliusi 3,4%-ról 3,3%-ra lassulhatott augusztusban az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi azért különösen fontos adat, mert a Magyar Nemzeti Bank is arra számít, hogy júliusban tetőzhetett a pénzromlás üteme, innentől kezdve pedig enyhülhet az árnyomás a gazdaságban. Ha igaza lesz a jegybanknak (és az elemzőknek), akkor erősödhet az MNB hitelessége a piaci szereplők szemében, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, így szó sincs arról, hogy inflációs mandátumát figyelmen kívül hagyva indokolatlanul laza monetáris politikát tart fenn. Ellenkező esetben viszont - amennyiben nem áll meg az infláció emelkedése - újra megüthetik a forintot a befektetők, ezzel nyomást helyezve az MNB-re.
A héten megint a jegybankok lesznek a középpontban, normál esetben azt mondanánk, hogy az EKB és a Bank of England döntései határozzák majd meg a csütörtöki napot. De most nem "normál esetről" van szó, valószínűleg nagyobb figyelmet kap majd a török jegybank, melynek muszáj lenne kamatot emelnie, ha nem akarja, hogy ismét zuhanórepülésbe váltson a líra. A török deviza pedig számunkra sem irreleváns, az utóbbi hetekben-hónapokban láthattuk, milyen az, amikor a forint is megérzi a romló feltörekvő piaci hangulatot.
Néhány hete szinte mindenkinek meglepetést okozott a magyar gazdaság azzal, hogy a második negyedévben 4,6 százalékkal tudott bővülni a várt 4,2 százalékos ütemmel szemben. A napokban az is kiderül, mi volt ennek az oka. Emellett az amerikai munkanélküliségi adatok lehetnek lényegesek a hét második felében.
1200 kilométert repültek.
Megszakadtak a tágyalások az USA és Kanada között.
Várják a következő lépést.
Donald Trump este jelentette be a tárgyalások szüneteltetését.
MIndez az AI-fejlesztések miatt van.
Egyértelmű az üzenet.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
