Csak itthon lesz rövidített hetünk, ennek ellenére a hét első felében külföldről sem várunk fontos adatokat. A következő napokban az EKB kamatdöntő ülése és a pénteki amerikai GDP-adat határozhatja meg a hangulatot.
Nagy tévedés, hogy a tíz évvel ezelőtti csúcshoz közelít a lakáshitelek népszerűsége a magyar lakosság körében. Évente csak mintegy 100 ezer lakáshitelt folyósítanak ugyanis a bankok, ami 40-50 ezerrel kevesebb a válság előtti szintnél. Hiába tartózkodunk már majdnem a 2008-as rekordszinten a piaci értéket tekintve, jóval szűkebb a hitelfelvevői kör, mint korábban. Elsősorban az átlagos összeg emelkedése mozgatja tehát felfelé a piacot, miközben a futamidő is rekordszintre érkezett. A KSH ezen a héten közzétett első féléves lakáshitel-statisztikáiból szemezgettünk.
Itthon a hetet egyértelműen az MNB kamatdöntése határozza meg, külföldön pedig jönnek az első harmadik negyedéves GDP-adatok, méghozzá Kínából. Vagyis csak első ránézésre lesz unalmas időszakunk, és akkor még nem beszéltünk a mélyben rejlő piaci kockázatokról.
Szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 3,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez azt jelenti, hogy közel hat éve nem látott ütemben drágult az élet az ősz első hónapjában. A Portfolio által megkérdezett szakértők 3,5%-os éves árindexre számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott.
Külföldön nem számítunk komoly izgalmakra a héten, itthon viszont jön a friss inflációs és költségvetési adat, melyek érdekesek lesznek, illetve megjelenik az IMF friss kiadványa, melyben a magyar gazdaságról is véleményt mondanak.
A jegybanki döntések után megint kicsivel csendesebb időszak jön a piacokon, persze a kereskedelmi háborús fenyegetés bármikor szintet léphet, és ronthatja a hangulatot. Itthon az adósságráta alakulása mellett az MNB jegyzőkönyve lehet érdekes, míg Amerikában a munkaerő-piaci statisztikára figyelhetnek a befektetők.
Eddig azt hittük, hogy évente több milliárd eurót utalnak haza munkabérükből a külföldön dolgozó magyarok, egy most bemutatott friss tanulmány szerint viszont ennek csak a töredéke érkezik évente ebben a formában haza. Az érintettek többsége havi rendszerességgel támogatja itthon maradt családját, viszont a megkérdezettek kétharmada fizetésének legfeljebb a tizedét utalja haza.
Egyre több turista látogat hazánkba, és a magyarok is többet utaztak az elmúlt években, így érdemben növekedett a turizmus hozzáadott értéke is - tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának adataiból. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág 2010 óta jóval gyorsabban növekszik, mint a teljes nemzetgazdaság, miközben a turizmus inflációja is magasabb volt az időszakban, mint a fogyasztói árindex emelkedése. A külföldi utazásokban is jelentős növekedést láthatunk, ami mögött a növekvő reáljövedelmek állhatnak. Nemcsak többet látogatunk külföldre, hanem a költések is megugrottak.
Augusztusban az előző év azonos időszakához képest 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett szakértők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt arra számítottak, hogy a júliusi 3,4%-os öt és fél éves csúcsról lefordulhat az árindex, ez azonban nem történt meg, így az adat kisebb meglepetést okozott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a maginflációs index értéke 2,4%-ról 2,2%-ra csökkent, ami továbbra is azt jelzi, hogy nincs komoly árnyomás a magyar gazdaságban.
Öt hónapja tartó emelkedő trendet követően a júliusi 3,4%-ról 3,3%-ra lassulhatott augusztusban az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi azért különösen fontos adat, mert a Magyar Nemzeti Bank is arra számít, hogy júliusban tetőzhetett a pénzromlás üteme, innentől kezdve pedig enyhülhet az árnyomás a gazdaságban. Ha igaza lesz a jegybanknak (és az elemzőknek), akkor erősödhet az MNB hitelessége a piaci szereplők szemében, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, így szó sincs arról, hogy inflációs mandátumát figyelmen kívül hagyva indokolatlanul laza monetáris politikát tart fenn. Ellenkező esetben viszont - amennyiben nem áll meg az infláció emelkedése - újra megüthetik a forintot a befektetők, ezzel nyomást helyezve az MNB-re.
A héten megint a jegybankok lesznek a középpontban, normál esetben azt mondanánk, hogy az EKB és a Bank of England döntései határozzák majd meg a csütörtöki napot. De most nem "normál esetről" van szó, valószínűleg nagyobb figyelmet kap majd a török jegybank, melynek muszáj lenne kamatot emelnie, ha nem akarja, hogy ismét zuhanórepülésbe váltson a líra. A török deviza pedig számunkra sem irreleváns, az utóbbi hetekben-hónapokban láthattuk, milyen az, amikor a forint is megérzi a romló feltörekvő piaci hangulatot.
Néhány hete szinte mindenkinek meglepetést okozott a magyar gazdaság azzal, hogy a második negyedévben 4,6 százalékkal tudott bővülni a várt 4,2 százalékos ütemmel szemben. A napokban az is kiderül, mi volt ennek az oka. Emellett az amerikai munkanélküliségi adatok lehetnek lényegesek a hét második felében.
A nyár végén jön még egy viszonylag csendes hét a makroadatok szempontjából. Számunkra a legfontosabb a Fitch pénteki hitelminősítői felülvizsgálata van, közben Amerikából friss GDP-adat érkezik.
Júniusban is kétszámjegyű bruttó béremelkedést láttunk a magyar gazdaságban a KSH adatai alapján, azonban az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek növekedési üteme lassul.
A nemzeti ünnepnek köszönhetően rövid hetünk lesz, melyen elsősorban a jegybankokra figyelnek a világban. Itthon kedden jön az MNB menetrend szerinti kamatdöntő ülése, míg a tengerentúlon Jackson Hole lesz a világ közepe, ahol a Fed szokásos éves konferenciáját tartják a hét második felében.
2017-ben a vásárlók közel egyharmada volt 36 év alatti és 40 százaléka 36 és 50 év közötti - derül ki a KSH, legfrissebb lakáspiaci elemzéséből. Az ennél idősebbek a lakások 28 százalékát vették meg. A 36 év alattiak kevesebb új építésű lakást vásároltak, mint az ezen a téren legaktívabbnak tekinthető 36-50 éves korosztály. 2017-ben a lakást vásárló fiatalok 3,5 százaléka, míg a középkorúak 4,9 százaléka vett újonnan épült lakást.
A héten magyar szempontból elsősorban a szerdán megjelenő inflációs adatra lehet érdemes figyelni, ez ugyanis a forint sorsát is eldöntheti a következő időszakban. Külföldről amerikai inflációs statisztika érkezik a hét végén, illetve brit és japán GDP-adatra figyelnek a befektetők.
Bár a májusi 7,7%-ról 6,1%-ra lassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme júniusban, de ezzel csak az áprilisi tempóhoz tértünk vissza és ez továbbra is azt a képet mutatja, hogy a gyors reálbér növekedés mellett kitartó jókedvvel vásárolnak a magyarok a boltokban.
A magyar foglalkozási szerkezetben egyértelműen beazonosíthatóak a női és férfi rétegek a KSH legfrissebb kiadványa szerint, ez pedig a statisztikai hivatal szerint a nemek közötti egyenlőtlenség tartós fennmaradására utal. A magasabb presztízsű munkakörökben például sokkal többen vannak a férfiak, míg az alkalmazotti munkakörökben már kiegyenlítettebb a nemek közötti arány. Érdekes megállapítás az is, hogy a férfiak és nők körében is a 30-44 év közöttiek esetében a legnagyobb a tartós munkanélküliek aránya, és sokan vannak a 30 év alatti munkanélküliek között azok is, akik még életükben nem dolgoztak.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
