Hétfőig törleszti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a még fennmaradt IMF-hitelt. Borbély László András vezérigazgató-helyettes a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy az IMF meghatározása alapján 3 devizanemben: dollárban, euróban és angol fontban fizet a magyar állam. Pótlólagos kötvénykibocsátásra nincs szükség, a februári eleji dollárkötvény-aukcióból és a Prémium Euróalapú Kötvényből befolyt összegből fedezhető az előtörlesztés. Ennek hátteréről bővebben:
Júliusban egy hónap alatt 595 millió euróval 33,734 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, ami 2011 januárja óta a legalacsonyabb szintet jelenti - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékok sorozatban harmadik egymást követő hónapban csökkentek júliusban, augusztusban pedig minden bizonnyal esni fognak, hiszen a közelmúltbeli bejelentéseknek megfelelően az állam és az MNB is "végtörleszti" a Nemzetközi Valutaalap felé a fennálló teljes hiteltartozását.
"Az EKB üdvözli a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrálását, mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB-nek a pénzügyi stabilitás megóvásához, és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez történő hozzájárulását" - áll az Európai Központi Bank által még múlt héten kiadott állásfoglalásban. A dokumentum szerint "A Magyarországéhoz hasonló viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ezen pozitív vélekedés mellett az EKB véleménye számos olyan pontra, illetve a mostani átalakítás során megoldandó feladatra is kitér, amelyek július közepén egy magyar sajtójelentésben már szerepeltek. Az viszont az akkor megjelent információkhoz képest új és lényeges elem, hogy a szerteágazó feladatok és a rövid idő miatt a PSZÁF feladatainak MNB általi átvételére kitűzött október elsejei határidőt elhalasztani javasolja az EKB. Az alábbiakban az EKB véleményének csak néhány fontosabb elemét emeljük ki.
Mindössze 3,8%-ot fizettek egy átlagos lekötött forintbetétre júniusban a bankok. Az alapkamat csökkenését követő kamatmozgás ellenére lassult a lakosság betétkivonása az előző két hónaphoz képest. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása a júniusra vonatkozó hitelstatisztikákon még nem látszik, az viszont igen, hogy a jelzáloghitelezés bővült tavalyhoz képest, igaz, még mindig meglehetősen alacsony lángon ég.
Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.
Két fontos ponton is módosított a Növekedési Hitelprogram feltételein a Magyar Nemzeti Bank. A folyósításra nyitva álló határidőt - vélhetően az augusztusra csúszó hitelfolyósítások nagy száma miatt - szeptember végére módosították, hitelszerződést kötni azonban továbbra is augusztus 29-éig lehet. Emellett lehetőségük nyílt a bankoknak arra, hogy házon belül a II. pillér (eredetileg devizahitel-kiváltásra szolgáló) forrásait az I. pillérben is felhasználhassák.
A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.
A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.
Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?
Nem döntött kedden a monetáris tanács arról, hol lesz a kamatcsökkentési ciklus vége - mondta Pleschinger Gyula, a jegybank monetáris tanácsának tagja a Reutersnek. A 3-3,5 százalékkal Matolcsy György jegybankelnök a saját véleményét fogalmazta meg, amely csak egy lehetséges szcenárió, e mellett lehetnek mások is, amelyekről a monetáris tanács dönt majd. Pleschinger szerint a kamatcsökkentési ciklusban elértek a finomhangolási periódushoz, elképzelhető, hogy lesznek megállások a kamatcsökkentésben egy-két hónapra, ha a helyzet úgy kívánja.
Továbbra is lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata 3 százalék alá süllyed a jelenlegi enyhítési ciklus végére - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Hangsúlyozták azt a véleményüket is, hogy a devizahitelesek megsegítését célzó újabb program várhatóan nem lesz olyan radikális, mint amilyentől a piac tart.
Országos közvélemény kutatást végeztetett az MNB a jegybank jelenleg arculatára vonatkozóan, amiből az jött ki, a hét "pálcikából" álló emblémája nem közvetíti a jegybanki értékeket, a lakosság a jelenlegi logót összetévesztette más magyar és nemzetközi szervezetek hasonló emblémáival. Ezért új arculat készül, az új emblémát augusztus 20-án ismertetik. A megújulás költsége maximum 12 millió forint lehet az MNB közleménye szerint.
Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.
Stratégiai döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be kedd délutáni, kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Matolcsy György. A jegybankelnök azt mondta, hogy folytatódik a kamatcsökkentési sorozat, de változik a monetáris politika kerete. Előrevetítette: kisebb lépésekben (10 bázispontokkal) csökkenhet a jövőben a kamat. A forint eséssel reagált Matolcsy szavaira.
Fontosabb részletek
Az eddigi kamatcsökkentéseket sikeresnek tartja a jegybankelnök
Változik a jövõben a monetáris politika kerete, az EKB-hoz hasonlóan az MNB is elõretekintõ iránymutatást kíván adni 3 tényezõ alapján
Kisebb lépésekben csökkenhet a kamat, mint az eddigi 25 bázispont. 10 bázispont lehet az új mérték
Matolcsy György szerint még nem végzett a jegybank a kamatcsökkentéssel: 3-3,5%-ig is csökkenhet a kamat
Az egybehangzó piaci várakozásokkal összhangban mai ülésén is 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az 4%-ra, új történelmi minimum szintre olvadt. A mai lépés azt jelenti, hogy sorozatban már a tizenkettedik hónapban vágott ilyen ütemben az alapkamatból a jegybank.
A következő hónapokban az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzügyi piaci környezet a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatják - olvasható a monetáris tanács közleményében. Matolcsy György jegybankelnök délutáni szavaiból kiderült: az eddigi 25 bázispontos lépésköz 10 bázispontra csökkenhet.
Az alábbiakban a monetáris tanács közleményét tesszük közzé változatlan formában.
Nem okozott meglepetést a jegybank a mai 25 bázispontos kamatcsökkentéssel. Elemzők szerint a legfontosabb kérdés, hogy folytatja-e innen. Lehet, hogy nem kell sokat várni a válaszra. Matolcsy György 15 órától sajtótájékoztatót tart, ahol tisztázhatja a kamatkilátással kapcsolatos kérdéseket.
Feltehetően a kora nyáron látott jelentős magyar pénz- és tőkepiaci kilengések, illetve az azóta látott kamatpiaci várakozások vezettek odáig, hogy a mai kamatdöntő ülés után először tartson sajtótájékoztatót Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az viszont nem egyértelmű, hogy milyen üzenettel készül a piaci szereplők felé. Az alábbiakban két lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a délután elhangzó üzenetek tartalmával kapcsolatban.
"Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel sajtótájékoztatót tart kedden délután 15 órakor a Magyar Nemzeti Bank. A tájékoztatón részt vesz Matolcsy György jegybankelnök mellett Balog Ádám alelnök és Palotai Dániel ügyvezető igazgató is - olvasható az MNB meghívójában. Vagyis Matolcsy György holnap először tart kamatdöntéssel kapcsolatos tájékoztatót.
Az egyelőre alacsony infláció, illetve a visszafogott gazdasági növekedés miatt további, összességében jelentős kamatcsökkentésekre lát teret friss országértékelésében Bank of America Merrill Lynch, illetve a JP Morgan. Ezzel ellentétben azonban a Capital Economics elemzői szerint a holnapi lesz az utolsó magyar jegybanki kamatcsökkentés. Kamatemelésről még közép távon sem ír egyik banki anyag sem, sőt a Merrill szerint nagyon magas a "léc" ahhoz, hogy ilyen bekövetkezzen Magyarországon. A forint persze emiatt egyre inkább sérülékeny a gyengülés irányába, ami például az államadósság magas devizaaránya miatt fokozottan kedvezőtlen adottság a Capital Economics szerint. Az alábbiakban a három friss banki anyagból "szemezgetünk".
