Április végére az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 94,9 milliárd forintra duzzadt. Ez havi szinten 5 milliárd forintos növekedés, és egyúttal 5 hónapja nem látott csúcs is.
Holnap, azaz szerdán délután 3 órától "a központi költségvetés 2014. évi finanszírozásának módosítása" témájában sajtótájékoztatót tart az Államadóság Kezelő Központ, amelyen Borbély László András, általános vezérigazgató-helyettes mutatja be módosuló finanszírozási tervet - áll az ÁKK sajtómeghívójában.
Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.
A bankok az állampapírok vásárlásával segíthetik az ország önfinanszírozását, az ország adósságszerkezete tovább javítható - véli a Monetáris Tanács a csütörtöki közleményében, melyben egyúttal bejelentette az új intézkedéseit. Az alábbiakban a tanács közleményét tesszük közzé változatlan formában (kiemelések tőlünk - a szerk.).
A Templeton számára kihívásokkal teli volt az első negyedév, a magyar piacon is aktív befektetési alapjaikból nagyobb mértékű tőkét vontak ki a befektetők, ennek ellenére a kimutatások szerint kicsivel nőtt a magyar kitettség. Forintos és devizás magyar kötvényekben 12,2 milliárd dollárja volt a Templetonnak, ami egy alapnál átlagosan 7,2%-os kitettséget jelentett. Mindez azért nagyon fontos, mert kiderült, hogy egy esetleges eladói hullám esetén sem szabadul meg automatikusan a magyar papíroktól az alapkezelő. Igaz, már nem is nagyon vásárol papírokat, a márciusi dollárkötvény-kibocsátásban sem vállaltak nagy szerepet a Portfolio.hu gyűjtése szerint.
Legyünk igazságosak, a bajok nem most kezdődtek. Az eladósodás, mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században. Kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. A 21. század eddig eltelt másfél évtizedének is az eladósodás a kulcsproblémája. A természeti erőforrásokban szegény, kisméretű és nyitott gazdasággal működő Magyarország kizárólag a saját erejére támaszkodva soha nem tudott hiteles befektetői célponttá válni. Az ország akkor kapott jelentős mennyiségű és relatíve nem túlságosan drága hitelt külföldről, és akkor jött az országba nagy volumenben a működőtőke (FDI), ha az ország mögött ott állt egy garantáltan fizetőképes támogató. A szocializmus idején ez a Szovjetunió és Kína volt, a rendszerváltás óta pedig az IMF és az Európai Unió.
A február végi állapot szerint a költségvetési szervek tartozásállománya 88,7 milliárd forintot tett ki, ami egy hónap alatt 1,1 milliárd forintos csökkenésnek felel meg. Legutóbb tavaly májusban volt ilyen alacsonyan az adósságállomány. A mostani csökkenés az Emberi Erőforrás Minisztériumához köthető.
December végére 88,9 milliárd forintra csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya a Magyar Államkincstár friss tájékoztatása szerint. Egy hónap alatt ez 22 milliárd forintos adósságcsökkenést jelent, ami elsősorban a kormány év végi pénzosztásának volt köszönhető.
Elérheti a 75 százalékot a GDP-hez viszonyított szerb államadósság 2017-re - közölte a szerb adósságkezelő központ kedden. Az intézet bejelentette, hogy 2013-ban az államadósság aránya 61 százalék volt.
Most kezd körvonalazódni, hogy valójában mekkora a baj Kínában. A 2008-as válságot sikerült elkerülni, cserébe viszont az önkormányzatok teljesen eladósodottak.
Ahogyan arra számítani lehetett, novemberben csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya. Az adósság azonban még így is nagyon magas szinten, 111 milliárd forintnál áll. Ezzel pedig még meggyűlhet a baja a kormánynak a közeljövőben.
Enyhült az idén az euróövezeti válság, amit a valutauniós szuverén adósminőség megítélésében tapasztalható pozitív változások is jeleznek, az euróövezeti gazdaság kilábalása azonban a következő években is vontatott lesz - jósolták csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi szakelemzők.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően és az ijesztően magas tartozásállomány láttán a kormány legutóbbi döntésével csökkentette a költségvetési szervek rekordszintű adósságállományát - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményéből. Ezek szerint ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közel 18 milliárd forintnyi pluszforráshoz jut és korábban már a kórházak adósságának egy részét is átvállalta a kormány.
Október végén 120,9 milliárd forintra növekedett a költségvetési szervek tartozásállománya a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. Ez egy hónap alatt 23 milliárd forintos növekedésnek felel meg, ekkora ugrásra eddig csak egyszer volt példa. A magyarázatot az iskolafenntartó Klebelsberg intézetnél kell keresni.
A legtöbb uniós országban még évek múlva sem tér vissza az államháztartás egyenlege a válság előtti szintre, sőt némely országban még 2015-ben is kritikus állapotot mutatnak a prognózisok. A költségvetési fegyelmet a válság során csak kevesen tudták megőrizni, igazán javulást pedig csak azok az országok mutatnak, amelyekből ezt a válság kikényszerítette. Ennek megfelelően az államadósságok is tovább halmozódnak; néhány éve még csak két országban volt 100% feletti az adósságráta, két év múlva már hét ilyen ország lesz, kettő további pedig már e szint küszöbén.
A felnőtt német lakosság csaknem egytizede adósságcsapdában van, 6,58 millió embernek nincs esélye, hogy belátható időn belül teljesítse kötelezettségeit.
Május után először ismét csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya - olvasható ki a Magyar Államkincstár legfrissebb, szeptember végi állapotot tükröző adataiból. Az állami intézmények adóssága azonban még így is az augusztusban felállított rekord közelében tartózkodik.
A kormány még októberben 30-32 milliárd forint többlettámogatást oszthat szét a kórházak között, amivel hozzávetőleg harmadával csökkenti az egészségügyi intézmények jelenlegi tartozását. Kormányzati beavatkozás nélkül az intézmények lejárt tartozásának összege az év végére elérhetné a 80-90 milliárd forintot is - írja szombati cikkében a Népszabadság.
Augusztusban újabb csúcsra futott a költségvetési szervek tartozásállománya. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint egy hónap alatt újabb 4,8 milliárd forinttal nőtt az állami intézmények adóssága, ezzel megközelítette a 100 milliárd forintot. A mostani növekedésért ezúttal is a kórházak a felelősek.
Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok adósságállománya 450 milliárd forintra csökken. Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás összességében 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át tavaly év végén, és az idei év első felében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére.
Rubio még fontosabb ember lett, egyelőre.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rég nem látott mértékben esett a forgalma.
Az iráni olaj vásárlásának bojkottjára szólított fel mindenkit.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
