Újabb lépéssel közelebb az atombombához Irán
Irán megkezdte a 60 százalékosra dúsított urán előállítását natanzi nukleáris létesítményében - közölte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este.
Irán megkezdte a 60 százalékosra dúsított urán előállítását natanzi nukleáris létesítményében - közölte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este.
Az Egyesült Államok megújította biztonsági garanciáját Japánnak, ez szükség esetén atomfegyverek bevetésére is vonatkozik - derül ki a Joe Biden amerikai elnök és Szuga Josihide japán miniszterelnök pénteki washingtoni találkozóját követően közzétett közös nyilatkozatból.
Észak-Korea tovább fejleszti nukleáris arzenálját, ezért "nagyon komolyan meg kell fontolni" nukleáris fegyverek dél-koreai vagy Dél-Koreához közeli telepítését - állapítja meg kedden kiadott közös jelentésében egy dél-koreai és egy amerikai elemzőintézet.
Irán 55 kilogramm húszszázalékos dúsítottságú urániumot állított elő január óta, ami arra utal, hogy gyorsabban halad az év elején elfogadott törvényben előírtaknál, amely engedélyezte az ilyen színtű dúsítás megkezdését - közölte szerdán a Reuters hírügynökség, idézve Behrúz Kamalvandit, az iráni atomenergia-ügynökség szóvivőjét.
Több csatornán is megpróbált tárgyalást kezdeményezni Joe Biden kormánya Észak-Koreával, de Phenjan nem válaszolt eddig semmilyen megkeresésükre – értesült a CNN.
100 milliárd dolláros projektet indított az Egyesült Államok új atomfegyverek fejlesztésére, de az Amerikai Tudósok Föderációja (FAS) és a Rand-csoport névre hallgató független tudományos szervezetek szerint a projekt valójában jóval drágább lesz, mint amit az előzetes kimutatások állítanak és egyébként a mögötte álló technológia is elavult.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat közölte csütörtökön, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést.
Két rossz hír is érkezett tegnap a Biden-kormányhoz: Irán vezetői először az atomprogramjuk kezdete óta azt nyilatkozták, hogy fontolgatják, hogy nem csupán békés célra fordítják a fejlesztést, Izrael titkosszolgálata pedig arról tájékoztatott, hogy Irán körülbelül két éven belül atomfegyverhez juthat - írja a New York Times.
Nem éppen indul barátságosan a viszony Joe Biden újdonsült amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor közt. Biden korábban zsarnoknak nevezte az elszigetelt ország vezetőjét, melyre válaszul Kim Dzsongun állami hírcsatornája közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy Joe Biden „demens vénember” és „veszett kutya, akit bottal kell agyonverni.” Biden elnökválasztási kampánya során látványosan kerülte a most már nukleáris robbanófejekkel felszerelt Észak-Korea kérdését, mostanra viszont már kezd körvonalazódni az, hogy az új elnök jó eséllyel nem folytatja majd Donald Trump szankciós hadjáratát, sőt, bizonyos büntetőintézkedéseket még fel is oldhatnak, ha a KNDK is lépéseket tesz a denuklearizáció felé.
A 2020-as év során több száz millió dollárt gyűjtöttek össze Észak-Korea hackerei a világ minden részéről, hogy az ország atomprogramját és ballisztikus rakétáinak fejlesztéseit finanszírozzák – derül ki egy kiszivárgott ENSZ-jelentésből.
Észak-Korea a nemzetközi szankciókat megsértve folytatta atom- és rakétaprogramját 2020-ban - áll abban a bizalmas jelentésben, amely hétfőn került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Minderről a Reuters brit hírügynökséget egy ENSZ-diplomata tájékoztatta.
Szakértői tárgyalások kezdődtek a nukleáris hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START- (START-3) szerződés február 5-én lejáró hatályának meghosszabbításáról - jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
A kölcsönös erőfitogtatás jegyében teltek az év első napjai az utóbbi egy évben igen feszültté vált iráni-amerikai kapcsolatokban. Teherán a katonai erődemonstráción túl az urándúsítás szintjének emelésével, illetve egy dél-koreai tanker lefoglalásával küldött erőteljes üzenetet a 2015-ös iráni atomalkut feléleszteni kívánó leendő amerikai elnöknek. Joe Bidennek figyelembe kell vennie azt is, hogy a júniusi iráni elnökválasztáson várhatóan a jelenleginél keményvonalasabb politikus kerül majd az államfői posztra, akivel feltehetően nehezebb lesz megállapodásra jutni a Donald Trump által felmondott atomalku újjáélesztéséről.
Irán elnöke biztos abban, hogy Biden elnök visszatér az atomalkuhoz és feloldja az országára nehezedő szankcióka - írja a Reuters.
Mozgalmas éve volt Kim Dzsongunnak, Észak-Korea diktátorának, aki az elmúlt évek békülési stratégiája után 180 fokos fordulatot vett idén és megszakított minden tárgyalást Dél-Koreával és Amerikával, aztán bejelentette: elkészült az észak-koreai atomprogram és most már meg tudja védeni magát az ország a NATO agressziójával szemben. Ezen kívül bemutatott egy hatalmas ballisztikus rakétát és számos korszerűnek tűnő fegyvert is, melyeket korábban sosem látott a világ. Az év közben egyszer pedig úgy tűnt, a hatalom átadására készül, aztán valami történt és teljesen eltűnt a diktátor utódlásra vélhetően kijelölt húga. Nézzük, melyik volt az öt legnagyobb meglepetés idén Kim Dzsonguntól.
Meggyilkoltak egy magas rangú iráni atomtudóst pénteken Teherán közelében - erősítette meg az iszlám köztársaság külügyminisztériuma.
Nagyszabású katonai parádét rendezett Észak-Korea az országot vezető munkáspárt 75. alapítási évfordulójának alkalmából. A parádét szokatlan módon hajnalban tartották meg és senkin nem volt maszk, Kim Dzsongun ezt azzal indokolta, hogy az országban egyetlen egy koronavírusos beteg sincsen. Bár a showt kétség kívül egy újfajta, 11 tengelyes hordozójárművön szállított interkontinentális ballisztikus rakéta vitte el, a dzsucseista ország jó pár olyan harcjárművet felvonultatott, melynek létezéséről korábban nem lehetett tudni. Látszólag több kifejezetten modern orosz és amerikai harcjárművet is lemásoltak, de meglepő lenne, ha ezek az eszközök olyan technológiai színvonallal rendelkeznének, mint eredeti változataik és kétséges az is, hogy az elszigetelt ország képes lesz-e tömeggyártani őket.
Egy eddig a nyilvánosság előtt soha be nem mutatott interkontinentális ballisztikus rakétát is felvonultattak a szombati nagyszabású észak-koreai katonai parádén Phenjanban a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. Az esemény több szempontból is nagyon furcsa volt, hiszen helyi idő szerint éjszaka rendezték, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor viszont a hűvös idő ellenére is többször nagyon izzadt, elsírta magát a szokásoktól eltérően nem fekete, hanem szürke öltönyében és mögötte az órán éjfélkor megállt az idő.
Hiába próbálta meg az Egyesült Államok hermetikusan leválasztani Észak-Koreát a világgazdaság vérkeringéséről, a renegát ország mára valószínűleg több tucat olyan nukleáris robbanófejet fejlesztett, melyet ballisztikus rakéták segítségével akár tőlük több ezer kilométerre lévő célpontokra is ki tudnak lőni. Az atomfegyverek jelentős diplomáciai súlyt adnak Észak-Koreának, de attól nem kell félnünk, hogy offenzív háborúba kezdenek velük. Könnyen lehet viszont, hogy a rezsim az amerikai elnökválasztás után az országot megbénító szankciókkal veszi majd fel a diplomáciai harcot úgy, hogy akár 100 atombomba fenyegetésével tudnak leülni a tárgyalóasztalhoz.
Elkészült Észak-Korea egy „megbízható és hatékony” elrettentő-eszközzel, mellyel meg tudja védeni magát az ország a külföldi agresszióval szemben – mondta az ENSZ közgyűlése előtt Kim Szong, az elszigetelt ország nagykövete a Reuters beszámolója szerint. Nagyon valószínű, hogy nukleáris fegyverről, fegyverekről van szó.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Eloszlatták a kétségeket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
