A világ nagy jegybankjai a válság éveiben elkezdték önteni a pénzt a gazdaságokba, ám az utóbbi időszakban már elindult a monetáris politikák normalizációja. Hol is tart most a mennyiségi lazítás, vagyis ömlik-e még a pénz? Ezt mutatja meg a Bloomberg látványos alábbi ábrája.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Egy héttel az amerikai elnökválasztás napja előtt már nagyon izgatottak a befektetők, a tengerentúli részvényindexek július óta nem látott mélységben is jártak, majd jött egy kisebb pozitív fordulat.
Októberben a dollár erejének változását nyomon követő dollár index hét hónapos csúcsra tört, köszönhetően annak, hogy az amerikai fizetőeszköz szinte az összes fontosabb devizával szemben erősödni tudott. A dinamikus emelkedés azonban átmenetileg elakadt, aminek fundamentális és technikai okai is vannak.
Válságkezelés címén elképesztő mennyiségű pénzzel árasztották el a piacokat a világ nagy jegybankjai, ami sokak szerint kis eredményesség mellett egyre nagyobb lufikat fúj a kötvény-, részvény-, és ingatlanpiacokon. Azt is mondhatnánk, hogy a világ mára a jegybanki pénznyomtatás függőjévé vált, és minél tovább fennmarad a helyzet, annál hosszabb és fájdalmasabb lesz a leszokás. Ha nem következik be valami drasztikus irányváltás, akkor könnyen lehet, hogy csak egy óriási tabu ledöntésével mászhat ki a világ ebből a csapdából: a jegybankok rákényszerülnek arra, hogy fedezetlenül, közvetlen módon finanszírozzák az államokat.
Tegnap a Fed kamatdöntő ülése után Amerikában, majd ma a nyitást követően Európában is nagyot emelkedtek a tőzsdék.
Fontosabb részletek
A jegybanki kamatdöntő ülés előtt egy nappal kritikus technikai szint közelében tartózkodik a japán jen dollárral szembeni árfolyama. Egy merész monetáris lazító intézkedéssel a központi bank "lekenyerezhetné" a piacot, és segíthetne a devizának kitörni a csökkenő trendcsatornából, vagyis végre megfordulhatna az év eleje tartó, nem kívánt felértékelődés. Ha ez elmarad, és csalódást okoz a japán központi bank, akkor az árfolyam ismét célba veheti a 100-as szintet, amitől már csak egy hajszálra van az új, közel hároméves csúcs.
A japán jegybank pénteki kamatdöntő ülésén nem vágta tovább az irányadó eszköz kamatát, ami csalódást keltett a befektetők körében. A japán részvénypiac azonban a kezdeti visszaesés után láthatóan hamar túllépett a jegybank döntésén, a Nikkei225 végül fél százalékos pluszban fejezte be a kereskedést. A BoJ döntése a nyugati tőzsdékre sem volt érdemi hatással, a főbb európai és amerikai indexek ma is folytatják a napok óta tartó oldalazást. A makroadatokat tekintve a befektetők a mai nap folyamán az európai és amerikai GDP adatokra figyelnek majd.
Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.
A japán jegybankelnök szerint akár -0,5%-ig is vághatják a jelenleg -0,1%-os betéti kamatszintet, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a mostani feltételek mellett nem biztosított az inflációs cél elérése. A bejelentés azért fontos, mert sok piaci szereplő úgy vélte, hogy a januári bejelentés negatív hatásai után a jegybank vonakodik a betéti ráta további csökkentésétől.
A dollár szerdai zuhanásával sikerült semmivé tenni a dollár-jen árfolyam múlt pénteki emelkedését. Vagyis semmivé vált annak hatása, hogy a Bank of Japan (BoJ) is negatív tartományba vágta az alapkamatot.
Váratlan döntéssel 5:4 arányban úgy határozott ma hajnali ülésén a Bank of Japán monetáris tanácsa, hogy az eddigi éves ütemhez képest mintegy 30 ezer milliárd jennel 80 ezer milliárd jen körülre bővíti éves japán államkötvény vásárlási keretét. Emellett az ETF-ekkel és a REIT-ekkel kapcsolatos éves vásárlási keretét megháromszorozza. A meglepő döntés hatására a japán részvénypiac felrobbant (ami az európai részvénypiacokat is markánsan felfelé húzza), a jen pedig zuhan a pénznyomtatás hírére, ahogy azt másfél évvel ezelőtt is láthattuk egy szintén agresszív japán lazítás hírére.
Az életünk szempontjából legfontosabb közgazdasági terület, a makroökonómia teljesen megbolydult az utóbbi években. A kapitalista világ régi betegségére a mennyiségi lazítást és a jegybanki útmutatást adjuk mára gyógyszerül, méghozzá óriási dózisban! Az amerikai jegybank havi szinten 85 milliárd dollárt öntött a világ nyakába és a korábbi vérszegény próbálkozásaik után a japánok is bekeményítettek. Az öreg kontinens jegybankárai türtőztették magukat a leginkább, és ha jogos volna az USA-val való összevetés a válságkezelésben, akkor bizony azt mondhatnánk, hogy elvesztettük a versenyt 2013-ban.
Egyelőre működik a japán jegybank gazdaságélénkítő, illetve inflációnövelő stratégiája, így most még nincs kellő indoka arra, hogy tovább fokozza az eszközvásárlási programját, de a jövőben ez továbbra is elképzelhető - nagyjából ez most a szakértők álláspontja a csütörtöki japán jegybanki kamatdöntés előtt. Éppen emiatt a piacok arra készülnek, hogy a Bank of Japan (BoJ) változatlanul hagyja az áprilisban elindított pénznyomtatási programjának havi ütemét, de kiemelten figyelik azt, hogy milyen hangvételben nyilatkozik az intézmény a japán inflációs kilátásokról.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
