A 2023-as év utolsó munkanapján számos döntését hirdette ki a kormány, két Magyar Közlöny is megjelent összesen közel 380 oldalon keresztül. Ennek egyikében szerepel egy kormányhatározat, valamint két kormányrendelet is a tanárok béremelésével kapcsolatban, ám ami a legérdekesebb, hogy a tanárbéremelés koncepcióját szintén december 29-én tette elérhetővé a Belügyminisztérium.
Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Törökországban 2024-ben 49%-kal emelik a minimálbért, hogy a megélhetési költségeket enyhítsék a növekvő infláció közepette. A tervezett bérnövelés viszont újra felpörgetheti a pénzromlást.
Az amerikai munkáltatók a Federal Reserve felmérései alapján 2024-ben várhatóan kevesebb embert vesznek fel, ami a jelentések szerint a munkaerőpiac esetleges lehűlését és a béremelkedések lassulását jelzi. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az amerikai jegybank elkezdheti a lazítást, és összejöhet a puha landolás az amerikai gazdaságban.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Oroszországban 2023-ban mintegy 4,8 millió munkavállaló hiányzott, és a probléma 2024-ben is akut marad - írta vasárnap az Izvesztyija szakértőkre és az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének kutatására hivatkozva.
Túl hirtelen és váratlanul, és túl nagy kört érint most ez a változás - reagált a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra, hogy nemrégiben 24 kórházigazgatót mentett fel a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság, ezzel közel minden negyedik kórház érintett. Elmondása szerint a bejelentés hidegzuhanyként ért valamennyiüket. A leváltások után egy átmeneti időszak indul, ami akár hónapokig is eltarthat, közben viszont gyorsan változik az egész rendszer - vélekedett a kórházvezető, akivel részletesen beszélgettünk a kórházi tartozásállományok felhalmozódásának okairól is.
Csütörtökre ismét meghívást kaptak a Belügyminisztériumba a pedagógus-szakszervezetek képviselő, amelynek tétje, hogy lesz-e január 31-én sztrájk – írja az Index.
A nemrégiben publikált harmadik negyedéves GDP adatok lényegében megerősítették a korábbi várakozásunkat, hogy az év egészében 0,6%-kal esik vissza a hazai gazdaság teljesítménye. 2023-at lassan magunk mögöttünk hagyva a figyelem most már egyre inkább a 2024-es kilátásokra terelődik, melyeknek a leírása kapcsán továbbra is a bizonytalanság tűnik a legjobb szónak.
Az Európai Központi Bank (EKB) mai kamatdöntése előtt európai banki közgazdászokat kérdeztünk arról, hogy milyen kamatkilátásokra számítanak 2024-ben. Az elemzők véleménye megoszlott arról, hogy mennyit vághat jövőre a jegybank, de abban egyetértenek, hogy a piaci várakozások elszálltak a valóságtól. Emellett kérdeztük őket az inflációs és a növekedési kilátásokról is, valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy az egymást érő válságok milyen tartós hatást okoztak a kontinens gazdaságának. Az elemzők azt is elárulták nekünk, hogy Európának több integrációra lenne szüksége ahhoz, hogy növekedésben felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal.
Folytathatják a tiltakozást a Volánbusz dolgozói, bérajánlatot ugyanis még mindig nem kaptak – mondta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) keddi sajtótájékoztatóján az érdekképviselet elnöke.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos tervek nyilvánosságra kell, hogy kerüljenek a szakmai együttműködés elősegítése érdekében. A kormánnyal való kapcsolatokról elmondta, hogy a párbeszéd során szeretnék egyenrangú partnereként részt venni az egészségügyi kérdések tárgyalásában, kritikákat és visszajelzéseket adva a betegágyak melletti valóság alapján. Emellett kiemelte az egészségügyi dolgozók bérezésének kérdését, különös tekintettel az orvosbérekre, és hangsúlyozta a generációváltás, a digitális fejlesztések és a kamara társadalmi szerepvállalásának fontosságát.
Az RTL.hu szerint egy nem nyilvános kormányhatározat megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, miszerint csak Orbán Viktor jóváhagyásával lehetett plusz juttatásokat adni a dolgozóknak a kormányzati szerveknél. Az új döntés értelmében minden minisztériumnak meghatározza egy kvóta, hogy hány alkalmazottnak adható pénz a teljesítménye elismerése céljából. Ez a változás azonban azt eredményezheti, hogy a kiválasztottaknak emelkedik a bérük, míg a többi dolgozón nőhet a terhelés, de a fizetésük reálértéke csökken.
Japán gazdasága az eredetileg becsültnél gyorsabban zsugorodott a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás visszaesése miatt – írja a Reuters a felülvizsgálat adatok alapján.
A Fővárosi Törvényszék első fokon jogszerűnek ítélte a Volánbusznál tervezett munkabeszüntetést; az egyelőre nem jogerős végzés alapján a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) úgy véli, hogy megkezdhető a december 10-11-re bejelentett munkabeszüntetés - közölte a szakszervezeti szövetség szerdán az MTI-vel.
A MÁV a vasutas szakszervezetek keddi bértárgyalási és béremelési követeléseire válaszul közleményében azt írta: a társaságnak előbb elfogadott üzleti tervvel kell rendelkeznie, csak akkor tudnak megállapodni a jövő évi bérfejlesztésről.
A bértárgyalások mielőbbi megkezdését, s erre rendkívüli ülés összehívását sürgetik a vasutas szakszervezetek a MÁV Zrt. vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak írt közös levélben. A szakszervezetek 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést és a lojalitási jutalom 50 ezerrel való növelését kérik – írja a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) közleménye.
Januárban a minimálbéremeléshez képesti 10 százalékos emelésre számíthatnak a tanárok, felülvizsgálhatják a státusztörvény teljesítményértékelési rendszerét. A PISA-teszteken rossz eredményre számítanak a magyar diákoktól, melyet a koronavírus-járvány miatti nehézségeknek tulajdonítanak – többek között ezekről a témákról beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán a Telex szerint.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
De van, amiben segíteni fogja a jegybankárokat az AI.
Nem tudni, ki telepítette az eszközöket.
Kiegyenlítenek az erőviszonyokat.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
