A korábban tervezett 73 helyett végül 49 kormányzati háttérintézményt szüntet meg a kormány, írja az Origo. Az áprilisi eleji tervek szerint mindössze 10 intézmény maradhatott volna meg a 73-ból, a legutóbbi kormányülésen azonban további 14 megmentéséről született döntés.
A Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alkotta konzorcium országos konferenciasorozatot szervez "A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokráciacsökkentési program kidolgozása" című Európai Uniós projekt keretében - írja a Miniszterelnökség egy mai közleményében. A roadshow 2016. április 15-től június 10-ig tart majd, melynek keretében a vállalkozókat is megkérdezik a bürokráciacsökkentésről.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter januári terveihez képest történtek módosítások a háttérintézmények megszüntetésének tervében. Ezekről szervezett friss információkat a 444.hu.
Szinte biztosra vehető, hogy megszűnik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), valamint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) - értesült a Magyar Idők az Index beszámolója szerint. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) jövője is nagyon bizonytalan még.
Április elején vitathatja meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami tisztviselők érdekképviseleteivel bürokráciacsökkentő javaslatát - értesült a Figyelő. A lap által megszerzett javaslat több pontjával elégedetlenek a szakszervezetek, így módosításokat szeretnének.
Megszerezte az Index azt a mai kormány előterjesztést, amelyen 26 olyan állami intézmény látható, amely július 1-től jogutóddal megszűnik. Közülük 17 minisztériumi, további 9 pedig nem minisztériumi jogutóddal szűnik meg. Ezzel párhuzamosan van egy további 9 tagú lista azon intézményekről, amelyek mégis megmaradnak.
Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - többek között ezt mondta el a tegnapi moszkvai tárgyalások után a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a migrációs válság újabb hullámára figyelmeztetett, emiatt Magyarország előkészítő lépéseket tesz a magyar-román határon létesítendő műszaki határzár érdekében. A bürokráciacsökkentésre teljes felhatalmazást kapott a Fidesztől Orbán Viktor, így a jövő szerdai kormányülésen már megszületnek az első döntések. Lázár szerint a nullás költségvetési egyenlegre úgy törekszik a kormány, hogy az a beruházási kiadásokat nem érintené, de az időzítést tekintve van még bizonytalanság.
A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".
A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen - mondta Lázár János az MTI-nek adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.
A minap bejelentett 100-150 ezer fős közszféra-leépítés kisebb feszültségek melletti végrehajtását segíthetné, ha a foglalkoztatók járulékterhei mérséklődnének - veti fel Krisán László. A kormány bejelentése szerint 2019-ig felpörgeti az EU-pénzek kifizetését, ami a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a tömeges munkaerő átvételt is segítheti, és gazdaságélénkítő is lehet, hiszen plusz munkahelyeket hozhat létre a közszférából elbocsátottak "felszívására".
Nem valószínű, hogy bekövetkezik az a bő egy hete bejelentett intézménybeolvasztási elképzelés, amely a kormány bürokráciacsökkentő programjának részét képezi, mivel időközben "számos kockázati tényezőt tártak fel" - mondta el a Magyar Hírlapnak Sinkó Eszter szakközgazdász, egészségpolitikai elemző. Közben a Népszabadság pedig arról ír, hogy az ÁNTSZ egy belső vizsgálatából kiderült: a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan intézménybe kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek.
"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.
Júniusig kell kidolgozni azt a 2017 elejétől induló, Karrier Hír névre hallgató hárompilléres tervet, amely a közszférabeli létszámcsökkentés lebonyolítását, és a versenyszférába való átlépést hivatott segíteni - írja a Világgazdaság egy friss előterjesztés alapján. A program keretében akár hitel is igényelhető lenne.
Lázár János előterjesztése kiemelt betűkkel szedve rögzíti, hogy "a különböző kutatási, tudományos és módszertani" feladatok a közvetlen minisztériumi hatáskör helyett kerüljenek az egyetemekhez vagy a Magyar Tudományos Akadémiához - írja az Index.
Az Index megszerezte a minisztériumi háttérintézményeket durván átszabó, egy részüket megszüntető előterjesztést. Eszerint 20 százalékos leépítés jöhet az érintett szervezetekben, jövőre pedig még 10 százalék a most nem érintett hivataloknál. Hogy hogyan lesz ettől hatékonyabb minden, még nem tudják, ahogyan azt sem, hogy mennyit lehet ezen spórolni majd ténylegesen. A minisztereket is hidegzuhanyként érte a halállista, beindult a lobbizás, de Orbán dönt majd mindenről - számol be laptársunk.
Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távozni kényszerülnek a megszűnő kormányzati háttérintézményektől - állítja a Népszabadság egy a birtokába került dokumentumra hivatkozva. Úgy tudják, azok is kaphatnak majd 600 ezer forintot, akiknek alapból nem járna végkielégítés, a feltétel csupán annyi, hogy hat évig el kell kerülniük az állami és az önkormányzati szektort. A megszerzett kormány-előterjesztés szerint 2017 januárjától elindíthatják a Karrier Híd-programot is, amelynek részeként a közfoglalkoztatásból kilépőket foglalkoztató vállalkozások adó- és járulékkedvezményt kaphatnak. A Miniszterelnökség nem cáfolta, hogy a dokumentum létezik, de közölték, hogy végleges döntés még nem született.
Lázár János csütörtökön jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. Délután a vs.hu-n már ki is szivárgott a tételes lista.
Az állami bürokráciacsökkentésről nyilatkozott az ATV Start című műsorában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Csepreghy szerint világos, hogy a jelenlegi magyarországi foglalkoztatási szerkezet nem tartható fenn, csökkenteni kell az állami szférában dolgozók számát. A miniszterhelyettes úgy véli, hogy még ebben a kormányzati ciklusban, vagyis 2018-ig 100-200 ezer közalkalmazottat "át lehet terelni" a versenyszférába.
Régiós összevetésben magasnak mondható az állami foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Ennek kapcsán viszont számos, egymásnak látszólag ellentmondó adat látott napvilágot, ezért megpróbálunk rendet vágni a számrengetegben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Amíg nem kaptak az ukránok fegyvereket, nem sürgette ennyire őket.
Összesen 12 gépet vásárol Zágráb.
Mi az a zöld szoftver és miért van rá szükség?
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
