A pandémia alapvető változásokat hozott a kockázatitőke befektetési piacon, bár 2020-ban összességében csökkent az aktivitás, vannak olyan ágazatok, amelyek sikeresen vették az év kihívásait. Az első féléves adatok szerint a tőkebefektetések túlnyomó többsége az üzleti és ipari szolgáltatások, illetve termékek, az IT és fogyasztói elektronika, valamint kommunikációs ágazatba kerültek, ezekben költötték el a befektetések 79 százalékát.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.
Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.
Belép a NetPincér a gyorskereskedelem piacára: saját üzeleteikből szálltanak a jövőben alapvető élelmiszereket, tiszító-és tisztálkodái szereket.
A Szingapúri Monetáris Hatóság (The Monetary Authority of Singapore, MAS) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai napon együttműködési megállapodást írt alá a Szingapúr és Magyarország közötti FinTech innovációkkal kapcsolatos együttműködés erősítése érdekében - olvasható az MNB közleményében.
Az 1935-ben alakult cégcsoport új – és talán a lehető legjobbkor - üzleti modellje szerint a digitális átalakulásban segíti partnereit, és egyedi megoldásokat dolgoz ki technológiai, fejlesztési kihívásaikra - mondta a Portfolio-nak Ladislav Orenic a Fujitsu Channel Led Countries régiós vezetője.
A koronavírus okozta váratlan helyzet azokat a vállalkozásokat is rákényszerítette, hogy online csatornákra tereljék tevékenységüket, amelyek nem tartoztak az innovatív vállalkozások körébe, a NAV online számlázáshoz köthető határidői pedig gondoskodtak róla, hogy ne is térjenek le erről az útról. Mára nemcsak a számlázást sikerült teljesen digitális térbe terelni, de a piacvezető szolgáltató olyan ökoszisztémába szervezte a kkv-k működését segítő digitális megoldásokat, amely brutális változást hozhat a szektorban.
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Az idei évet nemcsak nehézségek jellemezték, hanem innováció, összefogás és párbeszédek is. A nemzetközi művész világ neves alakjai az Art Newspapernek számoltak be arról, hogy hogyan értékelik a több szempontból is meghatározónak tekinthető 2020-as évet, valamint, hogy véleményük szerint mire számíthatunk 2021-ben.
A fogyasztók már azonnal választ szeretnének kapni a kérdéseikre, mindannyian kiemelt figyelmet igényelnek a márkáktól, szolgáltatóktól. Sőt, szeretnének egyedit kapni. A vállalat szemszögéből ez felveti a kérdést: hogyan elégíthetők ki ezek az új fogyasztói igények? Milyen eszközökkel érik el a sikeres digitális vállalatok ügyfeleiket, hogyan válnak értékes adatforrássá a saját felületek?
Németország és a német vállalatok gőzerővel dolgoznak azon, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon 2050-re. Így van ez az Audinál is, amely az elmúlt években nagy hangsúlyt fektet az elektromobilitás irányába történő elmozdulásra. A német prémiumautó-gyártó víziója azonban túlmutat azon, hogy a jövőben minél több környezetbarát autót gyártson és értékesítsen a világban, az Audi minden gyárát karbon-semlegessé akarja tenni 2025-ig. Az ambiciózus célkitűzés felé jó úton haladnak, Brüsszel után idén októbertől már a győri telephely is szén-dioxid-semlegesen gyárt. Az ideáig vezető útról, a jelen és a jövő klímabarát megoldásairól az Audi TechTalk konferencia keretében beszélt a vállalat.
Látszólag komoly digitális ugrás zajlott le az elmúlt hónapokban a vállalatok életében, azonban ezek többsége csak a felszínt karcolta és olyan elkerülhetetlen lépéseket tartalmazott, mint az online kommunikáció megteremtése a távmunka elősegítéséhez. Ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd Kft. ügyvezetője szerint – bár az igény egyértelműen megvan – a strukturális folyamatok átalakítása és az ahhoz szükséges infrastruktúra megteremtése késéssel érkezik.
A versenyképesség szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettséggel, mert egyrészt előrejelzi annak várható jövőbeni alakulását, másfelől segít megérteni a jelenbeli fejlettség okait. E kapcsolat azonban nem lineáris. Az MNB Versenyképességi indexét és a gazdasági fejlettséget egyidejűleg vizsgálva az Európai Unióban öt, egymástól jól elkülöníthető országcsoport azonosítható, amelyek között a távolság nem egyenletes. Minél inkább meg kívánja közelíteni a magyar gazdaság fejlettsége a fejlett országokat, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség a versenyképesség javulásában. A tartós és egyenletes felzárkózás tehát teljes versenyképességi fordulatot igényel.
A koronavírus-járvány hosszú távú hatásai miatt 2030-ra meghaladhatja az egymilliárdot a mélyszegénységben élő emberek száma a világon - írta csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmányában az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).
Egy év alatt nagyjából 5 milliárd dollár áramlott be kockázati tőkebefektetésként az építőipar innovációiba, de a korábbi évek is erősek voltak a 3D nyomtatás, a moduláris technikák, és a mesterséges intelligencia fejlődésének területén. Az innovációk nagyon nagy része a digitalizációval kapcsolatos, amit jól mutat, hogy a kockázati tőkebefektetések körében 15-szörös volt a növekedés. Noha az az építőipar a többi iparággal összevetve még most sem túl digitalizált, az elmúlt években hatalmas fejlődés indult el. Hogy mivel vagyunk most előrébb, mint egy éve, mennyit fejlődött a digitalizáció, és hogyan lehet a digitalizáció iránti igényt a munkatársak esetében erősíteni valamint az értékláncban fenntartani, arról Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innovációért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese kérdezte a Property Investment Forum 2020 konferencia szakértőit.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Közel két évtized után távozik posztjáról az OTP Egészségpénztár alapítótag-ügyvezetője, Studniczky Ferenc. Utódlásáról a szervezeten belülről gondoskodnak. A szakember az egészségügyi öngondoskodási piac meghatározó szereplőjének vezetése mellett visszavonul az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnökségéből is - írja az OTP Egészségpénztár közleményében.
Számos új ötlet lengi körül az ingatlanpiacot, legtöbbjük digitalizációs alapokon igyekszik a fejlődés irányába terelni az ingatlanpiaci szereplőket. Ezek a proptech cégek hatalmas érdeklődést váltanak ki a befektetőkből világszerte, és még a 2020-as krízishelyzetben is inkább az igaz rájuk, hogy nem kiszáradnak, hanem megfulladnak a sok ötlettől. A KPMG Real Estate Innovation Overview 2020 kiadványa 600 ilyen céget gyűjtött össze a világ minden pontjáról, ebbe a listába 7 magyar proptech is belekerült, amiből 5 mutatkozott be a KPMG legutóbbi ingatlanos kerekasztal-beszélgetésén.
Kívülről nézve talán kevésbé látszik, de a hazai építőiparban hatalmas átalakulások zajlanak. Az iparág történetében először fordul elő, hogy a legnagyobb cégek összefognak, egy közös szabvány mögé beállva annak érdekében, hogy ezáltal növeljék a hatékonyságukat. A nagy víziót kis, egyszerű első lépésekre bontották le, ami elengedhetetlen a gyakorlati bevezetéshez. A BauApp által vezetett Digitális Terep-Logisztika Standard első fázisainak bevezetésével - Intelligens Szállítólevél - megtörtént az az úgynevezett iparági „quick win” az építőipari anyaggazdálkodás digitalizációjában, melybe úgy néz ki eljött talán az idő beszállni. A legnagyobb építőipari kivitelezők digitalizációra hívták fel az építőanyag beszállítóikat márciustól.
Számtalan újításon már túlvagyunk, de még ennél is több van kibontakozóban az építőiparban, köszönhetően a digitalizációnak és az ezáltal elérhető hatalmas elemezhető adattömegnek. De hogyan is tud hatékonyságot növelni a gyakorlatban a rengeteg adat és milyen eget rengető változásokra számíthatunk? Többek között ezekre a kérdésekre lehetett választ kapni Kaltenbacher Tamás, a HBM Kft. ügyvezetőjének a Property Investment Forumon tartott előadásában. A szakértő azt is elárulta, hogy a digitális adatokat használhatjuk a megalapozottabb döntéshozatalra, illetve a hatékonyság növelésére, és arra a kiemelten fontos célra is, hogy a környezeti kihívásokra jobb választ adjuk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
