Időről időre érkeznek hírfoszlányok arról, hogy az orosz lakosságot is érzékenyen érinti a háború okozta gazdasági visszaesés. Nemrég az X5 nevű orosz élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat közölte, hogy nyereségüket a diszkont üzlethálózat agresszív bővítése vitte el, ugyanis az oroszok is megszorultak az elmúlt egy évben.
A nagy brit szupermarketláncok kétségbe estek, hogy hiába csökkentik áraikat a két német diszkont, az Aldi és a Lidl szintjére, a vásárlók átáramlása nem áll meg. A Tesco, a Sainsbury's, az Asda és a Morrisons most további költségcsökkentésre kényszerül - írja az ESM kiskereskedelmi szakportál.
17 százalékos béremelést ért el a szakszervezet a Penny Marketnél a diszkontlánc április 1-jével induló új üzleti évére - írta meg az Index.
A Lidl és a Tesco perre megy a logóhasználat miatt. A német diszkontlánc ugyanis úgy véli, hogy a Tesco klubkártyás logója túlságosan hasonlít az ő céglogójukra. Az valóban igaz, hogy mind a kettő sárga és köralakú.
Jelentős akciókkal kínálják az iPhone-okat a kínai viszonteladók, látva az okostelefonok iránti gyenge keresletet – írja a Reuters.
Friss német lapjelentések szerint a Lidl diszkontlánc a következő években a húskínálat drasztikus csökkentését tervezi, miután az új intézkedései között kevesebb állati fehérje értékesítése szerepel.
4 százalékkal csökkent a sör, a bor és a szeszes italok értékesítése az európai kiskereskedelmi csatornákon belül tavaly - derül ki az IRI elemzőcég adataiból. A visszaesés egyértelműen az infláció következménye.
Ismét kedvezményes áron érkezik a Lidl polcaira a magyarok régi nagy kedvence, a nemespenészes szalámivég. Bár leginkább szüleink, nagyszüleink történeteiből emlékezhetünk a szalámivégre, így első ránézésre meglepőnek hathat a termék a boltok polcain, valójában régóta bevett gyakorlat ennek az értékesítése.
Rendkívüli, évközi béremelésről döntött az Aldi Magyarország - jelentette be a társaság csütörtökön. Ezzel a lépéssel a januári egységes 8%-os béremelés után július elsejétől ismét emelkednek a bérek a diszkont üzletláncnál.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének csütörtöki adása. A mai műsorban Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatója kapcsán a kormány kiskereskedelmi szektorral kapcsolatos potenciális terveiről beszél Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, aki ott volt a sajtóeseményen. Az adásban arról is szó lesz, hogy melyik áruházláncot kéne magyar kézbe juttatnia a kormánynak ahhoz, hogy egy lépésből összejöjjön a hazai tulajdonra vonatkozó szektorszintű 50 százalékos cél. A műsorban felidézzük Lázár János mondatait is, melyeket a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor 2020 konferencián tett az élelmiszer kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban. A választások utáni szokásos nemzetközi sajtótájékoztatóról szóló tudósításunkat itt lehet elolvasni, az esemény 15 legfontosabb pontját itt foglaltuk össze, arról pedig, hogy mi lehet a kormányterve az élelmiszerláncokkal, itt írtunk.
A Lidl brit leányvállalata új célokat tűzött ki, 1100 új üzletet nyitna 2025 végéig az Egyesült Királyságban, amivel mintegy 4000 munkahelyet teremtene – írja a Reuters.
Új, 8800 négyzetméteres hűtőraktárral bővítette biatorbágyi logisztikai kapacitását a pandémia alatt az Aldi, a beruházás 6 milliárd forintból valósult meg, és ezzel a lépéssel több mint 50 új munkahelyeket is teremtettek. A vállalat a jövőben további fejlesztéseket tervez, a boltokban található hűtőkapacitását és látványpékségét is új alapokra helyezi, erre 4 milliárd forintot fordítanak, idén nagyjából 50 boltot alakítanak át kitűzött standardjaik mentén.
Tőzsdére megy a dél-afrikai konglomerátumhoz, a Steinhoffhoz tartozó diszkont kiskereskedelmi vállalat, a Magyarországon is jelen lévő Pepco. Az anyacég már meg is határozta a jegyzési árat.
Több kiskereskedelmi cég, a Woolworth, a Roller, a Takko, a Tedi és a Kik vezetői közös levélben fordultak a német gazdasági miniszterhez, Peter Altmaierhez, többek között egyenlő bánásmódot az online kiskereskedelmi cégekkel, áthidaló hiteleket és a járulékok befizetésének átmeneti felfüggesztését kérik.
Számos áruházban nem lehet kapni friss húst, hiány van tartós élelmiszerekből, és egyes bolthálózatokban vásárlási korlátozások léptek életbe a koronavírus miatt. Körképünkből kiderül, hogy mi most a helyzet a hazai boltokban és a gyógyszertárakban.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértésével Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár hétfőn utasította a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy indítson fogyasztóvédelmi vizsgálatot a Wizz Air légitársaság, valamint a Kartago Tours utazási iroda elmúlt napokban tapasztalt utastájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban.
"Nem álmokat kergetünk, hanem reálisan gondolkodunk. Azokban a szegmensekben kell versenyeznünk, ahol sikeresek lehetünk" - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lázár Vilmos, a CBA elnöke, aki szembenézett azzal, hogy a diszkontok megerősödése új helyzetet teremtett a magyar piacon is. A következő időszakban jó pár helyen fejlesztenek, például az online kereskedelemben igyekeznek nagyobb piaci szeletet kihasítani, és megújítják a CBA saját márkáját is.
A boltzár feloldása után újra elkezdett növekedni a vasárnapi forgalom, de nem érte el a szabályozás előtti szintet. A GfK friss elemzésében úgy látja, hogy a kisebb boltok veszítették a legtöbbet a zárva tartással, amit azóta sem hevertek ki. A vasárnapi zárva tartás idején nem tudta feltartóztatni a kiskereskedelem átstrukturálódását: a diszkontok előretörése folyamatosan tart. A 2017-es adatok alapján bemutatjuk a legfőbb változásokat.
Nemrég még az erős nyári szezonnak örülhettek a légitársaságok, a befektetők pedig annak, hogy a cégek sorra emelték meg profitvárakozásaikat. Az elmúlt heteket azonban már a terrorfenyegetettség árnyékolta be, bár jelentősebb esést csak az Air France-KLM és az easyJet szenvedett el a párizsi események óta. A hosszú távú hatások még kérdésesek, azonban a Morgan Stanley elemzői több európai légitársaságban is jó lehetőséget látnak most. Felülsúlyozásra ajánlják az easyJet, a Ryanair és a British Airways anyavállalata, az IAG részvényeit is.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
