Görögország az eurózóna kapujában áll, de ezúttal éppen kifelé menet. Az euró elvesztésével azonnal cselekedniük kell majd, most pedig ennek a szakításnak vázoljuk a rövid menetét. Egy dolog szinte teljesen biztos: jelentős leértékelődésen megy majd keresztül az új fizetőeszközük. Öröm az ürömben, hogy ezzel a jövőben vonzóbb turisztikai célponttá válhatnak.
Friss dokumentumban taglalja az eurózónás jegybank, hogy milyen feltételek mellett szabad sürgősségi likviditási segítséget (ELA) nyújtani az egyes tagországoknak. A görög bankrendszert életben tartó eszközt folyamatosan felülvizsgálják, arra keresve a választ, hogy nem ütközik-e az irányelveikbe. Jelenleg a kormányzótanács kétharmados szavazatával lehetne őket megfosztani tőle.
Érdekes összeállítást közölt hétfő reggel a Wall Street Journal (WSJ), mely azt vizsgálta, mit veszítene az eurózóna Görögország esetleges kilépésével. A sor természetesen a végtelenségig folytatható. A görög kilépés egyelőre nem kezelhető tényként, azonban az elemzők egyre nagyobb része számol vele realitásként vagy alapforgatókönyvként a vasárnapi népszavazás után.
Görögország euróövezeti hitelezői 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsődön - írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.
A görögöt leszámítva kifejezetten nyugodtak az európai kötvénypiacok pénteken, pedig a szorosnak ígérkező népszavazás ez ellen kéne, hogy hasson. A perifériás hozamok nemrég még enyhén süllyedni is tudtak.
Az első gyorsbecslés szerint a májusi 0,3 százalék után júniusban 0,2 százalék volt az infláció az eurózónában - közölte kedden az Eurostat. A maginfláció 0,8 százalékon állt a beszámoló szerint.
Miért küszködnek ennyire az európai vezetők azért, hogy a makacs görögöket bent tartsák az euróövezetben? Egyáltalán miért ugrálhat ebben a helyzetben egy olyan ország, amely az eurózónás GDP-nek alig a két százalékát teszi ki? A választ az Európai Unió ideájában kell keresnünk, amelynek túl drága volna az euró sérthetetlen imázsának elvesztése.
Az eurózónás magánszféra négy éve nem bővült olyan ütemben, mint júniusban - derült ki a Markit friss beszerzésimenedzser-indexeiből. Ez egy újabb olyan adat, ami megerősíteni látszik, hogy az európai fellendülés stabil pályán halad.
Három szakaszban, tíz év alatt képzeli el a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítését az a jelentés, amit hétfőn tett közzé öt uniós intézmény vezetője. A korábbi tervezethez képest visszafogottabb terv legkésőbb 2025-ig egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergencia-folyamatot és az eurózónának saját "kincstárat" irányoz elő - számol be a Bruxinfo .
Sokan már egészen reálisnak gondolják, hogy Görögország nemcsak újból csődöt jelent, hanem ez alkalommal még az eurózónából is kikényszerül. Elterjedt nézet, hogy ez a forgatókönyv az ország súlyos összeomlását hozná, ugyanakkor a történelmi példák éppenséggel mást mutatnak. Az Oxford Economics 70 felbomlott valutaunió esete alapján arra a következtetésre jutott, hogy valójában nem is lenne akkora dráma az ország számára a Grexit. Az alábbiakban hat pontban foglaltuk össze a legvalószínűbb forgatókönyvet.
Görögország kérdéses sorsa már egy ideje nyomasztja az európai tőkepiacokat és az euró árfolyamát, de a fertőző hatása most is inkább a periféria országoknak fájhat. Már a jelenlegi helyzetben is azt látjuk, hogy a déliek hozamfelára észrevehetően emelkedni kezdett, amióta a megállapodási törekvések tragikomédiává váltak. Ez alapján az egyre elképzelhetőbb Grexit tovagyűrűző hatásai ma sem lennének elhanyagolhatóak.
Teljes mértékig a görögökön múlik, hogy az eurózóna tagjai maradnak-e, ugyanakkor ha nem születik politikai megállapodás, akkor az Európai Központi Bank sem finanszírozhatja tovább őket - jelentette ki Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a La Stampa című olasz lapnak adott mai interjújában.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplőket joggal aggasztják a görög euróövezeti tagság egyre valószínűbb megszűnésének járványhatásai, főleg az a lehetőség, hogy Görögországot más eurógazdaságok is követik, ám e kockázatok több okból is jó eséllyel kezelhetők.
Ha a másodlagos állampapírpiacon, azaz a piaci befektetőktől vásárol állampapírokat az Európai Központi Bank, akkor az nem sérti meg a tiltott monetáris finanszírozást, feltéve, hogy az adott ország részt vesz egy gazdaságpolitikai mentőprogramban és végrehajtja a szigorú feltételeket - lényegében ezt mondta ki ma nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. A beadvány a német Alkotmánybíróságtól érkezett az EKB 2012-ben bejelentett, nagy pszichológiai hatású, de a gyakorlatban sosem alkalmazott OMT programja kapcsán, mert a beadók szerint az EKB túlterjeszkedett hatáskörén és tiltott monetáris finanszírozást végezhetne a program keretében.
Olyan kormány van most jelen Görögországban, aki túl sokat ígért és túl nagy ambíciókkal jelent meg, amiket nem tudott betartani - hangoztatta véleményét Jeórjiosz Papandreou, Görögország volt miniszterelnöke a HVCA kelet-közép-európai kockázati és magántőke és vállalatfinanszírozási konferenciáján. Szerinte sikerülhet megoldani a mostani feszült helyzetet, de ehhez mindkét félnek engednie kell, a görögöknek pedig egy mélyrehatóbb reformcsomaggal kell előállniuk. Papandreou úgy gondolja, hogy ha 2012-ben az eurózóna határozottabban lépett volna fel, nem jutott volna idáig a helyzet.
Az elemzői konszenzusban szereplő 0,2%-os drágulásnál nagyobb lett a májusi infláció az euróövezetben: 0,3%-kal emelkedtek az árak az Eurostat első becslése szerint.
Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
Pozitívan értékeli az EKB eddigi erőfeszítéseit az amerikai jegybank igazgatótanácsának tagja, Stanley Fischer. Véleménye szerint az eurózóna túléli majd a görög válságot, de azért vannak kockázatok - írja a MarketWatch.
Tartósan alacsonyan áll a félelem-index.
Átütő eredményeket közölt egy új kutatás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
