eurózóna

Menekültválság és eurókrízis: megmenthető-e Európa?

A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.

OECD: eljött az idő, hogy a Fed kamatot emeljen

A feltörekvő piacok - különösen Kína és Brazília - lassulása miatt a világgazdáság kilátásai borúsabban festenek, mint pár hónappal ezelőtt, azonban az Egyesült Államok elég jól teljesít ahhoz, hogy a Fed a pénzügyi válság óta először ismét kamatot emeljen - lényegében ez a legfőbb üzenete az OECD szerda délelőtt ismertetett friss makrogazdasági előrejelzésének. Catherine Mann, a szervezet vezető közgazdásza ugyanakkor kiemelte: a szigorítás megkezdésének időpontjánál sokkal fontosabb, hogy az milyen ütemben zajlik majd.

Rövidesen jobban látjuk az euró és a közös betétbiztosítás jövőjét

Részletekbe menő, stratégiai vitát tartottak szombaton a 28 uniós tagállam pénzügyminiszterei a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítéséről szóló, öt uniós intézményi elnök által készített jelentésről és az Európai Bizottság alelnöke jelezte: részükről egy hónap múlva várható egy általános javaslatokat lefektető közlemény. Ebben lefektetik majd azt a két szakaszt, amely alatt a Bizottság a közös betétbiztosítási rendszerre való áttérést elképzeli, de Valdis Dombrovskis figyelmeztetett: ezzel párhuzamosan sürgősen lépni kell az egységes bankszanálási alap (SRF) áthidaló finanszírozásának megoldásában is. A szombati ülésen újra tárgyaltak az illetékesek az európai pénzügyi tranzakciós adóról is:

Pozitív meglepetést okozott az eurózóna inflációja

Júliushoz hasonlóan augusztusban is 0,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak - közölte az Eurostat. A tényadat rácáfolt az elemzői várakozásokra, amelyek azt vetítették előre, hogy 0,1 százalékra lassul nyár végére az áremelkedés az euróövezetben.

Jó tudni: megmenekültek a görög bankbetétesek

Bár voltak erre vonatkozó javaslatok, végül a megállapodás kizárta, hogy a görög banki betétesek pénzének egy részét is felhasználják a görög bankok feltőkésítésébe - ez derült ki a péntek estére megszületett Eurócsoport-megállapodás után. Fontos momentum ez az eurózóna betétbiztosítási történetében, igaz azt is fontos megjegyezni, hogy csak jövőre lépnek életbe azok az EU-s szabályok, amelyek a mostani göröghöz hasonló esetekben már akár a banki betéteket is bevonhatóvá teszik a költségek viselésébe. Közben az is lényeges, hogy a görög banki kötvényeseket már bevonják a terhek viselésébe.

Itt az eurózóna másik fekete báránya: mi történt Finnországgal?

Az utóbbi években mindenki Görögországgal volt elfoglalva az eurózónán belül, miközben ha jobban körülnézünk, máshol is akadnak gondok a közös valutát használó övezetben. A csendes kisbeteg Finnország, ami a Nokia térvesztésének, a faipari kereslet csökkenésének és a legfőbb exportpartner, az orosz gazdaság recessziójának köszönhetően maga is válságba került. Bár sokan állítják, hogy az euró a ludas, a problémák valójából mélyebbről erednek.

Eurózóna: lehetetlen küldetés

Az eurózóna csak egy transzfer-unióra emlékeztet, semmint egy érett gazdasági és pénzügyi unióra. Az átalakítás valódi (valuta) unióvá nagyon nehéz faladat, de nemcsak a számos elvi és technikai probléma áll ennek útjában. Sokkal inkább a nemzetállamok ragaszkodása a féltve őrzött szuverenitásukhoz, vagyis a már kialakult állami szerepekhez és fennhatóságokhoz. Egy integráltabb és legalább egy kvázi-föderális pénzügyi építmény kialakítását sejtető új átviteli mechanizmus kellene, amely már önállóan, vagyis tagállami befizetésektől függetlenül lenne "fiskális". Ez a fejlemény azt jelenthetné, hogy a majdani föderális-EU központi költségvetése abszolút méreteit és relatív arányait tekintve is kellően nagy lenne, egyben erős központot feltételezne, ahol az adósságkibocsátás hihető teljesítmény ígérettel párosulna. Ez lehetne a valódi pénzügyi unió egy tartós szerveződési kerete. Ettől az áhított végponttól azonban még nagyon messze vagyunk, ahogy az az EU-t érintő intézményi kritikákban is gyakran elhangzik.

Nem okozott meglepetést az eurózóna inflációja

Az első becslés szerint júliusban 0,2%-kal drágultak az árak éves alapon az eurózónában. Ez megfelel az elemzői várakozásoknak és a júniusi adattal is egybevág.

Jön a közös euróövezeti adó?

Németország kész tárgyalni arról, hogy létrehozzák a közös euróövezeti pénzügyminiszteri posztot és ahhoz adókivetési jogot is társítsanak - írta a német Spiegel magazin szombaton a Reuters beszámolója szerint. Az eurózónás országok egy saját közös kassza létrehozását fontolgatják.

Mit sem ártott nekünk a görög válság

Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig ismert aktivitási adatokból arra lehet következtetni, hogy Magyarország és a szélesebb közép-európai térség gazdaságai valószínűleg komolyabb növekedési járványhatás nélkül átvészelték a görög adósságválság legutóbbi fellángolását.

A németek fele kiléptetné a görögöket az eurózónából

A megkérdezettek 56%-a szerint rosszak a pénteken a Bundestagban megszavazott harmadik görög mentőcsomag keretei és az emberek 48%-a szerint Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából - többek között ez derül ki abból az 1380 fő részvételével készült YouGov reprezentatív felmérésből, amelyet a Welt am Sonntag írt meg ma.

Miért nem inkább a németek lépnek ki?

Grexit helyett Dexit, vagyis a görögök helyett lépjenek ki inkább a németek az eurózónából - javasolta Ashoka Mody, az IMF korábbi igazgatóhelyettese, aki jelenleg a Princeton Egyetemen tanít. Szerinte a nagyon különböző országoknak eleve nem is kellett volna valutaunióba lépniük, ha pedig valakinek ki kell lépnie, akkor jobb lenne, ha azt először a németek tennék meg.

Újra döntött az EKB

Ma délután változatlanul hagyta az 5 bázispontos irányadó kamatát az Európai Központi Bank. A lépés teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, így az euró árfolyama sem reagált rá.

Fogunk valaha nyugati színvonalon élni?

Néha az is kétséges, hogy egyáltalán közeledünk-e a nyugati életszínvonalhoz, ezért érdekes most a Morgan Stanley friss elemzése, mely azt vizsgálja, hogy a feltörekvő európai gazdaságok honnan indultak és hova jutottak el a 2004-es EU-csatlakozásuk óta. Az amerikai befektetési bank szakembereinek legfontosabb megállapítása, hogy a régión belül vannak a gyorsabban felzárkózó országok, mint Lengyelország, Szlovákia, Románia vagy a balti államok, a többiek viszont eddig csalódást okoztak. Sajnos az utóbbi körben van Magyarország is a csehekkel, a horvátokkal, a szerbekkel és a szlovénokkal. Összességében azonban kiemelik, hogy a feltörekvő Európa életszínvonala közeledett az eurózónához.

Továbbra is alig emelkednek az árak Európában

Enyhén csökkent az infláció az eurózónában júniusban, a tavalyi év hasonló időszakához képest 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, míg májushoz képest nem tapasztaltak változást - derül ki az Eurostat csütörtöki közleményéből.

Ezért kerülnek a tenger mélyére a görögök!

Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.

A görögök már fél éve is nagyon utálták az EU-t

Ez így nem mehet tovább, felejtsd el, amit Európáról gondoltál!

Nem jött el az a történelmi pillanat, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, ennek ellenére mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen az európai valutaövezet eddigi formájában valószínűleg nem működik majd tovább. Az elmúlt hetekben kiszabadított szellemet ugyanis ezek után már nehéz lenne visszazárni a palackba.

Miért nem nyomtatnak egy halom eurót maguknak a görögök?

Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.

Így válik el Görögország az eurótól!

Görögország az eurózóna kapujában áll, de ezúttal éppen kifelé menet. Az euró elvesztésével azonnal cselekedniük kell majd, most pedig ennek a szakításnak vázoljuk a rövid menetét. Egy dolog szinte teljesen biztos: jelentős leértékelődésen megy majd keresztül az új fizetőeszközük. Öröm az ürömben, hogy ezzel a jövőben vonzóbb turisztikai célponttá válhatnak.