Erőre kaphat végre a világgazdaság növekedése, ráadásul az infláció is tovább gyorsulhat, az összképet viszont beárnyékolják a közelgő európai választások, amelyet elsődleges kockázati tényezőként jelöltek meg a Bank of America Merrill Lynch alapkezelői felmérésében részt vevő befektetési szakértők. Ha ez nem lenne elég, a háttérben továbbra is ott lebeg egy esetleges kereskedelmi háború réme, ami még kiszámíthatatlanabbá teszi a jövőt.
A versenypiaci vállalkozások többségénél emelik a béreket idén, ám annak mértéke igencsak széles skálán mozog, van, ahol elhanyagolható a fizetésemelés, és van, ahol igen jól járnak a dolgozók - ez derült ki olvasóink leveleiből, amiket januári béremelési felmérésünk kapcsán küldtek. Léteznek azonban olyan cégek, köztük több száz fős vállalatok is, ahol a munkavállalók jelenlegi ismeretei szerint egyáltalán nem emelik idén a fizetéseket, a járulékcsökkentést a munkáltatók lenyelik. Számos levelet kaptunk állami alkalmazottaktól is, ők szinte kivétel nélkül a kötelező minimálbér-emelés miatt kialakult bérfeszültségre, illetve az évek óta elmaradó béremelésekre panaszkodtak.
A világgazdaság végre kimászhat az alacsony növekedési csapdából, ezzel együtt az infláció is emelkedésnek indulhat, mindezt azonban beárnyékolja egy globális kereskedelmi háború lehetősége - olvasható ki a Bank of America Merrill Lynch januári globális alapkezelői felméréséből. Emellett a befektetési szakértők közül egyre többen gondolják úgy, hogy a dollár az elmúlt hónapok intenzív erősödése miatt túlértékeltté vált, ami szintén okozhat meglepetéseket a jövőben.
A világgazdasági kilátásokkal és cégül rövidtávú jövőképével kapcsolatban is optimistábbak lettek a vállalatvezetők tavalyhoz képest - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég hétfőn megjelent felméréséből. A vállalat szokás szerint a davosi Világgazdasági Fórum elé időzítette a publikálást, a jelek szerint Donald Trump megválasztása és a Brexit sem bizonytalanította el igazán a vállalati vezetőket.
Tavaly decemberben három és fél éves csúcsra, 1,8%-ra kapaszkodhatott az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. Összességében elmondható, hogy az emelkedő olajár, illetve a béroldali inflációs nyomás kezd egyre jobban utat törni magának, ami azt eredményezheti, hogy 2017 végére karnyújtásnyi közelségbe kerülhet az MNB 3%-os célja.
A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Az eurózóna állampolgárainak többsége még mindig úgy gondolja, hogy országa számára inkább pozitív az euró megléte - derül ki az októberben készült friss Eurobarométer-kutatásból. Az viszont vészjósló, hogy egy év alatt 5 százalékponttal esett vissza a közös deviza támogatóinak aránya, Olaszország és Ciprus esetében pedig csak negyven százalék gondolja, hogy országa eddig nyert az euróval.
2015-ben is ázsiai országok végeztek az első helyen az OECD PISA-felmérésén, amely során 15 éves diákok matematikai, szövegértési és tudományos képességeit vizsgálják, és amelynek eredményeit kedden ismertették. A teszt ezúttal a természettudományokra fókuszált: ezen a területen a magyar diákok teljesítménye a középmezőnybe tartozik a vizsgált országok között, és nagyjából az olasz, a litván és a horvát tanulókéval van egy szinten. Hazánk a természettudományok és a szövegértés területén is visszaesett 2015-ben, és összességében az elmúlt négy felmérés során a legrosszabb eredményt produkálta.
Ha a magyar kormány népszavazást kezdeményezne az ország EU-tagságáról, akkor a választópolgárok 74 százaléka arra szavazna, hogy maradjunk az Unió tagja - derül ki a HVG számára készített Medián-felmérésből. Ráadásul a tagságunk támogatottsága még emelkedett is az utóbbi hónapokban.
Miközben idehaza csúcsra pörgött a Brüsszel-ellenes retorika ősszel, aközben minimálisan nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó dolog az EU-tagság és csökkent azoké, akik szerint rossz - többek között ez is kiderült abból az Európai Parlament által végzett felmérésből, amely múlt héten jelent meg és hosszú évek óta az egyik legjobb tükröt mutatja az Európában zajló társadalmi-szociológiai folyamatokról. A brit kilépés után sem jelenthető ki az, hogy általánosan terjedne az EU-ellenesség a kontinensen, igaz több tagállamban erősödik az euróellenes hangulat. Az adatok alapján nehéznek ígérkezik egyben tartani a visegrádi együttműködést, hiszen míg Magyarország csak a 21. leginkább EU-párti nemzet, addig a lengyelek a 10. helyen állnak, a szlovákoknál pedig az utóbbi egy évben nőtt jelentősen az EU-pártiak aránya. Különösen érdekes, hogy a magyarok jóval nagyobb aránya tulajdonítja az itthoni gazdasági sikereket az EU-nak, mint úgy általában a tagállamokban.
A KPMG által megkérdezett 100 brit vállalatvezető közül 72 Nagy-Britannia EU-s tagságának fenntartására szavazott, és bár 69% továbbra is hisz a brit gazdasági növekedésben, 76% fontolóra veszi, hogy a Brexit miatt áthelyezi máshová cégének székhelyét - írja a Bloomberg.
Milyen digitális eszközöket használnak a magyar kkv-k? - ezt vizsgálta egy hazai kutatás, amiből vegyes kép rajzolódott ki. Honlap-ellátottságban sokkolóan rosszul állnak a magyar kisvállalkozások, miközben a felhőszolgáltatások használata iránt egyre nagyobb a nyitottság, és többen még fizetni is hajlandóak érte.
Nemrég jelent meg az Eurobarométer friss kutatása, melyben több száz kérdésre vártak választ az Unió állampolgáraitól, így a megkérdezett magyaroktól is. Az eredmények alapján a többség nem bízik a magyar gazdaság javuló teljesítményében, és a magyarok harmada még mindig azt gondolja, hogy jobb lenne nekünk az EU-n kívül.
A magyarok 70%-a szerint összességében előnyös volt Magyarországnak az EU-tagságunk első bő évtizede, ami 13%-ponttal magasabb, mint egy éve - derül ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készített országos reprezentatív felméréséből. Az is lényeges, hogy a megkérdezettek közel kétharmada szerint a tagságunkból adódó lehetőségeket inkább ki tudtuk használni, ami 7%-pontos növekedés. A választók kétharmada egy most vasárnapi népszavazáson újra belépne az EU-ba. Ez a biztos szavazók körében még ennél is magasabb: háromnegyedes támogatottságot jelent, ami szintén 7%-pontos növekedés egy év alatt. Lényeges, hogy jelenleg minden fő politikai párt támogatói között többségben vannak az EU-tagságot támogatók, azaz például a Jobbik szavazóinak többsége is belépne most a közösségbe.
Német, francia, svéd és finn választók szerint az EU ne ajánljon "nagylelkű" alkut Nagy-Britanniának az EU-val folytatott kiválási (Brexit) tárgyalásai során - derül ki egy pénteken közzétett közvélemény-kutatásból.
A legújabb felmérés szerint már a kormányzó brit Konzervatív Párt szavazótáborának többsége is azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként az Európai Unió tagja maradjon.
