A lengyel-német határon szombaton visszafordult gázszállítás óta is több olyan fejlemény történt, amelyek összességében hétfőn jókora tőzsdei áremelkedést okoztak például a decemberi szállítású gáznál a holland TTF gáztőzsdén.
Több mint öt nap után csütörtökön délután újraindult Németország felé az orosz gázszállítás a Yamal-Europe gázvezetéken és ez a hír esést váltott ki a legnagyobb európai gáztőzsdén: a decemberi lejáratú gáz ára ismét közelebb került a 70 euró/MWh szinthez. A Gazprom exportvezérének üzenetei is nyugtatták a kedélyeket a csütörtöki kereskedésben.
Hosszas huzavona után végül sikerült nyélbe ütnie Moldovának az új, ötéves gázszerződést az orosz Gazprommal, amely korábban azzal fenyegetett, hogy elzárja a gázcsapokat, ha az ország nem egyezik bele a feltételeibe. Hogy az 1000 köbméterenkénti 450, majd 400 dolláron felül milyen árat kért Oroszország az üzletért cserébe Európa legszegényebb országától, az egyelőre találgatások tárgya, de Moszkvának feltűnően nem tetszik az új moldovai vezetés EU-barát irányvonala, és ismét szorosabb kapcsolatokat építene ki a volt szovjet tagköztársasággal. Az Európai Unió viszont azonnali pénzbeli segítséget nyújtott az országnak, és támogatásáról biztosította a nyugatbarát vezetést. Közben az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság kérdése még mindig megoldatlan, holott Maia Sandu moldovai elnök sürgeti, hogy rendezzék végre az orosz befolyási övezetbe tartozó terület státuszát.
Egyetlen köbméternyi plusz gázszállítási lehetőséget sem foglalt le a keddi kapacitásaukciókon a Gazprom Ukrajna és Lengyelország irányába 2022 első, második és harmadik negyedévére, ez pedig abba az irányba mutat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti ígérete/utasítása ellenére mégsem akar egyelőre több gázt szállítani az orosz cég Európába, hanem inkább fokozza a nyomást a kontinensen.
„A hangzatos nyilatkozatok ellenére folyamatosan csökken az Oroszországból az EU-ba történő tranzit volumene” – hangsúlyozza tényadatai alapján az ukrán GTS állami gáztranzit cég vezérigazgatója. Közben a holland gáztőzsdén már hétfőn is megállt a gázárak szakadása, amit múlt szerda estétől péntek estig Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai kijelentése váltott ki, miszerint utasította a több európai gázszállításra a Gazpromot. Kedden szintén oldalaz magas szinten a gázár a holland tőzsdén. Frissítés! A keddi kapacitásaukciókon egyetlen köbméternyi új kapacitást sem kötött le a Gazprom a jövő év első háromnegyed évére az ukrán és lengyel vezetékek felé, így ez is erősíti a gyanút, hogy Putyin múlt heti hangzatos utasítása ellenére a Gazprom nem igazán akar érdemben többet szállítani Európába és fokozza a nyomást kontinensre az Északi Áramlat 2 teljes engedélyezése érdekében.
A Gazprom orosz gázipari holding növelte gáztermelését és gázexportját az idei első tíz hónapban éves összevetésben, több országba már most több földgázt szállított, mint tavaly egész évben.
Oroszországnak nem szabad káros politikai célokra kihasználnia a gázszállításokat - jelentette ki szombaton Joe Biden amerikai elnök a G20-országcsoport római csúcstalálkozójának margóján Angela Merkel leköszönő német kancellárral, illetve leendő utódjával, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélésén.
Arra a szerda kora este megjelent hírre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök több európai gázszállításra utasította a Gazprom vezérét, beszakadt Európa legnagyobb gáztőzsdéjén a kereskedési ár.
Az orosz gázipari óriás, a Gazprom azzal fenyegetőzik, hogy elzárja a gázcsapokat Moldova felé, ha nem sikerül megállapodni a lejárt gázszerződés megújításában. Közben az EU 60 millió eurós támogatást ígért Európa legszegényebb országának a gázválság megoldására. A háttérben nagyhatalmi játszma húzódhat meg: a volt szovjet tagköztársaság az EU felé közeledne, ami viszont Moszkvának nincs ínyére.
Elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, hogy a Gazprom gázipari vállalat novemberben növelje meg szállításait az európai földalatti gáztárolóiba. Ez annak másnapján történt, hogy az Európai Bizottság a múlt heti EU-csúcs alapján bejelentette: versenypiaci kérdőívet küldött ki a legnagyobb gázpiaci szereplőknek esetleges piacmanipulációs magatartásuk vizsgálata céljából. Frissítés! Csütörtök reggelre beszakadt Európában a gázár Putyin nagy bejelentésének hírére.
A szeptember végétől október első napjaiig látott extrém gázár-drágulás után az elmúlt három hétben stabilizálódás jeleit a gázár Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, és ez a fűtési szezon kezdetén már jó hírnek számít, igaz rendkívül magas szinten stabilizálódott a gázár. Így azoknak a cégeknek, amelyeknek mostanában kell új beszerzési szerződést kötnie, biztosan szívják a fogukat.
Moldova gázellátása eddig teljes egészében a Gazpromtól függött, de most megpróbál máshonnan is földgázt beszerezni. Egyelőre nem sikerült megújítani az orosz gázóriással lejárt szerződést, a szállítások visszaestek, Moldova ezért 30 napos szükségállapotot hirdetett ki. Sokan úgy vélik, a háttérben a Kreml gyakorol nyomást, mert nem tetszik neki az új moldovai vezetés EU-párti irányvonala.
Az aktuális gazdasági és piaci történésekről tartott online eseményt az SPB Befektetési Zrt. A szakértők többek között arról beszéltek, hogy ha kötvénypiac, akkor érdemes körülnézni az energiapiacon tevékenykedő cégek papírjai között, de a változó kamatozású kötvények is jól teljesíthetnek emelkedő hozamkörnyezetben. A forint kapcsán egyelőre nem látszik érdemi erősödési potenciál, de a jövő év hozhat ebben is változást.
Rekordmennyiségű gázt exportálhat Oroszország idén a világpiacra, és erre vonatkozó kérés esetén Európába is kész többet szállítani - jelentette ki Vlagyimir Putyin szerdán Moszkvában az Oroszországi Energiahét elnevezésű rendezvényen.
Rövid időn belül ismét emelte az exportra szánt földgáza árára vonatkozó előrejelzését a Gazprom.
Ma is egészen hullámvasútszerű árfolyammozgást láthatunk az európai gázpiacon, a holland TTF tőzsdén reggel 10 százalék feletti pluszban is állt a novemberi határidős árfolyam, de a délutáni órákban lefelé vette az irányt, már jóval 100 euró alá esett.
Az európai gázárak emelkedése destabilizálhatja a régió gazdaságát - mondta a Gazprom orosz gázipari vállalat exportrészlegének vezetője csütörtökön egy fórumon, de megjegyezte, hogy a termelők és a fogyasztók közötti együttműködés segíthet a piac egyensúlyának megteremtésében.
Az európai országok rossz döntést hoztak akkor, amikor földgázbeszerzéseiken belül csökkentették a hosszútávú szerződések arányát és helyette az azonnali piacra bízták magukat – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán. Az utóbbi napokban sorra dönti a rekordokat a földgáz ára, ami miatt egyre többen tartanak energiaválságtól, ugyanakkor az oroszok tagadják, hogy ők állnának a folyamat mögött.
Az exportszállításokkal szemben a belföldi piac ellátását tekinti prioritásnak a Gazprom a közelgő hideg tél folyamán - idézi az Interfax hírügynökség Szergej Gusztovot, a cég belföldi üzletágának igazgatóját.
Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több mint 300%-ot emelkedtek egy éven belül és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar. Egymásnak feszül az EU és Oroszország az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítása és a magas gázárak miatt: míg az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállításokat Európa irányába, ezzel részben előidézve a rekordmagas árakat, addig Moszkva Brüsszel elhibázott energiapolitikájára mutogat, mint ok-okozatra. Mindeközben pedig Kína elszívja a fellélegzést jelentő cseppfolyósított-gáz (LNG) szállítmányokat Európából, tovább pörgetve az árakat. Ezeken felül az időjárásmodellezők pedig egész Európára történelmi hidegekkel riogatnak 2021-22 telére, miközben a kontinens az egyik legsúlyosabb gázválságát éli át – tetézve a 2020 óta tartó Covid-pandémia negatív hatásait. Érdemes megvizsgálni, milyen piaci és geopolitikai folyamatok idézték elő ezt a válságot, és mit tartogat az eljövendő tél.
Nem bíznak abban, hogy az oroszok betartanák.
Valójában így állnak a magyarok a klímaváltozáshoz
Nyina L. Hruscsova cikke.
Érezhetővé vált az emberhiány.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
