hatékonyság

Mitől boldog a magyar irodista? Felmérésünk meglepő eredményeket hozott

Mitől boldog a magyar irodista? Felmérésünk meglepő eredményeket hozott

Egyre inkább a hatékonyságnövelés és a wellbeing kerül az irodafejlesztési projektek középpontjába, de mit várnak a munkavállalók?  Igaznak bizonyul a közhely, miszerint nem minden a jó fizetés: a dolgozók több mint 50% hajlandó lenne lemondani keresetének egy részéről egy jobb vezetőért. A munkahelyek kisállatbaráttá alakítása pedig sokak számára szimpatikus, de még többen idegenkednek tőle. Kevésbé meglepő, de beszédes, hogy az irodai dolgozók 90%-ának nem jön be a legelterjedtebb multis munkakörnyezet. Ezekre mutatott rá októberi felmérésünk a legmegosztóbb irodatrendekről.

Túlzás vagy szükséges minimum? Így dolgoznak a világ legszerencsésebb munkavállalói

Túlzás vagy szükséges minimum? Így dolgoznak a világ legszerencsésebb munkavállalói

A szerencsésebb munkavállalókat az ergonómikus bútorok mellett ma már tágas közösségi terek, pihenőszobák és flexibilis munkaállomások szolgálják ki. Az ezek mellett szóló legerősebb érv, amely szerint a legjobb ötletek többnyire nem az íróasztalnál ülve születnek. Ilyen szempontból az irodai kávézás újragondolásának is fontos szerepe lehet a hatékonyságnövelésben, de nem a koffein miatt. Nézzük meg közelebbről az irodadesign és a hatékonyság közötti kapcsolatot.

Mi az, ami nem hiányozhat a jövő szuperhatékony irodáiból?

Mi az, ami nem hiányozhat a jövő szuperhatékony irodáiból?

Hogyan veszik fel a kesztyűt a munkaerőpiaci kihívásokkal a sikeres vállalatok? Mit tesznek a hatékonyságnövelés érdekében? Milyen új technológiákra támaszkodnak? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Big Office Day, ahol egy napig minden a jövő munkahelyeiről fog szólni. De mi várja pontosan azokat, akik ellátogatnak a rendezvényre november 20-án?

Nincs a cégnél home office? Sok dolgozónak olyan ez, mintha a faxot erőltetnénk

Nincs a cégnél home office? Sok dolgozónak olyan ez, mintha a faxot erőltetnénk

A home office és a távmunka nem a jövő, hanem a jelen - legalábbis a munkavállalók szemében biztosan. Mára olyannyira fontossá vált a rugalmas munkavégzés, hogy sokan akár a fizetésükből is lejjebb adnának azért, hogy otthonról dolgozhassanak. Ráadásul egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy azok, akiknek beleszólásuk van abba, hogy mikor és hol végzik feladataikat, jobban is teljesítenek. Akkor mi az oka annak, hogy a hazai munkáltatók nagy részénél még mindig nem alap? Az átállás nagyobb feladat, mint elsőre gondolnánk, de lehet, hogy többet kockáztat az, aki nem lép.

A munkahelyek szép új világa - Így kell okosan modernizálni

A munkahelyek szép új világa - Így kell okosan modernizálni

A munkavállalók mindennapjaik jelentős részét töltik az irodában, ezért sokat számít, hogy milyenek a berendezések, a legkör és a hangulat. A fiatal generációk képzett tagjai pedig kifejezetten igénylik, hogy modern és rugalmas környezetben dolgozhassanak. Épp ezért ma már senki sem gondolja, hogy az irodamodernizálás felesleges beruházás lenne. De a munkáltatóknak természetesen továbbra is kiemelt szempont a hatékonyság és a költségek optimizálása, amihez egyre több technológiai eszköz elérhető el. Mutatjuk, miről van szó.

Mennyire hatékony a hazai bankrendszer régiós összehasonlításban?

A hagyományos hatékonysági mutatók, mint például az eszközarányos költségek vagy a költség-bevétel arány, nem feltétlen tükrözik híven a banki szereplők valós teljesítményét. A költségeket és profitokat számos olyan tényező formálhatja, amely a piaci szereplők döntésein kívül esik. Pontosabb tehát úgy fogalmazni, hogy ezek a mutatók inkább az eredményt, és nem a bankok döntéseihez köthető teljesítményt értékelik. Ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy a hazai bankrendszer hatékonysága régiós összehasonlításban hogyan alakult a válság után, ha ezeket a külső tényezőket is megfelelő módon figyelembe vesszük. Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.

Európa legdrágább bankrendszere a magyar? - Megjött a csattanós banki válasz

Ellentmond a valóság az alacsony banki versenyről, a magas hitelfelárakról és az alacsony költséghatékonyságról szóló véleményeknek - állítja a Gazdaság és Pénzügy legutóbbi számában négy banki szerző. Az eszközarányosan 3% feletti nettó kamateredményről és működési költségről szóló EKB-, illetve MNB-adatokkal szemben a valós szám 2016-ban szerintük 2,5%, illetve 2,0% volt, összhangban a régiónkkal. A lakáshitelek tényleges kamatfelára is alacsonyabb lehet Magyarországon, mint a jegybanki számítások alapján gondoltuk.

Kevesen gondolnák, mi mindent tudnak rólunk a boltok

Vásárolnunk sem kell, elég, ha betévedünk egy boltba várakozás közben és máris statisztikai adatként jelenünk majd meg az adott üzlet vagy cégcsoport rendszerében. Ma már nem csupán a számviteli, kereskedelmi, raktározási adatok bírnak értékkel, a szenzorok évtizedében gyakorlatilag minden és mindenki mérhetővé vált, a kapott adatok pedig mind szerepet játszhatnak egy üzleti döntés meghozatalában.

Gyorsan nő a magyar minimálbér? Nézd meg Romániát vagy Bulgáriát

Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.

"Európa legdrágább bankrendszere a magyar" - Ez komoly?

Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.

Csúnyán lehagynak minket a V4-ek a termelékenységben

2010-2011 óta semmivel sem lett termelékenyebb a magyar munkaerő, miközben a többi visegrádi országban mindenhol nőtt a hatékonyság. A tőkét és a munkát is figyelembe vevő teljes tényezőtermelékenységünk ráadásul még jóval a válság előtti szint alatt helyezkedik el, amivel szintén egyedül vagyunk a V4-ek között - derült ki az MNB új Inflációs jelentéséből.

Van gyógyír Magyarország legsúlyosabb bajára

Bár a régióban, különösképp a visegrádi országokban is egyre nagyobb gondot jelent a kellő mennyiségű és/vagy minőségű munkaerő hiánya, a helyzet mégis hazánkban a legsúlyosabb, ahogyan azt Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője e cikksorozat első részében bemutatta. E második írás célja, hogy felvillantsa a megoldási lehetőségeket, elsősorban rövid és középtávon gondolkodva, illetve bemutassa azok lehetséges előnyeit és hátrányait, azonban nem kíván gazdaságpolitikai stratégiát alkotni. Ha úgy tetszik, akkor mintegy gondolatébresztőnek tekinthető, ami kiindulási pontként szolgálhat a szélesebb körű szakmai-társadalmi vitákhoz.

Rengeteg pénz tart Magyarország felé - Mit kezdünk vele?

A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

Mindhiába a bankok költségcsökkentése?

Bár nagyon megígérte több amerikai bankvezér is, hogy javítani fogja bankja hatékonysági mutatóit, ez nehezen megy nekik: hiába vágják szorgalmasan a költségeket, ha eközben a bevételek nem segítik a mutatók javulását - derül ki a Bloomberg cikkéből.

Olcsóbbak lesznek az Opelek

Egy autógyártó működése során sok jelentős mérföldkőhöz ér, melyek alapvetően határozzák meg az adott cég jövőbeni eredményeit, termékeinek sikerességét. A leglátványosabbak ezek közül kétségtelenül az új modellek, új karosszériák színre lépései, mert a nagyközönség, a vásárlók széles rétege elsősorban a tetszési index alapján dönt a vásárlásnál. Legalább ekkora jelentőségű, azonban kevésbé látványos, és közvetlenül az eladásokra sem gyakorol akkora hatást a műszaki tartalom megváltozása. Az Opel az utóbbihoz érkezett 2013-ban, melynek jelentős hazai vonatkozása is van. Idén jelennek meg a Szentgotthárdon gyártott új erőforrások.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.