Spanyolországban csak 55 év alatti felnőttek kaphatják meg az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni vakcináját - határozott a spanyol egészségügyi minisztérium pénteken.
Az Oxford/AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egyetlen dózisa is 76%-os védelmet nyújt a vírussal szemben, a beadását követő 3-12 héten keresztül– írja az Oxfordi Egyetem egy friss tanulmányában. Ez alátámasztja a brit kormány oltási ütemtervét, amely jelenleg 12 hetes eltéréssel kívánja beadni az első és második dózist az embereknek – írja a Financial Times.
Feltehetően több mint két évig nyújt védelmet a Covid-19 ellen a Szputnyik V vakcina - jelentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója.
90 százalék feletti hatékonyságú a koronavírus elleni Szputnyik V-vakcina - mondta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga - közölte csütörtök este a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt.
Izraelben 92 százalékban bizonyult hatékonynak a Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari cégek koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyaga a klinikai tesztek utáni első, ellenőrzött eredmények alapján - jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű hírportál csütörtökön.
A korábbiaknál fertőzőképesebb, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatoktól is véd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködésével kifejlesztett oltóanyag a két társaság megbízásából végzett első kutatás eredményei szerint.
A kínai vakcinagyártó, a Sinopharm két vezetője is lemondott személyes okokra hivatkozva – írja a CNBC.
A BioNTech német biotechnológiai vállalat és amerikai partnere, a Pfizer gyógyszergyár hétfőn Frankfurtban figyelmeztetett: nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus elleni, általuk közösen kidolgozott védőoltás hatékony lesz, ha nem a kísérletek során alkalmazott időben, hanem később adják be a második adagot.
2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Kevesen gondolnak bele, hogy egy ilyen méretű projektnek milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdései vannak. De hol tartanak most a beruházások ebből a szempontból? Erről beszélgettek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei.
Csomagoló- és szeletelő gépek beszerzésével negyven százalékkal növeli szeletelt árukapacitását a száz százalékban önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft.
A vállalkozások számára fontos, hogy a beszerzési döntésüket egy tervezhető, átlátható információs környezetben tudják meghozni, hiszen a legtöbb beruházás hosszú távra szól. Nincs ez másként az energiafelhasználás esetében sem – mondta a Portfolio-nak Tóth Zoltán, az E.ON Ipari és Kereskedelmi Ügyfélmegoldások Osztályának osztályvezetője. A szakember szerint fontos, hogy a magyar vállalatok a jelenlegi, bizonytalan helyzet ellenére is tervezzenek hosszú távra, amikor az energetikai korszerűsítésükkel kapcsolatos döntéseket hoznak.
Bár az elmúlt napok a vezető tőzsdeindexek erőteljes megingását hozták, a márciustól szeptemberig tartó időszakban kimondottan szárnyaltak a piacok világszerte – ezt a pozitív hangulatot többek között a vakcinagyártó vállalatokkal kapcsolatos reménykeltő hírek táplálták. Az Evercore tanácsadó cég azonban most értékelte a jelenlegi kilátásokat, a konklúzió kijózanító volt.
Talán nem is lehetne jelenleg jobb az időzítés egy olyan fejlesztés elindítására, ami alapjaitól kezdve forgatja fel az építőipart, a kisebb leterheltség most fellélegzést adott a szereplőknek, miközben továbbra is stabilan zakatol tovább a szektor. A szóban forgó fejlesztés egy olyan, minden részterület szereplőinek az összefogását és együttdolgozását igénylő standardizálás kialakítását jelenti, ami a gyártástól kezdve egészen az építkezések befejeztéig segít az építőipari vállalkozásoknak költséget vágni a kevesebb hulladéktermelés és jobb anyaggazdálkodás által, valamint hatékonyságot növelni a raktározás, a szállítási ütemezés terén, a felhasznált, vagy megrendelt termékek nyomonkövetésében.
Leállították a chloroquine nevű hatóanyagot tartalmazó maláriagyógyszer koronavírusos pácienseken való tesztelését, mert már több mint egy tucat ember meghalt amiatt, hogy napi rendszerességgel szedte – írja a CNBC.
Az utóbbi időben egyre több szó esik a legal tech-ről, vagyis a digitalizáció megjelenésről az ügyvédi szakmában. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon az algoritmusok megjelenése ebben a szektorban is képes lejjebb nyomni a szolgáltatás árait? Hajdu László, a HP Legal ügyvédi iroda vezető partnere a Portfolio-nak elmondta, hogy lesznek olyan területek, ahol egyszerűen elhagyható lesz az ügyvédi szerepvállalás, ahol viszont nem, ott a hozzáadott érték miatt még többet kell majd fizetni egy jogi tanácsért. A szakembert a magyar piac sajátosságairól és a szakma utánpótlásának helyzetéről is kérdeztük.
Egyre több olyan modern irodafejlesztési megoldás érhető el a hazai piacon, amelyek nemcsak a termelékenységet, hanem a munkavállalók közérzetét is javítják. Mi az, ami nem hiányozhat a jövő szuperhatékony irodáiból? Milyen technológiák segíthetik a munkaszervezést? Hogyan működik a gyakorlatban a wellbeing? Pontosan erről lesz szó a november 20-ai Big Office Day-en, ahol nagyvállalatok topmenedzserei is elmondják, hogy hogyan tehető minél jobbá egy munkahely.
Sokan úgy látják, hogy a munkavállalók megkönnyebbülnének, ha munkaidőn kívül nem férnének hozzá a céges levelezésükhöz. Egy új kutatás eredményei szerint azonban, ha megfosztják őket ettől, az egyenesen káros lehet a jólétükre. A munkahelyi emailekkel kapcsolatos szabályozások jelentősége egyre nő, hiszen a 0-24 órás hozzáférés jogos kérdéseket felvet a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatban. De miért nem jó megoldás a blokkolás? Lássuk, mire jutottak a kutatók.
Az irodakultúra napjainkban rohamos gyorsasággal változik, mégis úgy tűnik, hogy az egyterű irodák uralmát nehéz megtörni. Még 10-20 éve is modernnek számítottak, mára azonban szinte mindenki utálja őket, és előnyösnek hitt tulajdonságaikat is kutatások hosszú sora kérdőjelezi meg. De pontosan mikor és miért jött létre ez az irodatípus, és hogyan tarolta le a munkahelyek világát? Az elmúlt években feltűnt néhány érdekes alternatíva, de lehetséges-e egyáltalán minden dolgozói és munkáltatói elvárásnak egyszerre eleget tenni?
A technológia fejlődése gyökeres változásokat indított el az irodai környezetben, amit a hatékonyságnövelés érdekében egyre több hazai vállalat igyekszik kiaknázni. Azonban csak azok a cégek szerezhetnek ezzel előnyt, amelyek az új technológiákat sikeresen be tudják építeni az üzletmenetükbe. Hogyan lehetséges ez? Erről is szó lesz a november 20-ai Big Office Day Konferencián, ahol szakértők és sikeres cégek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan valósítható meg a gyakorlatban a digitalizált munkahely.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Egyre sürgetőbb a feladat.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
