A korábban késedelembe esett devizahitelesek, ha az elszámolás után képesek törleszteni tartozásukat, akkor ugyanazon szabályok alapján dönthetnek a devizahitel megtartásáról, mint a rendesen fizető ügyfelek - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI kérdésére.
Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Elfogadták az ügyfelek tájékoztatásáról és a hitelek jövőbeni kamatozásáról szóló fair banki törvényt is.
Soha nem volt még akkora hitelösszeg törlesztésével megcsúszva a magyar lakosság, mint ma. Az MNB friss adatai szerint a lakossági hitelek 19,4%-a tartozik a bankoknál a 90 napon túl késedelmes hitelek közé (NPL-ráta). A helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél igazán drámai: háromból egy hitel bedőltnek tekinthető. Igaz, a statisztikákat kissé felfelé torzítja, hogy a harmadik negyedévben alig adtak el hitelt a követeléskezelőknek a bankok, ami a (devizahiteles és forinthiteles) elszámolásokkal magyarázható. A devizahiteles csomag egyébként várhatóan jelentősen csökkenti a nem fizetők tartozását is, aligha tesz azonban ismét fizetőképessé széles tömegeket.
December 8-án hirdet ítéletet az első fokú bíróság abban a perben, amelyet az Eger és Környéke Takarékszövetkezet indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében. A Fővárosi Törvényszék hétfőn tartotta az utolsó tárgyalási napot a perben.
Díjmentesen végtörleszthetik a hitelüket a devizahitelesek a tavaszi forintosítás utáni 150 napban, ha nem lesznek elégedettek a frissen átszámolt törlesztőrészletükkel. A hitelkiváltás azonban sem a bankoknak, sem az ügyfeleknek nem lesz nagy üzlet: az elszámolások következtében eleve alacsonyabb lesz a hitelek jó részének a kamata (a minimum 3,1% lesz), mint a bankok által reálisan kínálható piaci kamatszint. Az automatikus forintosításról szóló törvényjavaslat tehát úgy lett megalkotva, hogy aligha lesz öldöklő verseny jövő nyáron a devizahitelesek széles tömegéért, a hitelközvetítőket pedig egy korlátozással ki is zárják mindebből.
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Tanácsa Szófiában megtartott ülésén támogatta Magyarország NBB tagságának megújítását - olvasható a gazdasági tárca közleményében.
A Kúria jogegységi döntése óta meg volt kötve a kormány keze, így nem lehetett jelentősen eltérni a piaci árfolyamtól a forintosítás megtervezése során - mondta Varga Mihály a Trócsányi Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatón. Négy törvényt egy csomagban kell kezelni: a tartozás és a törlesztőrészletek csökkentését a két elszámolási törvény, az árfolyamkockázatok kivédését a forintosítás, a jövőbeni törlesztőrészletek stabilizálását pedig a fair banki törvény biztosítja. Ez utóbbi kettőt kedden szavazhatja meg a parlament. Varga Mihály szerint a devizahitelesek nem járnak jobban, mint a forinthitelesek.
December 5-én hirdet ítéletet az első fokú bíróság abban a perben, amelyet az OTP Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.
Több ponton is módosulnak jövőre a családok otthonteremtését elősegítő kormányrendeletek - ismerteti pénteki cikkében a Világgazdaság a birtokába került rendelettervezet alapján.
A bankok számára újabb nagy bevételkiesést okozó módosító javaslat jelent meg csütörtökön este a parlament honlapján. Ha elfogadják a keddi parlamenti szavazáson a fideszes indítványt, akkor
a devizahitelesek döntő többségének tényleg nem nő a havi terhe a forintosítás miatt,
a bankok kénytelenek lesznek beérni akár 1%-os kamatfelárral is az eddig tervezett 2%-os minimumszint helyett,
az árfolyamgátasok törlesztőrészlete pedig a jelenlegi szinten maradhat a rögzítési időszak végéig, de a ki nem fizetett összeg ezentúl egy az egyben a tartozást növeli.
A kamatfelár-csökkentés negatív, az árfolyamgát ily módon történő átalakítása viszont némileg pozitív hír a bankok számára. Mindezekhez képest az már csak érdekesség, hogy az is maradhat (további feltétel nélkül) a devizahitelében, akinek 2020 vége előtt jár le a hitele.
A 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tenné opcionálissá egy bizottsági módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.
A Kúria várhatóan még idén elbírálja azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyek mostanáig beérkeztek a devizahiteles perekben a pénzintézetektől. Az ügyeket érkezési sorrendben bírálják el, eddig 27 kérelem érkezett be.
A Kúria felülvizsgálati eljárás során fenntartotta a Sopron Bank devizahiteles perében másodfokon hozott jogerős ítéletet, amiben a bíróság megállapította: tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei - közölte a Kúria szerdán honlapján.
Orbán Gábor, adó-és pénzügyekért felelős államtitkár szerint a hétfőn benyújtott forintosítási törvényjavaslat az utolsó lépcsőfok ahhoz, hogy tisztességes forinthitelekké alakuljanak az eddigi devizahitelek. Az államtitkár az M1 Az Este című műsorában emellett a forintosított hitelek első kamatszintjéről és a végtörlesztők lehetőségeiről is beszélt.
A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.
A törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:
a jelzálogfedezetű hiteleket forintosítják a korábban megismert (CHF esetében 256,5 forintos) árfolyamon,
bár az ügyfelek március-április folyamán, az elszámolással együtt kapják meg az értesítést, a forintosítás február 1-jével lesz hatályos,
a hitelek csak 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásúak lehetnek,
a forintosított devizahitelek kamatfelára megegyezik a hitelek eredeti kamatfelárával,
ha valakinek még így is nőne a kamatszintje az eredeti, illetve az idén július 19-ei szinthez képest, az kérheti a devizában maradást 30 napon belül,
rajtuk kívül csak a nagyon magas jövedelműek, a devizajövedelműek és a jövő év végéig lejáró hitellel rendelkezők maradhatnak devizában.
Mindennek súlyos hatásai lesznek a magyar bankok jövedelmezőségére: évi kamatbevétel-kiesésük megközelítheti a 100 milliárd forintot az elszámolások miatti tetemes veszteségen túl. A devizahitelesek átlagos törlesztőrészlete pedig nagyjából 25%-kal csökkenhet, ahogy arról korábban is szó volt.
Úgy tudjuk, a korábban jelzett pénteki nap helyett hétfőn nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet kamat- és kamatfelár-plafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre.
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.
Egyebek között eszközbeszerzésre és az exportpiacra lépés segítésére igényelhetnek támogatást a vállalkozások a közelmúltban megnyílt új európai uniós pályázatokon. A legjobban a technológiakorszerűsítést tervező vállalkozások járhatnak, amelyek az eredetileg tervezett 5 milliárd helyett 8,5 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek finanszírozási segítséget. Nem maradnak segítség nélkül azok a vállalkozások sem, amelyeknek gondot okoz az utófinanszírozási rendszer, vagy az önrész előteremtése. A likviditási problémák kezelésére, a pályázati önrész biztosítására ma már számos pénzintézet kínál megoldást - hangsúlyozzák az OTP Business szakértői.