A kormány megteremtette a gazdasági növekedés alapját, de Európa fellendülése nélkül nem várható, hogy Magyarországon gyorsabb ütemű növekedés lesz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán.
Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.
Az egy évvel korábbihoz képest 22%-kal, az előző negyedévhez képest pedig 18%-kal csökkent 2013 első negyedévében az árverezési eljáráshoz kapcsolódó lakásértékesítések száma az USA-ban - írja a Bloomberg a RealtyTrac adataira hivatkozva.
2013-ban mind a jelzáloghitelezés, mind az ingatlanpiac kismértékű növekedésével számol az FHB a nem túl biztató első negyedéves számok ellenére - mondja Tokodi Gábor, a bank vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu hitelezési konferenciáján kifejtette: számítanak a kamattámogatás elhúzódó pozitív hatásaira.
Gyorsuló ütemben romlott tovább a bankok lakossági hitelportfóliójának minősége 2013 első negyedévében - mutatják az MNB szerdán közzétett adatai. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 15,0%-ról 18,0%-ra növekedett, a kisebb késedelemmel rendelkezőkkel együtt pedig a hitelek közel harmadánál vannak törlesztési gondok. Az árfolyamgát konstrukció bevezetése ellenére az eddiginél nagyobb ütemben romlott a deviza jelzáloghitelek minősége is. A frank átlagosan 7 forinttal volt drágább a negyedév során, mint három hónappal korábban, emellett az MNB kommentárja szerint egyes lízingcégek adatainak figyelembe vétele (ismeretlen mértékben) is rontotta a statisztikát.
A tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentést követően azt írtuk, hogy bár az OTP eredménye elmaradt a várttól, a "felszín alatt" pozitív folyamatok zajlanak, hiszen a hitelportfólió romlása jelentősen lelassult. Akkor sokan abban reménykedtek, hogy a késedelmes hitelek képződése tetőzik, és egyre közelebb lehet az az idő, amikor a nem teljesítő hitelek aránya csökken, a bank céltartalékot írhat vissza, ez pedig a profit megugrását eredményezheti. Az idei első negyedévben azonban mintha az ellenkezőjét látnánk a tavaly év végi folyamatoknak: a bank szinte minden soron veri az elemzői várakozásokat, a felszín alatt azonban mintha ismét kezdenének elromlani a dolgok. Az összes fontosabb operációban jelentősen emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás üteme ismét gyorsuló. Azok a befektetők, akik az aktuális bevétel és profitszámok helyett inkább a hitelportfólió minőségének alakulására fókuszálnak, bizonyára nem örülnek majd a negyedéves számoknak.
A gyorsjelentés pozitív pontjai:
Várakozásokat szinte minden soron meghaladó eredmény
A magyarországi alaptevékenység és a fontosabb külföldi leánybankok (bolgár, orosz, ukrán) mind nyereségesek
Dübörög az orosz és az ukrán fogyasztási hitelezés, ez jótékony hatással van a bevételekre
Az orosz operációban soha nem látott szintre, közel 19 százalékra emelkedett a nettó kamatmarzs
Vártnál alacsonyabb kockázati költségek csoportszinten, 2011 közepe óta nem volt ilyen alacsony a céltartalékolás, ennek ellenére a fedezettség tovább emelkedett (80,3%)
Továbbra is kiemelkedő a bankcsoport tőkemegfelelése
A gyorsjelentés negatív pontjai:
A hitelportfólió ismét gyorsuló ütemben romlik, csoportszinten 19,1-ről 19,9%-ra emelkedett a késedelmes hitelek aránya, a fontosabb operációk mindegyikében romlott a portfólió minősége
Csoportszinten csökkent a kamatmarzs, Magyarországon az elmúlt 6 évben nem látott szintre esett a marzs, részben a hitelportfólió zsugorodása és a kamatkörnyezet csökkenése miatt
Késlelteti a gazdasági növekedést a nem teljesítő hitelek magas állománya Magyarországon, Ukrajnában, Szlovéniában és a Balkán egyes országaiban is - állapította meg a Raiffeisen által közzétett tanulmány, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanárak esése eredményként a tőkéjük jelentős részét improduktív célra kötötték le egyes bankok.
Kína árnyékbankjai rendszerkockázatot jelentenek az ország pénzügyi szektorára a Moody's szerint. Az árnyékbanki tevékenység több mint 67 százalékkal nőtt az elmúlt 2 évben - írja a Bloomberg.
Februárhoz képest stagnált márciusban a devizahitelesek árfolyamrögzítéssel kapcsolatos aktivitása, ami a szerződéskötéseket illeti. Egy év alatt így összesen 141 714 darab gyűjtőszámlát nyitottak a deviza jelzáloghitellel rendelkezők - közölte pénteken a PSZÁF. Ez a szám a jogosultak 31%-át jelenti. A szerződésüket már aláírók száma meghaladta a 150 ezret, ami 33%-os arányt jelent. Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámla-hitelesek március végéig összesen 9,2 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. A parlament döntése értelmében az igénylési határidő május 31-e, így még egy devizahiteles sem csúszott le a több százezer forintos megtakarítást ígérő lehetőségről. A döntést cikkünkben ezúttal is a Pénzcentrum.hu kalkulátora segíti.
A "konvergencia-sztori" folytatódik, amit különösen az elavult infrastruktúrák korszerűsítése és az új technológiák bevezetése támogat. Természetes módon a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése, melyet jóval inkább a beruházások és a külkereskedelem, semmint a fogyasztás hajt, meghaladja majd a fejlett nyugat-európai országokét. A gazdasági növekedéssel és az újraéledő kereslettel párhuzamosan a hitelezés is gyorsul. Ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit CEE Strategic Analysis közép- és kelet-európai vállalati hitelezésről készített elemzésének.
Idén május 1-jétől a Kormány 5 százalékra emelte a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel konstrukciókhoz biztosított kamattámogatást - számolt be az NFM és a Kavosz Zrt. a fejleményekről.
Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.
Közös érdek elmozdítani a magyar gazdaságot a jelenlegi mélypontról - fogalmazott Patai Mihály, a bankszövetség elnöke a Híradónak azt követően, hogy a jegybankkal újabb tárgyalási forduló zajlott ma bankvezérek és az MNB vezetése között.
A fizetésképtelenségi okok között leggyakrabban a munkanélküliség áll, ezen kívül az alacsony jövedelem, a fizetés vagy nyugdíj letiltása, a rövid távú problémák, a megnövekedett törlesztőrészletek és az áll, hogy az ügyfél járulékokból él. Az Intrum Justitia követeléskezelő frissen kiadott tanulmányában rávilágított arra is, hogy az okok között a megnövekedett törlesztőrészletre való hivatkozás felére (4%) csökkent 2010 óta.
Egy március végi jogszabály-módosítás értelmében idén május 31-éig kérhetik a jogosultak, hogy felvegye őket bankjuk az árfolyamgát konstrukcióba. A program 2017 közepéig rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelek esetében. Az időközben ki nem fizetett összegnek később csak a tőkerészét kell majd törleszteni, így az évek során több százezer forintos megtakarítást érhet el egy átlagos devizahiteles ahhoz képest, mintha nem lépne be a programba. Nem elképzelhetetlen, hogy módosítja a parlament a határidőt, de már kétszer meghosszabbították a programot (december 31., majd március 29. volt a korábbi határidő), így aki akarta, nagy valószínűséggel igénybe vette a lehetőséget. Mivel jelen állás szerint négy hét van már csak hátra, összefoglaljuk cikkünkben, mit érdemes tudni a konstrukcióról és a program állásáról.
Ahogyan az tegnap kiderült, a korábbi híreknek megfelelően az MNB valóban a PSZÁF integrálására készül. Erről szóló vitaanyagában a jegybank kifejti, hogy egy felügyeleti funkcióval is megerősített központi bankra lenne szükség annak érdekében, hogy a rendszerszintű kockázatokat a jövőben időben felismerjék, ne becsüljék alá, és képesek legyenek megfelelően kezelni. A tisztázatlan jog- és feladatköröket is meg kellene határozni. A PSZÁF integrálása nem lenne teljeskörű: a értékpapírpiac-felügyeleti funkciót az MNB külön intézményre bízná. Az eddig nem létező bankszanálás feladatát is felvállalná a jegybank.
A gazdaság élénkítését is szem előtt tartó jegybanki politika kialakítása kezd kirajzolódni Magyarországon, ezt pedig hasznosnak tartja Csányi Sándor. A Világgazdaságnak adott interjújában a bankvezér elmondta, hogy bár az alacsony kamatszint általában negatívan befolyásolja a bankok jövedelmezőségét, ezt viszont ellensúlyozhatja a gazdasági növekedés és a nagyobb hitelkereslet. A hitelezéssel kapcsolatban inkább keresleti problémákat lát a bankvezér, véleménye szerint az OTP-nél sem likviditási, sem tőke szempontjából nincs akadálya annak, hogy növeljék a hitelek mennyiségét, csupán a hitelt felvenni szándékozó ügyfelek száma és a hitelképességük szabhat gátat az OTP hitelezési aktivitásának.
Az új jegybanki hitelprogram részleteinek ismertetésével egy napon közzétette a magyar bankszektorra vonatkozó legfrissebb hitelezési és betéti adatait is az MNB. Bár divat ma temetni a bankbetéteket a csökkenő kamatok miatt, az adatokból kiderül: nem a kamatcsökkenés, hanem inkább a lakossági árfolyamspekuláció (a devizabetéteken a gyengülő forint miatt keletkező árfolyamnyereség) csökkenti a betétállományt, gyenge forintárfolyam idején ugyanis sokan nyúlnak devizabetétükhöz. A lakossági betétállomány a márciusi csökkenés ellenére még mindig 1,5%-kal nagyobb, mint fél éve. Ennél szomorúbb, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése egyelőre a hitelezést sem mozgatta meg: nem nőtt érezhetően sem a lakosság, sem a vállalatok hitelfelvételi kedve. Hogy mit hoz a jövő e téren, azzal a Portfolio.hu május 8-ai Hitelezés 2013 című konferenciája részletesen foglalkozik.
Megfinanszírozható ügyletek hiányában egyelőre nincs nyoma trendfordulónak a hazai bankok vállalati hitelállományának volumenében. Eközben a meglévő állomány minősége tovább romlik: a rossz hitelek aránya tavaly év végére már a 20 százalékot közelítette, és egy éven belül akár a 25 százalékos szintet is átlépheti. A bankok nyereségessége ezért az idén jelentős mértékben a rossz hitelállomány hatékony kezelésén múlik, amelynek során egyre több pénzintézet fektet jelentős hangsúlyt az ügyletek restrukturálására. Az eredményes restrukturálásnak azonban számos komoly feltétele van, amelyeket a bankoknál szerzett tapasztalatai alapján a BDO Magyarország saját elemzésben összegzett.
Együttműködési szerződést írt alá a BMW Financial Services valamint a Merkantil Bank Zrt., amelynek értelmében az OTP Csoporthoz tartozó Merkantil lesz ezentúl a bajor konszern hivatalos finanszírozó partnere a magyar piacon. A kooperáció célja a BMW és MINI hivatalos márkakereskedéseiben eladott személyautók és motorkerékpárok lízing, hitel és bérlet formájában történő finanszírozása magán- és vállalati ügyfelek számára.