Az év első öt hónapjában Amerikában és Európában a tőzsdei bevezetések értéke 90%-kal csökkent, mivel az ukrajnai háború, valamint az emelkedő infláció és kamatlábak miatt a vállalkozások inkább elhalasztják a tőzsdére lépési terveket - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt napokban tapasztalt komoly részvénypiaci esés apropóján természetesen megszólalt a CNBC megmondóembere, Jim Cramer is. A guru szerint a legnagyobb probléma az lehet, hogy a dotcom-lufi kipukkanását megelőző évekhez hasonlóan tavaly túl sok új cég érkezett a tőzsdékre hagyományos módon (IPO) vagy akár biankó vállalatokon keresztül (SPAC), szerinte a jelentős túlkínálat húzhatja le a piac egészét.
Pár évvel ezelőtt egy egészen formabontó pénzügyi vállalkozás indult útjára Dél-Amerikában, és rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert az alulbankolt rétegek körében. Ennek köszönhetően a gazdasági sajtó hamar ráaggatta a fintechre a "szegények bankja" jelzőt. A brazil Nubanknak eddig évről évre sikerült megdupláznia az ügyfélszámát, a befektetők pedig azonnal felfigyeltek az új jövevényre. Warren Buffet tavaly júniusban 500 millió dollárral szállt be a cégbe, és a decemberi IPO-t követően a részvények további 10 százalékát vette meg. A Nubank a tőzsdei bevezetéssel minden neobank versenytársát megelőzte, de a robbanásszerű növekedést produkáló üzleti modell nem mentes a kockázatoktól sem. Bemutatjuk, miben rejlik a világ legnagyobb online bankjának a varázsa, és mit árul el a bank eddigi pénzügyi teljesítménye.
A tőzsdék szárnyalása az idei évben is folytatódott, mind Európában, mind az Egyesült Államokban csúcsokat döntöttek a vezető részvényindexek. A gyakorlatilag 1,5 éve tartó rali jó alapot teremtett sok vállalat számára, hogy kihasználja az eufórikus részvénypiaci hangulatot és a magas értékeltségeket az által, hogy a nyilvános piacra lépett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy rekordot döntött a globális tőzsdei kibocsátások száma és a bevont források összege is. Persze maguk a tőzsdére lépő cégek is érdekesek voltak, hiszen láttuk az első tőzsdére lépő kriptotőzsdét, "London történetének legrosszabb IPO-ját", és persze egy újabb Tesla-gyilkost is, amely nem sokkal bevezetés után többet ért mint a Volkswagen.
Amíg az utóbbi bő másfél évben a tőzsdéken összeségében szárnyalt a részvények többsége, addig az ennek az előszobájában lévő startup-ok világában is hatalmas növekedés zajlott le. Soha ennyi dollármilliárdokat érő privát cég nem volt a technológia és a gyors növekedés világában, mint most. Sőt, a CB Insights piackutató cég gyűjtése szerint 35 olyan is van, amelyik értéke a legutolsó tőkeemelés során meghaladja a 10 milliárd dollárt is. Ezek nagy része már egyértelműen a tőzsdeérett kategóriában van, így van rá viszonylag nagy esély, hogy hamarosan nyilvános kibocsátás után a részvénypiacon is debütálnak. Ezek közül azokat vizsgáltuk meg, amelyek egy-egy népszerű szolgáltatás miatt hamarosan a nagyközönség kedvenceivé válhatnak.
Ma reggel megtörtént a német Daimler Truck teherautó-gyártó tőzsdei bevezetése Frankfurtban, az első órák árfolyam-reakciója alapján bizakodóak a befektetők. A várakozások szerint a Mercedes-Benz Group névre átkeresztelt Daimler és a levált Daimler Truck Holding is tagja lesz a kibővített, a korábbi 30 helyett már 40 tagú DAX indexnek.
Tőzsdére vinné jövőre önvezető részlegét az Intel, a Mobileye részvénykibocsátását tervezi, amit még 2017-ben vásárolt fel több mint 15 milliárd dollárért.
Tudnak majd miből válogatni azok a tőzsdei befektetők, akik az elektromos autózásra fogadnának, valóságos IPO-hullám jöhet a következő években az iparágban. A Bank of America elemzője szerint 2023 végéig mintegy 100 milliárd dollárt vonhatnak be a szektorban tevékenykedő vállalatok a világ részvénypiacain – írja a Bloomberg.
Mától forognak a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában az AutoWallis új részvényei, miután a kibocsátási folyamat sikeresen lezárult. A 10 milliárd forint összegű részvénykibocsátás nagy mértékben támogatja az AutoWallis Csoportnak azt a célját, hogy részben a befolyt összegből 16-38 milliárdos üzletfejlesztéseket, akvizíciókat hajtson végre, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társaság az évtized végére a régió meghatározó autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatójává váljon.
Még nincs itt az év vége, de az már kijelenthető, hogy soha nem hajtottak még végre egy év alatt akkora volumenben IPO-kat a világ vállalatai, mint idén, írja a Bloomberg. A részvénykibocsátásokat elsősorban a magas részvénypiaci árazás és a globális likviditásbőség hajtja.
A szaúd-arábiai tőzsde akár egymilliárd dollárt vonna be tőzsdei részvénykibocsátással, ami az Euronext 2014-es tőzsdei bevezetése óta az egyik legnagyobb IPO lenne a tőzsdei szektorban, írja a Bloomberg.
A 2008-as gazdasági világválság óta a legnagyobb bónusznövekedést láthatjuk vélhetően idén a Wall Streeten, derül ki a Johnson Associates fizetési tanácsadó cég jelentéséből. Az előrejelzések szerint a befektetési banki kockázatelbírálók bónuszai összességében 30-35 százalékkal emelkedhetnek, míg a befektetési banki tanácsadók és a brókerek 20-25 százalékos bónusznövekedésre számíthatnak az előző évhez képest. A jelentés szerint az aktivitás erőteljes fellendülése idén soha nem látott munkaterhelést jelentett a Wall Street-i szakemberek számára - és a munkaerőpiacon is nagy a verseny, mivel a vállalatok a legjobb tehetségek megtartásáért és az új munkaerő megszerzéséért küzdenek.
Ma lehetett először kereskedni a Rivian Automotive részvényeivel. Az elektromos autózással foglalkozó startup papírjai 43%-os pluszban nyitottak, ezzel 91 milliárd dollárra rúgott a cég értékeltsége, megelőzve a Fordot és a General Motorst is.
A Rivian Automotive, az Amazon és a Ford által támogatott elektromos járműgyártó kedden részvényenként 78 dollárra árazta be az IPO-ját, amely így a Rivian értékét 66,5 milliárd dollárra becsüli, megközelítve ezzel a legnagyobb amerikai autógyártók piaci értékét.
Két hónap késéssel tőzsdére lépett a dél-koreai Kakao Pay, az ország legnépszerűbb fizetési applikációja. Az IPO-t követően pedig szinte azonnal megkétszereződött a részvények árfolyama.
Tőzsdére megy a kínai Geely tulajdonában lévő Volvo, a vállalat részvényeivel péntektől lehet kereskedni. A Volvo IPO-ja eddig nem egy sikertörténet, a kibocsátási volument is csökkentették, és a korábban bejelentett ársáv alján mentek el a részvények, írja a Reuters.
A Gitlab nevű cég, amely programozók és szoftverfejlesztők együttműködését és hatékony munkáját segíti elő, a héten debütált a tőzsdén. Az alig hat éve indult elképesztő sikertörténet mögött egy olyan befektető is megtalálható, akire kevesen gondolnának, mint egy kockázati tőkés archetípusára. Joe Montana, az NFL történetének egyik legsikeresebb játékosa ennek ellenére nagyon korai fázisú invesztor volt a Gitlab-ban, és részvényein olyan sokat keresett, hogy azt még a legnagyobb profiknak is hatalmas dicsőségére válna. Hogyan volt képes szinte lottónyereményeket is megszégyenítő hozamot elérni az egykori amerikai foci legenda?
A TikTok kínai tulajdonosa, a ByteDance újra azt tervezi, hogy bevezeti részvényeit a hongkongi tőzsdére, az IPO-ra akár már idén, de legkésőbb 2022 elején kerülhet sor, miután a cég a kínai szabályozó hatóságok aggályait kezelte, írja a Financial Times.
Ma debütált a dél-koreai tőzsdén a Kakao Bank, amelynek az árfolyama 65 százalékot ralizott a kereskedés első óráiban, ezzel a digitális pénzintézet piaci értékét tekintve az ország legnagyobb bankjává vált.
Az amerikai értékpapír-piaci felügyelet nem engedélyezi a kínai cégek tőzsdei bevezetését mindaddig, amíg azok kellő információt nem szolgáltatnak jogi felépítésükről és arról, milyen kockázatokkal járhat, ha Peking beavatkozik a működésükbe – számol be a hírről a Reuters.