Akár családon belül is kell illetéket fizetni a karácsonyi ajándék után

Karácsonyhoz közeledve sokan gondolkoznak azon, hogy nagyobb ajándékokkal, például ékszerekkel, értékes elektronikai eszközökkel vagy akár egy új autóval lepik meg szeretteiket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint sok a tévhit arról, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni az ajándékozás során.

Sokan nem tudják, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor, vagy nincsenek azzal tisztában, hogy mi számít nagyobb ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot.

Nem mindegy, milyen drága az ajándék

Az ajándékokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló azok értékére vonatkozik, a törvény ugyanis megkülönbözteti a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Kisebb ajándékokról, például egy új ruháról vagy turmixgépről nem szokás és nem is kell szerződést írni.

Egy értékesebb eszközről, mint egy autó vagy nagyobb összegű készpénzről azonban már érdemes írásos dokumentumot készíteni.

Ingatlan esetén pedig egyenesen kötelező, a földhivatal ugyanis csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be a tulajdonjog változását. Az, hogy mi számít szokásost meghaladó mértékű ajándéknak, a többi közt az ajándékozó vagyoni helyzetétől függ, mást jelent egy tehetős és egy szegény családban. A bírósági gyakorlat a 150 ezer forintot meghaladó ajándékokat általában már nem tekinti szokásos mértékűnek.

Fizetni kell illetéket akkor is, ha családon belül ajándékozunk?

A MOKK a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak (de akkor sem mindig), ha szerződés is készült, vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak.

Az illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie. Ha valaki illetékköteles ingóságot kap, akkor harminc napon belül be kell jelentenie a NAV-nál egy formanyomtatványon, de akár egyedileg készített nyilatkozattal is, és mindig csatolni kell az ajándékozási szerződést. A kormányhivatalnál kell bejelenteni egy ingatlan vagy egy gépjármű tulajdonjognak megszerzését.

A NAV a közvetlenül hozzá benyújtott vagy a kormányhivataltól megkapott ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, amiről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld. Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

Vannak azonban kivételek.

Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha

• testvértől
• vagy egyenes ági rokontól,
• gyermekétől,
• unokájától,
• szülőjétől,
• nagyszülőjétől,
• a házastársától

kapott ajándékot. Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra. A házastársakra egy különleges szabály vonatkozik: ugyan illetéket nem kell fizetniük, de kötelező az egymás közötti ajándékozásokról közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteniük, ez alól csak a szokásos mértékű ajándék lehet a kivétel, ha az átadása meg is történt.

A MOKK szakértői azt javasolják, célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is élni az írásbeli szerződés megkötésének a lehetőségével.

Így szükség esetén, például egy adóellenőrzés vagy válás során a megajándékozott bizonyítani tudja, hogy hogyan jutott hozzá az adott tárgyhoz vagy pénzhez

Akár vissza is lehet követelni az ajándékot

Az ajándékozást feltételhez is lehet kötni, például csak akkor lesz a gyermeké a lakás, ha elvégzi az egyetemet. Ha ez nem sikerül neki a meghatározott időn belül, akkor nem kaphatja meg az ingatlan tulajdonjogát.

A szokásos mértéket meghaladó ajándékokat (kizárólag azokat) bizonyos esetekben vissza is lehet követelni, főszabály szerint öt éven belül. Például akkor, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben: fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét.

Szintén vissza lehet követelni az ajándékot, ha utóbb az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és az a létfenntartása érdekében szükséges. Ebben az esetben viszont csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását, például nem lesz hajléktalan, ha visszaveszik tőle az ingatlant.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor az ajándékozásról a felek már szerződést kötöttek, de az ajándékot ténylegesen még nem adták át. Az ajándékozó ilyenkor megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következik be, ami miatt a szerződés teljesítése nem várható el tőle.

Ezekben az esetekben ugyanakkor a bíróság a feleknek nemcsak a pillanatnyi életkörülményeit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a jövőbeni lehetőségeit is. Ezért egy átmenetileg fennálló anyagi nehézség vagy egy alkalmi, hevesebb szóváltás még nem szolgálhat kellő alappal az ajándék visszakövetelésére.

A cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ