Az Alkotmánybíróság (AB) ezen a héten egy, az irodánk közreműködésével benyújtott indítvány nyomán meghozott határozatában gátat szabott a vállalkozói jelzálog érvényesítésének: az AB megsemmisítette a Ptk. azon rendelkezését, amely szerint az építési munkák megrendelőjének ingatlanára a vállalkozó jelzálogot jegyeztethetett be.
A pénzügyi válság az ingatlanpiac egyik szegmensében, a bérleti szerződések kapcsán is új kérdéseket vetett fel. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, egyre több bérlő szeretne a fennálló bérleti szerződéséből valamilyen formában kilépni, vagy csökkenteni a bérleti díját. Az alábbi cikkünk a bérlők számára nyitva álló kilépési lehetőséget foglalja röviden össze.
Az amerikai korrupcióellenes törekvések már az európai spájzokban vannak. Gyakran esünk azonban abba a tévedésbe, hogy a tengeren túl zöldebb a fű, és csodákra képes a jogalkotás. A kulcs a hatékony jogérvényesítésben keresendő.
Az Európai Unió területén a kereskedelmi és vámhatárok lebontásával egyre nagyobb számban fordulnak elő több tagállamhoz kapcsolódó jogviták, amelyek tárgyát a legtöbb esetben valamilyen pénzkövetelés behajtása képezi. Az ilyen követelések gyors és egyszerű behajtásához nyújt segítséget az európai fizetési meghagyásos eljárás.
Egyre többen élnek az EK-Szerződésben biztosított jogaikkal a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében, így természetesnek mondható, hogy megnövekedett az ezzel összefüggő határon átnyúló jogviták száma is. Abban az esetben viszont, amikor a jogviták több tagállamra is kiterjednek, óhatatlanul növekednek a peres eljárás költségei is (tolmácsolási, ügyvédi költségek), valamint vitathatatlanul több akadálya van a gyors és költségkímélő határozathozatalnak.
A közelmúltban nagy figyelmet kapott az Ipsos Global @dvisor által készített felmérés eredménye, amely szerint a magyarok 34/%-a gondolja úgy, hogy a nőknek a munkavállalás helyett inkább otthon lenne a helye. Ennek ellenére a statisztikák szerint Magyarországon is, mint ahogyan az EU más tagállamaiban is, évről-évre emelkedik a dolgozó nők aránya, és jelenleg a magyar nők 49,9 %-a dolgozik. A gyermeket vállaló nők esetében a munkáltatóknak speciális kötelezettségekre kell tekintettel lennie, hiszen ezen munkavállalók különleges védelemben részesülnek munkajogi szempontból.
Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben megnövekedett a fizetésképtelenné vált cégek ellen elrendelt felszámolási eljárások száma. A felszámolás megindulásakor azonban lényegi kérdés, hogy kizárólag a felszámolás alatt álló cég vagyona kerüljön a felszámolási vagyonba, viszont azok az eszközök ne, melyek a cég használatában vagy birtokában vannak, de nem képezik a cég tulajdonát.
Vajon meddig mehetnek el a különböző adatkezelők személyes adataink gyűjtése, kezelése során? Egy nemrég megjelent legfelsőbb bírósági ítéletet kapcsán keressük a választ adatvédelmi kérdésekre. Megjegyzések egy ítélet margójára.
2010. január 1-jétől egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik vissza a magyar adóalanyok a Közösség más tagállamában megfizetett általános forgalmi adót.
Vitatható gyakorlat van kialakulóban a kft. üzletrész átruházásának cégbírósági bejegyzése kapcsán. A zálogjoggal terhelt üzletrészek átruházására vonatkozó változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság újabban kéri a zálogjogosultnak az üzletrész átruházásához vagy a zálogjog törléséhez való hozzájárulását. Mindkét elvárás aggályosnak tűnik.
Az Európai Bíróság meghozta a Google keresőprogramja kapcsán régóta várt ítéletét: egyértelműen elutasította a Google felelősségét a védjegybitorlásért. Viszont megállapította, hogy a Google oldalán hirdetők felelősek lehetnek a védjegybitorlásért, melynek következtében a Google-nak, mint közvetítő szolgáltatónak, az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabályok alapján fennállhat a felelőssége.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok egyik biztosítéka a hatékony munkaügyi ellenőrzés. Az utóbbi hónapok számos új szabályt hoztak e területen. Ez arra utal, hogy a jogalkotó egyre nagyobb hangsúlyt helyez a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítésére, biztosítására és ellenőrzésére.
Az idei év első felében lép hatályba több új, a hitelfelvételt szabályozó jogszabály. A legfontosabb fejlemény a "hitelplafon-rendelet" hatálybalépése, amely százalékosan maximálja a felvenni kívánt hitel összegének és az annak fedezetéül szolgáló vagyontárgy értékének arányát.
Már hatályba léptek a hitelintézeti törvény azon rendelkezései, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére a kiemelt közvetítők, a függő ügynökök, a pénzforgalmi közvetítők (a függő közvetítők) és a többes kiemelt közvetítők, többes ügynökök, valamint az alkuszok (a független közvetítők) jogosultak.
Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok tagjai számára az egyik legfontosabb jogosultság, hiszen ez biztosítja számukra befektetésük gyümölcsét. A gyakorlatban azonban az osztalék nem automatikusan jár; a jogszabályok a tényleges osztalékfizetést pénzügyi, jogi és technikai feltételekhez kötik.
Magyarországon a cégek jelentős része nem tartotta be korábban a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget, amelynek nemigen volt gyakorlati szankciója. Az új jogi szabályozás azonban jelentősen szigorította azon szankciókat, amelyek a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget nem teljesítő cégekkel szemben alkalmazandók. Mivel az új szabályozás fényében a fenti kötelezettség nem teljesítése az adószám felfüggesztéséhez, illetve végső soron akár a cég megszűntnek nyilvánításához is vezethet, mindenképpen érdemes fokozott figyelmet szentelni e kötelezettség teljesítésére.
A Magyarországon leányvállalattal vagy képviselettel nem rendelkező szoftvergyártó valamint más szektorban javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújtó cégek részéről gyakorta felmerül az igény, hogy munkavállalóikat a Magyar Köztársaság területére küldjék adott javítási, karbantartási munkák elvégzésére.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (\"Gt.\") szerint a Kft törzstőkéjének leszállítására sor kerülhet a társaság saját elhatározásából (tőkekivonás), illetve veszteségrendezés céljából is (kötelező tőkeleszállítás). A két eljárás két teljesen különböző célt szolgál, de vajon a két eljárás kapcsán követendő eljárás megegyezik-e?
Június 1-től gyökeresen átalakul a fizetési meghagyásos eljárás megszokott rendje: az eljárás közjegyzői hatáskörbe kerül és jelentős részében elektronikus úton folyik majd. Ettől nagyobb gyorsaság és hatékonyság remélhető.
Időről-időre hírt ad a média olyan ítéletekről, amelyben egy nemzetközi választottbíróság jelentős összeg megfizetésére kötelez valamely államot egy külföldi vállalatnak általa okozott sérelemért. De milyen alapon perelhet egy államot az ott befektető külföldi vállalat egy nemzetközi fórumon? Miért külföldön perelnek és miért nem abban az államban ahol a jogsérelem történt? Milyen jogot alkalmaz ez a fórum? Hogyan szerezhet a befektető érvényt az ítéletnek annak az államnak a területén is, amelyet beperelt?
Az Európai Bíróság elé került Pannon Gép Centrum Kft kontra APEH ügyben az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az a magyar gyakorlat, amely szerint az adóhatóság egyes esetekben megtagadja az áfa levonási jogot akkor, ha az adólevonási jog alapjául szolgáló számla bár tartalmilag helyes, de alakilag hiányosságokban szenved.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
