Kína egyre nagyobb globális befolyása, ezzel összefüggésben pedig a jüan erősödő szerepe miatt a gazdasági szereplőknek számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy az amerikai dollár nem lesz mindörökké a világ közepe - véli Jim O'Neill, a Goldman Sachs vagyonkezelési részlegének egykori vezetője.
A fizetési forgalom hatékonyságának javítására és kockázatainak csökkentésére "PVP" fizetési rendszert léptetett életbe Kína a jüan-rubel tranzakciók bonyolítására - jelentette be honlapján csütörtökön a China Foreign Exchange Trade System (CFETS).
Kína és Szaúd-Arábia hamarosan áttérhet a jüanalapú elszámolásra a kétoldalú olajkereskedelemben; amennyiben pedig Szaúd-Arábia kötélnek áll, az egész olajpiac követné a lépést, ami gyakorlatilag megfosztaná a dollárt a világ tartalékdevizája szerepétől.
Miután a kínai devizahatóság több adminisztratív eszközzel is fékezni akarta a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezését, hogy enyhítse a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást, a friss adatok szerint ez úgy tűnik: jól működik. A ma közzétett első héthavi adatok szerint ugyanis Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése jelentősen, 44,3 százalékkal, 57,2 milliárd dollárra zuhant éves összevetésben.
A várakozásokat meghazudtolva februárban - nyolc hónap óta először - emelkedni tudott a kínai jegybank devizatartaléka, amivel újra a fontos lélektani határnak számító, 3000 milliárd dollár felé emelkedett ennek összege. A váratlan emelkedésben a dollár gyengélkedése, az év eleji dollárátváltási roham lecsillapodása, illetve a szigorúbb tőkekorlátozási intézkedések is szerepet játszottak. A jövőben viszont könnyen meglehet, hogy tovább apadhatnak a tartalékok, aminek katalizátora lehetne egy jövőheti Fed-kamatemelés.
Január végére a régóta figyelt, 3000 milliárd dolláros lélektani szint alá csökkent a kínai jegybank devizatartalék-állománya. Legutóbb közel 6 éve, 2011 februárjában volt alacsonyabb a devizatartalékok szintje, ami jól mutatja, hogy mekkora kihívást jelent a jegybanknak a tőkekivonás mellett kordában tartani a jüan árfolyamát.
Kínai jüanban vezetett betéti kártyát bocsát ki a Bank of China a China UnionPay-jel együttműködve - jelentette be Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Az eseményen Orbán Viktor jelenlétében stratégiai megállapodást is kötött a kormány a bankkal.
A világ vezető exportőr hatalmának a képviseletében a globalizáció előre vitele mellett foglalt állást megnyitó beszédében Hszi Csin-Pin kínai államfő a kedden Davosban megnyílt 47. Világgazdasági Fórum első napján. A kétnapos fórumon először vett részt kínai államfő és rögtön üzent a protekcionizmussal és kereskedelmi háborúval kacérkodó új amerikai vezetésnek.
A kínai jegybank múlt héten keményen fellépett a jüan gyengülésére játszó spekulánsok ellen, amivel átmenetileg erősíteni tudta az árfolyamot, a héten viszont újra gyengülni kezdett a kínai deviza. Hiába a jegybank intervenció, a fokozódó tőkekivonásokat és a gyorsan apadó nemzetközi tartalékokat látva elkerülhetetlennek tűnik a további leértékelődés, hosszú távon ugyanis nem lehet ellenszegülni a piac akaratának.
A kínai hatóságok csökkentették a dollár súlyát a renminbi indexben, viszont ezzel párhuzamosan 11 másik deviza, köztük a forint bekerült a kosárba - írja a Bloomberg a kínai devizapiaci hatóság (CFETS) csütörtöki közleményére hivatkozva. A lépés oka, hogy a jövőben stabilabb legyen a jüan árfolyama, kevésbé függjön a dollártól.
December 12-től elindul a közvetlen renminbi-forint (RMB/HUF) kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
November a várakozásokat is meghaladó mértékben, 3121 milliárd dollárról 3052 milliárd dollárra csökkent Kína deviza- és aranytartalékainak állománya - derült ki a ma közölt statisztikákból. Legutóbb 2011 márciusában rendelkezett kevesebb tartalékkal az ország, ráadásul pár hónapnyi stagnálás után újra elkezdett apadni: a novemberi esésben jelentős szerepe volt a Trump megválasztását követő dollárerősödésnek, a kínai jegybank ugyanis devizapiaci beavatkozással igyekezett tompítani ezt a folyamatot, ami - mint most kiderült - nagyon sokba került.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
A kínai jüan a hatodik helyre szorult vissza a világon legtöbbet használt fizetőeszközök listáján, piaci részesedése 1,82 százalék volt áprilisban - közölte a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító SWIFT csütörtökön.
Számításaink szerint évente nagyjából egy százalékos hozamfelárat kell fizetnie Magyarországnak azért, mert a héten jüanban adósodott el. Ugyanakkor a kibocsátás alacsony összege miatt a teljes költség elhanyagolható, három év alatt bő egymilliárd forint a gazdaságpolitikai közeledés ára.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Délután háromkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tart sajtótájékoztatót "Kínai devizában bocsátott ki államkötvényt Magyarország" címmel - olvasható a szerkesztőségünknek küldött meghívóban. A jelek szerint a reggeli sajtóhírek után meg is történt a kibocsátás, a részletekről természetesen beszámolunk.
Várhatóan hároméves jüankötvényt bocsát majd ki Magyarország a közeljövőben 6,5 százalék körüli kamattal - értesült a Reuters és a Dow Jones hírügynökség. A kamat elsőre irreálisan magasnak tűnik, azonban az euróra cseréléssel ez csökkenhet még valamennyivel.
Lengyelország az idei évre már teljes mértékben fedezte finanszírozási igényét, ezért nem tervezi sem euró, sem dollárkötvény kibocsátását, csak jüankötvényét - közölte szerdán újságírókkal Piotr Nowak pénzügyminiszter - írja az MTI.
Kínának kémkedhetett egy AfD-s EP-képviselő egyik munkatársa.
Több mint száz gép vesz részt az akcióban.
Nincs is már messze a dátum.
Szubvenciós vizsgálatok sorát kezdték meg, de már razziákat tartanak Európa-szerte.
A második szakaszba léptünk.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
