jüan

Nem akar beszállni a leértékelési háborúba Kína

A jüan fokozottabb árfolyam-ingadozása megmaradhat, de a jegybanknak "nincs szándéka, illetve szüksége arra, hogy beszálljon egy valutaleértékelési háborúba" - többek között ezt hangsúlyozta hétfői, a Reutersnek küldött nyilatkozatában a kínai jegybank vezető közgazdásza. Ezt egyébként alátámasztja, hogy a múlt heti három egymást követő napi leértékelés után pénteken és ma sem folytatódott a jüan leértékelése, azaz a kereskedési sáv középárfolyamának gyenge irányba eltolása. Ma Jun szavai szerint a kínai jegybank csak kivételes esetekben fog beavatkozni a devizapiacok mozgásába, azaz csak akkor, ha rendkívüli volatilitást tapasztalnak a piacon.

Most picit felértékelték a jüant, beavatkozhat a jegybank

Az elmúlt három kereskedési napon bekövetkezett sorozatos jüan-leértékelés után ma hajnalban kissé erősebb középárfolyamot határozott meg a kínai jegybank a kereskedési sáv középpontjaként, mint csütörtökön. Részben ennek hatására a jüan kissé erősödni tudott a dollárral szemben ma. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy devizakereskedők szerint a kínai jegybank a nagy állami kereskedelmi bankokon keresztül jüant vesz, azaz közvetett intervenciót hajt végre.

Ne aggódjunk az olaj és Kína miatt, vegyünk európai részvényeket!

Most éppen nem Európa, hanem az olajár, illetve más nyersanyagárak zuhanása és Kína miatt idegesednek a befektetők. Ám a piacok túlreagálják a jelenlegi eseményéket és nem képesek különbséget tenni azok hatásai között - így látja ezt a londoni UniCredit vezető közgazdásza, aki szerint itt az idő nem energiaipari európai részvényeket venni.

Ma is volt kínai leértékelés, de mégsem esett a jüan

A keddi és szerdai, összesen mintegy 3,5%-os leértékelés után további 1,1%-kal 6,4010-ig tolta el ma hajnalban a kínai jegybank a jüan kereskedési sávjának középpontját, mégsem láttunk ma további jüan-esést (csak pici gyengülést), mivel a jegybank határozott nyugtató üzenetet is küldött mindezzel párhuzamosan.

Így forgatja fel Kína fenekestül a világot

A kínai jegybank mai második kvázi-leértékelése négyéves mélypontra küldte a jüant a dollárral szemben, és a kínai lassulással kapcsolatos félelmek miatt 6 éves mélypontra zuhant az ausztrál, illetve új-zélandi dollár. Emellett az ázsiai devizák is jócskán szenvednek részben a kínai versengő leértékeléssel kapcsolatos félelmek miatt. Amerikában viszont a kínai leértékelés miatt felmerült a piacon, hogy a növekedési problémák miatt a Fed esetleg elhalasztja a szeptemberi első kamatemelését, ez pedig a dollárt "lökte oldalba" az utóbbi két nap során. Mindebből a felfordulásból egyelőre a jelek szerint az euró jött ki egészen jól, főként ha a svájci frank zuhanása szempontjából nézzük az árfolyamot, igaz ebben több tényező együttesen játszott szerepet. A forint egyelőre egészen jól megúszta az újdonsült kínai aggodalmakat.

Négyéves mélypontra zuhant a jüan, egyre nő a feszültség

Bár egyszeri eseménynek mondta a váratlan keddi leértékelést tegnap a kínai jegybank, ma hajnalban azonban újabb kb. 1,6%-kal a gyenge irányba eltolta a kereskedési sáv középértékét, így a jüan a dollárral szemben ma közel 2%-kal tovább esett és négyéves mélypontra bukott. Közben ma reggel újabb kedvezőtlen makroadatok sorozata jött Kínából, amelyek az óriásgazdaság további lassulása irányába mutatnak, ez a kilátás (a leértékelési árfolyamháborútól való félelmekkel együtt) mélybe taszította több ázsiai deviza árfolyamát is. A Kína felőli félelmek jelentős részvénypiaci esést okoztak világszerte tegnap és ma reggel is ennek folytatódása látszik.

Így látják a váratlan kínai lépést az elemzők

Elemzők egyelőre csak találgatják, mi indíthatta a kínai központi bankot arra, hogy kedden váratlanul jelentősen leértékelje a jüant; a lépés elsősorban a gyenge makrogazdasági adatokra adott válasz lehet, de egy hosszú távú cél elérését, a jüan világpénz státusának elnyerését is szolgálhatja.

Váratlanul leértékelte a jüant Kína (2.)

Miután a hétvégi adat szerint hatalmasat esett a kínai export éves alapon, kedd hajnalban váratlanul 2%-kal lényegében leértékelte a jüant a kínai jegybank, hogy áttételesen így is segítse a kiviteli szektort. A lépést "egyszeri leértékelésnek" nevezte közleményében a jegybank és a jüan a dollárhoz képest a kereskedési sáv közepének eltolása miatt most valóban mintegy 1,9%-kal gyengébb, mint tegnap éjszaka volt.

Budapesten alakulhat a következő renminbi központ

Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi központok. A luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után Budapesten alakul a következő. A budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a People's Bank of China (PBC, a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank tette le 2015. június 27-én, a központi bankok közötti elszámolásokért felelős BIS székhelyén, Bázelban megkötött elszámolásforgalmi megállapodás aláírásával.

Felfordulás jön a devizapiacon? Az MNB már felkészült

Októberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlése dönthet arról, bekerülhet-e a szervezet devizakosarába a kínai jüan. Hasonló felülvizsgálat csak öt év múlva lesz aktuális, így sokan azért lobbiznak, hogy már most legyen az SDR-kosár része a deviza annak ellenére, hogy továbbra is vannak fenntartások a konvertibilitásával kapcsolatban. A témáról megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) véleményét is, szerintük akár a kosár harmadik legnagyobb súlyú eleme is lehetne a jüan exportsúlya alapján.

Megérkezett Soros legújabb figyelmeztetése

Soros György milliárdos befektető egy harmadik világháború esetleges kirobbanásától tart. A MarketWatch beszámolója szerint ezen a konferencián arról is beszélt, hogy ez Kínától és az Egyesült Államoktól függ.

Kínai kötvényeket vesz a Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank gazdaságpolitikai, illetve devizaeszköz-diverzifikációs célokkal egy kínai kötvényportfólió fokozatos, több lépésben történő kiépítéséről döntött - jelentette a jegybank. A döntés értelmében kialakításra kerülhet egy, a devizatartalék-megfelelést érdemben nem befolyásoló, a teljes devizatartalék mértékéhez képest kis méretű RMB kötvényportfólió.

Bekerülhet a kínaiak pénze az IMF valutakosarába

Folynak a tárgyalások arról, hogy a kínai jüan bekerüljön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, a világ többi vezető valutája mellé - számol be a pénteki kínai média.

Hódító jüan: Így csinálják külföldön, mit tehet az MNB?

Milyen jegybanki felelősségi köröket érinthet a renminbi (jüan) nemzetközivé válása? Írásában az MNB Jegybanki Renminbi Programjának 2015. február 19-i meghirdetéséhez kapcsolódóan erre a kérdésre keresi a választ Erhart Szilárd, bemutatva a nemzetközi gyakorlatot, és az MNB előtt álló stratégiai kérdéseket. Az MNB közgazdásza a jegybanki törvényi felelősségi körök közül a háttéranyagban néggyel foglalkozik a renminbi használatához kapcsolódóan:

• a jegybanki eszköztárral,
• a renminbi devizatartalék portfólióval,
• a pénzügyi stabilitási és felügyeleti feladatokkal a renminbi használatával és a kínai bankok határon átnyúló aktivitásával összefüggésben, valamint
• az elszámolásforgalmi infrastruktúra fejlesztésének kérdéseivel.

Megkerülhetetlenné vált a jüan

A Magyar Nemzeti Bank a kínai jegybankkal kötött devizacsere megállapodáshoz kapcsolódóan meghirdeti a Jegybanki Renminbi Program (JRP) elindítását a kínai újév első napjával - adta hírül a jegybank. A kínai deviza, a renminbi nemzetközi elszámolásokban betöltött súlyának növelése a kínai gazdaságpolitika kiemelt célja, amit kormányzati, illetve jegybanki lépések sorozata támogat a külföldi partnerek oldaláról, áll a közleményben

A jüan árfolyam nagy menetelése

Kína más nagy, zárt országok példáját követve rugalmasabb árfolyamrendszer irányába mozdult el az elmúlt években, és a renminbi (jüan) nemzetközi használatának támogatásához úgynevezett devizacsere megállapodásokat kötött külföldi jegybankokkal. A kínai árfolyamrezsim jelenleg úgynevezett "sávos csúszó-rögzítéses" rendszer, amelyben a sávot fokozatosan +/-2 százalékosra szélesítették, és az árfolyam számára 20 százalékot meghaladó felértékelődést engedtek 2008 októbere óta. A rugalmasabb árfolyamrendszer mellett oldódtak a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, így a Kínán kívüli, úgynevezett offshore renminbi piacok likviditása jelentősen javulni tudott. A nemzetközi kereskedelem ösztönzését és a pénzügyi stabilitási célokat szolgáló kínai swapline megállapodásokban közreműködő jegybanki partnerek száma az elmúlt években csaknem harmincra nőtt: Európában az MNB mellett a Bank of England, az Európai Központi Bank, illetve a Svájci Nemzeti Bank is a kínai partnerek közé tartozik.

Jüan: úton a világpénz státusz felé?

Miközben Kína súlya a nemzetközi kereskedelemben és a globális GDP-ben egyre nőtt a külkereskedelmi liberalizációnak és az ország gyors növekedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben, a renminbiben elszámolt külkereskedelmi tranzakciók aránya 2008-at megelőzően elhanyagolható értékű volt a kötött devizagazdálkodást folytató országban. Ezért a kínai gazdaságpolitika kiemelt céljává vált a kínai deviza, a renminbi nemzetközi használatának ösztönzése. A válságot követően a szabályozásokat lazították, és a renminbi súlya gyors emelkedést mutatott a külkereskedelmi elszámolások esetében. A kínai tőketranzakciók, árfolyamrendszer, illetve kamatok liberalizációjával párhuzamosan a jövőben a befektetésekhez kapcsolódó elszámolások is egyre inkább renminbiben valósulhatnak meg, és a renminbi nemzetközi szerepe tovább növekedhet.

A gázt és a féket is tapossa a kínai jegybank

A kínai jegybank fontos célja, hogy ne hagyja túlságosan lelassulni az országa gazdaságát, de ehhez kiegyensúlyozott politikát akar bevetni. Elismerik, hogy a gazdaság erős lefelé mutató nyomással szembesül jelenleg, ami komoly kihívásokat állít eléjük. Ők mindenesetre nem akarnak se túl laza, se túl szigorú monetáris politikát alkalmazni ebben a helyzetben.

Megszólalt a kínai jegybank a spekuláció láttán

A kínai jegybank idén továbbra is prudens monetáris politikát kíván folytatni, a hitelállomány növekedési ütemét stabilan akarja tartani és fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén finom lépésekkel alakítsa a jegybanki kondíciókat - többek között ezeket közölte pénteki közleményében a kínai jegybank. A szöveg nem utal egyértelműen arra, hogy a kínai jegybank a fokozódó spekulációnak megfelelően valóban kész lenne-e további monetáris lazító lépéseket tenni, azaz például tovább vágni a kínai bankok számára előírt kötelező tartalékrátát, hogy ezzel is segítse a gazdasági növekedést.

Kína mentené ki Oroszországot

Kína arról biztosította Oroszországot, hogy szükség esetén segítséget nyújtana a számára. Emellett pedig arra ösztönzi az orosz felet, hogy minél inkább a kínai jüant használják a kereskedelmi tranzakcióik során és ne a dollárt. A kínaiak jól láthatóan tovább közelednek az orosz félhez, miközben kapóra jön nekik a saját devizájuk népszerűsítése is a jelen helyzetben.