Márciusban, az amerikai dollár erősödése ellenére is nőttek Kína devizatartalékai, amelyek a világ legnagyobbjai közé tartoznak, elérve a 3,246 milliárd dollárt. Az ország aranytartalékának értéke is jelentősen emelkedett.
Kína ezermilliárd jüan (139 milliárd dollár) új adósságkibocsátást fontolgat egy úgynevezett különleges államkötvény-terv keretében, ami az elmúlt 26 évben mindössze a negyedik ilyen jellegű eladás lenne, mivel a hatóságok több forrást vonnának be a világ második legnagyobb gazdaságának megerősítésére – írja a Bloomberg.
A kínaiak is ráálltak a Covid utáni utazásokra, a költekezési rohamuk azonban tovább gyengítheti a jüant - írja a Bloomberg.
Az Övezet és Út kezdeményezésének (Belt and Road, BRI) újragondolásaképpen Kína változtat a stratégiáján: a jövőben kisebb, fenntarthatóbb projektekre összpontosít, valamint jüanra állítja a hiteleket és fejlesztéseket. A lépéssel Hszi Csin-ping elnök igyekszik új életet lehelni az ambiciózus beruházási programba, amelyet egyre inkább megbénít a lassuló kínai gazdaság, valamint a világszerte növekvő szkepticizmus a kezdeményezés körül – írja a Bloomberg.
Váratlan lépésként a nagy állami tulajdonú kínai bankok a héten aktívan vásárolták a jüant, ami bennfentes források szerint hozzájárult a kínai deviza gyors felemelkedéséhez a gyengülő amerikai dollárral szemben. Ezek a bankok, amelyek hagyományosan dolláreladók, hogy ellensúlyozni tudták a normál esetben a jüan csökkenését kiváltó piaci hatásokat. Az érintett piaci, de állami irányítású bankok a héten folytatták a jüanvásárlást, még akkor is, amikor a deviza az elmúlt héten 2%-ot erősödött, és elérte a 7,13-as árfolyamot a dollárral szemben, ami közel négy hónapja a legmagasabb árfolyam – számolt be a Reuters.
Kína szükség esetén sürgősségi finanszírozást biztosít a súlyosan eladósodott helyi önkormányzatoknak – mondta Pan Konseng jegybankelnök – a megjegyzések alátámasztják, hogy a hatóságok milyen komolyan veszik a problémát. Főként az ingatlanszektor vergődése hozta felszínre a 9000 milliárd dolláros adósságproblémát.
Amióta Hszi Csin-ping a kínai elnök több mint egy évtizede, ma volt az első ismert látogatása a kínai jegybankba - tudta meg a Reuters két névtelen forrástól. A különféle gazdasági nehézségekkel és tőkekiáramlással küzdő ország esetén egyelőre nem világos, hogy miért látogatott el az elnök a jegybankba, illetve a devizahatóság épületébe.
Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent augusztusban havi összevetésben.
Bár a kínai jegybank intenzíven támogatja a nyomás alá került jüant, de a kínai deviza így is 16 éves mélyponton tanyázik – írja a Bloomberg.
A jegybank a gazdasági problémák kezelése érdekében kamatot vág, de a jüan logikus leértékelődése ellen azért küzdene: a deviza védelme érdekében már kétszer is beavatkozott a héten, és az árfolyamigazítási lépése is meglepetést okozott a piacon. Az Evergrande csődvédelme és az árnyékbankok problémái rámutatnak a gazdasági kihívásokra, de eközben a jüan értéke és stabilitása is az állami vezetés figyelmének középpontjában áll. A piac továbbra is aggódva figyeli a kínai gazdaság kilátásait.
Fokozott devizapiaci beavatkozást vár el Kína az állami hátterű bankoktól annak érdekében, hogy megakadályozzák a jüan volatilitásának megugrását – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
A várt 800 milliárd helyett mindössze 346 milliárd jüanra, 14 éves mélypontra zuhant a kínai új jüanhitelek volumene júliusban a megelőző havi 3050 milliárd jüanról - közölte az újabb nyugtalanító adatot a kínai jegybank. A júliusi érték az egy évvel korábbi 679 milliárd jüantól is jelentősen elmaradt.
Az adatsor 25 évvel ezelőtti indulása óta idén a második negyedévben volt a legalacsonyabb, mindössze 4,9 milliárd dollár, a közvetlen külföldi működőtőke-befektetés Kínába, ami óriási átalakulást jelent, és ez még komolyan megviselheti a kínai fizetőeszközt is, amelynek az FDI volt az egyik fontos támasza – mutat rá körképében a Reuters. A blokkosodás, a Kína és a Nyugat közti szembenállás, illetve a kemény kínai politikai fellépés együtt vezetett ehhez az eredményhez, és a hírügynökség által megszólaltatott egyik ügyvédi iroda szakértője azt mondta: egyetlen ügyfelük sincs most, amely kínai befektetést tervez, sőt az összes ügyfelük kifelé gondolkodik Kínából, ez pedig drámai változást jelent a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest is. Közben a kínai cégek külföldi tőkebefektetése nőtt, és ez a nettó FDI-egyenleget rekordméretű mínuszba tolta, fokozva a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást.
Kína központi bankja a vártnál erősebb kereskedési sávot szabott meg kedden a renminbire, és az állami bankok dollárt adtak el a jüan ellenében, jelezve, hogy a valuta gyors csökkenése egyre kellemetlenebbé válik. A jüan két hónap alatt mintegy 4%-ot esett a dollárral szemben a fogyasztói bizalom lanyhulása és a gyenge ingatlanpiac miatt.
Kína legnagyobb, állami tulajdonú bankjai csütörtökön közölték, hogy csökkentették a jüanbetétekre fizetendő kamatlábakat. Ez enyhítheti a marzsukra nehezedő nyomást, és teret engedhet a hitelezési költségek csökkentésének - írja a Reuters.
Geopolitikai adottságai és viszonylagos elszigeteltsége miatt Ausztrália az elmúlt évtizedekben nem azzal került a figyelem középpontjába, hogy regionális konfliktusba keveredett volna más állammal. A konfliktusmentes időszakot viszont konfliktusokkal terhelt váltotta fel azt követően, hogy Kínával több kérdésben is összekülönböztek. A viszony elmérgesedését kezdetben kereskedelmi korlátozások, embargók jelezték, mára pedig Ausztrália történelminek tekinthető harcászati fejlesztésekbe kezdett, miközben szövetségi politikájában is megfigyelhetők változások.
Hatalmas Magyarország külső szereplőknek való kitettsége.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
Példát mutatnának a többi NATO-tagállamnak.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.