Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök péntek hajnalban kinevezte a jegybank új elnökét. Hafize Gayen Erkan évtizedes amerikai banki tapasztalat után tér haza, legutóbb a tavasszal csődbe ment First Republic bank társ-vezérigazgatója volt. A piac nem fogadta kedvezően a kinevezést, a líra folytatja szabadesését.
Nem sok látszik egyelőre az MNB múlt havi kamatcsökkentéséből a lakáshiteleknél, év eleje óta mindössze néhány tized százalékponttal ment lejjebb a hitelek kamata. Ha valaki nincs elég megtakarítása a vásárlásra, és most szeretne felvenni 20 millió forint lakáshitelt 20 évre, akkor piaci kamatozás mellett nagy átlagban még mindig 184 ezer forintos törlesztőrészlettel kell kiegyeznie, szemben a két évvel ezelőtti 122 ezer forinttal. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, a költözők számára személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát javasoljuk.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
Bár a tavaly kifutott Zöld Otthon Program 2,5%-os kamatszintjét nem érik el, így is milliókkal csökkenhetnek a hitel költségei akkor, ha azt korszerű lakás vásárlására vagy építésére vesszük fel. A zöld hitelekre kapott kamatkedvezmények mértéke a fél százalékot is elérheti, így a törlesztőrészlet több ezer forinttal is kevesebb lehet. Megnéztük, hogy összegszerűen mennyit lehet spórolni azzal, ha környezettudatosabban választunk ingatlant.
Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.
2022-ben 402 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek, ez lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi 51,7 milliárdot, sőt az elmúlt húsz évben sem volt példa még csak hasonlóan nagy mínuszra sem. Ugyanakkor a magas kamatok miatt a veszteség lehetett volna sokkal nagyobb is, ha a kamateredményt nem kompenzálja a devizaváltáson elkönyvelt 800 milliárd forintos profit.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.
Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak áprilisban, mint egy évvel korábban. Márciusban 10,1 százalékos éves inflációt mértek.
A jegybank kedden döntött arról, hogy a korábbi 18 százalékról 100 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot, a gyakorlatban azonban ez csak a szerda reggeli tender meghirdetésével valósult meg.
Utoljára majdnem három éve, 2020 júliusában volt példa olyanra, amit a Monetáris Tanács kedden meglépett, hogy csökkenjen az irányadó kamat. Azóta hosszú utat jártunk be a 0,6 százaléktól a 18 százalékig, de a mostani lépés egyértelműen fordulatot jelenthet, azt, hogy fokozatosan ugyan, de véget érhet az extrém magas kamatok kora Magyarországon.
Hosszú idő után csökkentette az irányadó kamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, Matolcsy György pedig sajtótájékoztatóján elsősorban a kormány és a jegybank együttműködését emelte ki. Szerinte ugyanis csak közösen győzhetik le az inflációt, mely továbbra is az elsőszámú közellenség.
Az eddigi szinten tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, a kamatfolyosó felső szélét viszont 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette. Ugyanakkor arra még várnunk kell délután háromig, hogy az irányadó kamathoz hozzányúlt-e a jegybank.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Délután háromkor sajtótájékoztatót tart Matolcsy György az MNB elnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. Ez azt a várakozást erősítheti, hogy az irányadó kamat csökkentéséről is dönthet a Monetáris Tanács.
Várhatóan tovább emeli majd a kamatot a következő üléseken az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Ugyanakkor a jegybank alelnöke is elismerte, hogy egyre aggasztóbb a monetáris és a fiskális politika közti esetleges konfliktus lehetősége.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, majd szinten kell tartania őket egy darabig, hogy letörje az inflációt a 2%-os középtávú célhoz – mondta hétfőn Pablo Hernandez de Cos, az EKB döntéshozója.