Márciusban aligha kezdi meg kamatcsökkentési periódusát a Fed – mondta a CBS 60 perc című műsorában vasárnap Jerome Powell. A jegybank elnöke ezzel megismételte a legutóbbi kamatdöntő ülés utáni kommunikáció legfontosabb elemét, szerinte a 2024-es kamatvárakozások nem változtak drámaian az utóbbi hetekben.
Napokon belül új Prémium Magyar Állampapír érkezik, de csökkentett kamattal: az eddigi 9,9% helyett már csak 7,9%-os fix hozamot kínál az első kamatperiódusra. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Kiszámoltuk azt is, mennyit hoznak ezen az időtávon más állampapírok, de ebben a versenyben egyértelmű a győztes.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az amerikai jegybank közzétette kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a Fed nem változtatott az irányadó kamaton. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón sokáig látványosan kerülte a konkrét üzeneteket, az esemény egyik pontján aztán váratlanul kijelentette: márciusban még nem tervez kamatvágást a jegybank. Ez felébresztette a befektetőket is: a dollár erősödni kezdett, a piacok tovább estek. Szintén a mai esemény fontos tanulsága, hogy a jegybank már konkrétan arról beszél: az erős reálgazdaság nem probléma, a növekedés jelentős lassulása nélkül is elérhető az inflációs cél, a munkanélküliségnek nem kell emelkednie ehhez. Mindezt látva meglepő, hogy a kamatvágást mégis vonakodva látszik meglépni a Fed.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében Németországgal foglalkozunk, az ország ugyanis az átalános konszenzus szerint gazdasági szempontból bajban van, a frankfurti tőzsde viszont mégis szárnyal. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének hátterét vizsgáltuk, arra kérdésre kerestük a választ, hogy miért vághatott az elemzői várakozásoknak megfelelő 100 bázispont helyett csak 75-öt a jegybank az alapkamaton. Ezzel kapcsolatban Beke Károly, lapunk makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Lezárja az adósságkezelő az eddigi Prémium Magyar Állampapír értékesítését, cserébe jön az új PMÁP, de 9,9% helyett már csak 7,9%-ot ad az első kamatperiódusra.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
A gazdaság fundamentális tényezői, az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása akár nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, azonban az elmúlt napok pénzpiaci folyamatai óvatosságot indokoltak - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a jegybank meglepő döntését kommentálta, mely szerint az eddigi havi ütemmel megegyező mértékben, 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentették az alapkamatot.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-n megjelent eredeti felvetéséhez, a BUBOR leváltásához képest kevésbé radikális megoldást talált a kormány és a Magyar Bankszövetség a vállalati hitelek kamatának a csökkentésére: február 1. és május 1. között a BUBOR-nak megfelelő szinten, vagyis 0 százalékpontos kamatfelár mellett vehetnek fel változó kamatozású hitelt a vállalatok, ami az eddigiekhez képest 2-4 százalékponttal alacsonyabb hitelkamatot jelent a futamidő első 6 hónapjában. A megoldás egészséges kompromisszumnak tűnik, a meglévő és a lakossági hiteleket végül nem érinti a változás.
A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
Korábbi cikkünkben már jeleztük, ma pedig meg is jelent a Babakötvény egy újabb sorozatának, a 2043/S-nek a nyilvános ajánlattétele, amely szerint a papír februártól 20,6%-os kamattal ketyeg.
Az UniCredité most a legolcsóbb, speciális feltételek nélküli piaci kamatozású lakáshitel, akár 5,65%-os kamattal is felvehető a most megjelent konstrukció – vette észre a Bankmonitor.