Hidegzuhany a javából: jön az új Prémium Magyar Állampapír, de alacsonyabb kamattal!
Lezárja az adósságkezelő az eddigi Prémium Magyar Állampapír értékesítését, cserébe jön az új PMÁP, de 9,9% helyett már csak 7,9%-ot ad az első kamatperiódusra.
Lezárja az adósságkezelő az eddigi Prémium Magyar Állampapír értékesítését, cserébe jön az új PMÁP, de 9,9% helyett már csak 7,9%-ot ad az első kamatperiódusra.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
A gazdaság fundamentális tényezői, az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása akár nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, azonban az elmúlt napok pénzpiaci folyamatai óvatosságot indokoltak - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a jegybank meglepő döntését kommentálta, mely szerint az eddigi havi ütemmel megegyező mértékben, 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentették az alapkamatot.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-n megjelent eredeti felvetéséhez, a BUBOR leváltásához képest kevésbé radikális megoldást talált a kormány és a Magyar Bankszövetség a vállalati hitelek kamatának a csökkentésére: február 1. és május 1. között a BUBOR-nak megfelelő szinten, vagyis 0 százalékpontos kamatfelár mellett vehetnek fel változó kamatozású hitelt a vállalatok, ami az eddigiekhez képest 2-4 százalékponttal alacsonyabb hitelkamatot jelent a futamidő első 6 hónapjában. A megoldás egészséges kompromisszumnak tűnik, a meglévő és a lakossági hiteleket végül nem érinti a változás.
A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
Korábbi cikkünkben már jeleztük, ma pedig meg is jelent a Babakötvény egy újabb sorozatának, a 2043/S-nek a nyilvános ajánlattétele, amely szerint a papír februártól 20,6%-os kamattal ketyeg.
Az UniCredité most a legolcsóbb, speciális feltételek nélküli piaci kamatozású lakáshitel, akár 5,65%-os kamattal is felvehető a most megjelent konstrukció – vette észre a Bankmonitor.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.
Február elején ismét csökkentheti a bankok kötelező tartalékrátáját a kínai jegybank, hogy a felszabaduló pénzzel a gazdaságot élénkítse – mondta a Bloomberg tudósítása szerint a jegybank elnöke.
A Fed márciusban kamatcsökkentésbe kezd, és idén négy alkalommal fogja vágni a kamatokat, az infláció pedig eléri a jegybank 2%-os célját – jelezte előre Joshua Schiffrin, a Goldman befektetési stratégája.
Gyorsan nagyot emelkedett az OTP részvényárfolyama, túlvetté is vált, ilyenkor könnyebben megremegnek a kezek, és még hír is érkezett, ami arról szól, hogy a kormány belenyúlhat a változó kamatozású hitelekbe, ami kamatbevétel- és profitkiesést okozhat a bankoknál. A tényleges profithatáson túl nyilván annak sem túl jó az optikája, hogy a kormány újra átalakítja a bankok működési környezetét, és potenciálisan újra visszamenőlegesen, akár a már folyósított hitelekre alkalmazva az új szabályokat. Megnéztük, hogyan hathatnak a kormány új tervei az OTP-re.
2022 júniusában volt utoljára 10 ezermilliárd forint felett a lakossági állampapírokban kezelt állomány, ezt sikerült újra megugrani tavaly év végén. A munka oroszlánrészét a Prémium Magyar Állampapír végezte el, a PMÁP 62%-os állománybővülésének köszönhető, hogy a MÁP+ 1500 milliárdos mínusza ellenére is 10 ezermilliárd felett zárt a piac.
Amerika lehet a következő célpont.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Vélhetően előkészítenek egy nagyobb eseményt.
A pénz már megvan, a stratégiát kell újra gondolni.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?