Ahogy arról nemrég beszámoltunk: napokon belül több száz milliárd forintnyi kamat üti a markát azoknak, akik Prémium Magyar Állampapírba fektettek, így megkérdeztük a Portfolio olvasóit, ők mire költik az így befolyó pénzt.
Korábbi írásomban jeleztem, hogy a gazdaság szenved a magas kamatszinttől, amely gátolja a gazdasági kilábalás és növekedés beindulását és a leszakadás veszélyét hordozza. Jelen cikkemben azt járom körül, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából indokolt lehet-e jelentősebb lazítás, vagyis lehetséges-e a kamatszint ütemesebb csökkentése anélkül, hogy veszélybe sodornánk az infláció csökkenését.
Hétfő késő este vadonatúj rendeletet hirdetett ki a kormány a Magyar Közlönyben: február 13-ától legfeljebb 1,2 millió forintot fizethetnek be minden egyes Start-számlára egy naptári évben. A kormány tehát korlátozza az egy évben egy gyermek után befektethető babakötvény összegét, amivel feltehetően a kamatkiadások kordában tartása a célja, jelenleg ugyanis a csúcson van a babakötvény kamata.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben többek között a friss inflációs adatról, a forint árfolyamáról, a kamatdöntésekről, a BUBOR-DKJ-vitáról és a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről beszélgettünk Kuti Zsolttal, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójával.
Az infláció alacsonyabban alakult januárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél – olvasható az MNB gyorsértékelésében a péntek reggel megjelent friss adat kapcsán. Az áremelkedési ütem majdnem három év után került ismét a jegybank célsávjába.
Majdnem hároméves mélypontra, 3,8 százalékra esett januárban a fogyasztói árak emelkedésének üteme – derül ki a KSH pénteki beszámolójából. Az adat ismét kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők 4 százalék feletti értéket vártak. Ezzel 2021 februárja óta először került a jegybank célsávján belülre az infláció.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár 4,2 százalékra is lassulhatott a magyar infláció, ennél alacsonyabb éves rátára 2021 tavasza óta nem volt példa. Ha tényleg így volt, akkor ismét fokozódhat a nyomás a jegybankon, hogy az eddiginél nagyobbat vágjon a kamaton, ami a forint árfolyamát érzékenyen érintheti. Az izgalmas januári adat előtt nagy a bizonytalanság, amit az előrejelzések széles sávban szóródása is mutat.
Hónapok óta tart Magyarországon az infláció intenzív, széles körű és tartós csökkenése, a fogyasztói árak növekedése már nem haladja meg a térség átlagos szintjét. Az egy éven át tartó recesszió is már a múlté és külső egyensúlyi mutatóink is javuló tendenciát mutatnak, így megkezdődhet a kilábalás és az egészséges növekedés. Ehhez azonban a hitelpiac mielőbbi normalizálódására is szükség van!
Nagy átlagban közel 20%-kal alacsonyabb törlesztőrészlettel érhetők most el a 20 éves lakáshitelek, mint az egy évvel ezelőtti csúcson. Nemcsak az új lakáshitelfelvevők járhatnak jól ezzel a tavalyiakhoz képest, hanem a korábban felvett drága hitelüket kiváltók is. A referenciakamatok alakulása egyelőre nem indokolja, hogy elhalasszuk a hiteldöntést, persze a kamatsapkák korában lehetetlen a jövőbeni hitelkamatokról biztosat mondani. Megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a hitelfelvevőknek, és 6% alatti kamatot is találtunk már speciális feltétel nélkül. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Törökországban gyorsult az éves infláció januárban. A török statisztikai hivatal hétfőn ismertetett adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke 64,86 százalékra, 2022 decembere óta a legmagasabbra nőtt januárban a decemberi 64,77 százalékról. Elemzői várakozások átlagában minimális lassulás, 64,52 százalék szerepelt januárra.
Márciusban aligha kezdi meg kamatcsökkentési periódusát a Fed – mondta a CBS 60 perc című műsorában vasárnap Jerome Powell. A jegybank elnöke ezzel megismételte a legutóbbi kamatdöntő ülés utáni kommunikáció legfontosabb elemét, szerinte a 2024-es kamatvárakozások nem változtak drámaian az utóbbi hetekben.
Napokon belül új Prémium Magyar Állampapír érkezik, de csökkentett kamattal: az eddigi 9,9% helyett már csak 7,9%-os fix hozamot kínál az első kamatperiódusra. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Kiszámoltuk azt is, mennyit hoznak ezen az időtávon más állampapírok, de ebben a versenyben egyértelmű a győztes.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az amerikai jegybank közzétette kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a Fed nem változtatott az irányadó kamaton. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón sokáig látványosan kerülte a konkrét üzeneteket, az esemény egyik pontján aztán váratlanul kijelentette: márciusban még nem tervez kamatvágást a jegybank. Ez felébresztette a befektetőket is: a dollár erősödni kezdett, a piacok tovább estek. Szintén a mai esemény fontos tanulsága, hogy a jegybank már konkrétan arról beszél: az erős reálgazdaság nem probléma, a növekedés jelentős lassulása nélkül is elérhető az inflációs cél, a munkanélküliségnek nem kell emelkednie ehhez. Mindezt látva meglepő, hogy a kamatvágást mégis vonakodva látszik meglépni a Fed.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében Németországgal foglalkozunk, az ország ugyanis az átalános konszenzus szerint gazdasági szempontból bajban van, a frankfurti tőzsde viszont mégis szárnyal. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének hátterét vizsgáltuk, arra kérdésre kerestük a választ, hogy miért vághatott az elemzői várakozásoknak megfelelő 100 bázispont helyett csak 75-öt a jegybank az alapkamaton. Ezzel kapcsolatban Beke Károly, lapunk makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Lezárja az adósságkezelő az eddigi Prémium Magyar Állampapír értékesítését, cserébe jön az új PMÁP, de 9,9% helyett már csak 7,9%-ot ad az első kamatperiódusra.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.