Jön az új, 10 éves Prémium Magyar Állampapír, csökken a Bónusz Állampapír kamatprémiuma, miközben új, 5 éves terméket dob piacra az ÁKK a Fix Magyar Állampapírból. A lakossági állampapírt forgalmazókat érintő változások is jönnek egy állampapírcsere lehetőségével.
A globális részvénypiacok jelentős zuhanást szenvedtek el hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnök kitart átfogó vámpolitikája mellett, miközben a befektetők már a recesszió növekvő kockázatával és a Fed esetleges májusi kamatcsökkentésével számolnak.
Elindult az önkéntes kamatplafon, a csatlakozó bankoknál április 1. és október 31. között bizonyos feltételek teljesülése esetén legfeljebb 5 százalékos kamat mellett igényelhetnek lakáshitelt a fiatalok energiahatékony lakásra.
A cél az, hogy az állam mindig a lehető legolcsóbban tudja finanszírozni magát a piacról – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az új makrogazdasági előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón a Portfolio érdeklődésére. Beszélt arról is, miért nyúlnak bele ismét a befektetési alapok szabályozásába, amelynek keretében szigorúbb állampapírtartást írnak elő. A miniszter kitért arra is, hogy a vártnál jobban teljesítenek a lakossági állampapírok, ugyanakkor elképzelhető lehet az itteni kamatszintek felárának csökkenése az intézményi állampapírokhoz képest.
Ugyan a negyedév elejéhez képest jóval jobban áll a forint szénája, az elmúlt hónapok tartós forinterősödése a napokban elakadt, sőt, már a fordulat is elkezdődött, melynek eredményeként 404 forintot is kellett már adni a héten egy euróért. Ennek kapcsán összeszedtük, hogy mi állhat a mostani forintgyengülés hátterében, emellett pedig arra a kérdésre is válaszokat kerestünk, hogy meddig gyengülhet még a magyar fizetőeszköz.
Jövő keddtől, azaz április 1-től új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. A FixMÁP-ból és a PMÁP-ból egyelőre nem várható új sorozat, a mostaniakat ugyanis április végéig meghosszabbították.
Az elmúlt néhány évben számos ország lett egyre inkább érdekelt a lakossági befektetők keresletének megragadásában az állampapírpiacon, az OECD-országokban az állampapírok összesített lakossági állománya 2024 első negyedévében elérte a teljes államadósság-állomány mintegy 10%-át – olvasható az OECD jelentésében. Rávilágítanak arra is, hosszabb távon a pénzügyi tudatosság terén is segítséget nyújthatnak a lakossági állampapír-programok, mert pont a lakossági állampapír-programokkal érintett országokban alacsonyabb a megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkező felnőttek aránya. Magyarország ebből a szempontból a sor végén kullog.
Egymásra licitálnak a magyar bankok, legkedvezőbb esetben akár két számjegyű betéti kamatokkal csábítják magukhoz az ügyfeleket. De a 6-10% közti kamatszint nem jár mindenkinek, ehhez általában bizonyos feltételeket is kell teljesíteni – írja közleményében a BiztosDöntés.hu. A bankok időzítése nem véletlen: több százmilliárd forint összegű, PMÁP-ból kiáramló pénz keresi a helyét a befektetési piacon, amiből szeretnének vastagon részesedni. Itt a lista a legmagasabb elérhető hozamokról.
A kormány által meghirdetett Demján Sándor Program fő célkitűzése, hogy a kkv-szektor támogatásán keresztül dinamizálja a magyar gazdaságot és elősegítse a vállalkozások méretugrását. A program elemei biztosítják, hogy a magyar kkv-k beruházások megvalósításával erősítsék a versenyképességüket belföldi és nemzetközi színtéren egyaránt. Ehhez kapcsolódóan az elkövetkező időszakban realizálódó fejlesztések számottevően hozzájárulhatnak majd a magyar gazdaság teljesítményéhez: az EXIM szakértői becslése alapján a Demján Sándor Program hatására az elkövetkező időszakban összesen nagyságrendileg 850 milliárd forint többlet-GDP keletkezhet a gazdaságban, amely az éves hazai GDP közel 1%-át jelenti. Ezen túlmenően a program a kedvezményes hitelkonstrukcióin keresztül a beruházási hitelpiacnak is érdemi lendületet adhat 2025-ben: a résztvevő vállalatok – a belföldi finanszírozásból megvalósuló hitelprogramok által – összesen mintegy 101 milliárd forint kamatmegtakarítást érhetnek el a teljes futamidő alatt, amely jelentősen hozzájárul a vállalati versenyképesség javulásához.
Február végéig összesen 130 milliárd forinttal tudott nőni a lakossági állampapírok állománya úgy, hogy mindeközben a Prémium Magyar Állampapíroké mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Utánajártunk, hogy az év első két hónapjában milyen folyamatok zajlottak le a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazójának számító, lényegében kétharmados részesedéssel rendelkező Államkincstárnál. Az adatok azt mutatják, hogy mind az állampapír-eladások, mind a -vételek területén aktívabbak a kincstári ügyfelek másoknál.
130 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február végén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 20%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 80%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 700 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese a FixMÁP és a BMÁP volt.
Minden idők legmagasabb nyereségével zárta 2024-et a magyar bankszektor, hiszen a konszolidált nyereség 2007 milliárd, a nem konszolidált 1632 milliárd forint volt – derült ki az MNB szerdán közzétett éves adataiból. Bár abszolút értelemben növekedést látunk, tőkearányosan már romlott a szektor belföldi teljesítménye az előző évhez képest mind a nyers, mind az általunk az átmeneti tételekkel korrigált számok alapján. A kamateredmény csökkenése és a kockázati költségek emelkedése egyaránt 100 milliárd forint körüli összeggel rontotta az összképet.
A nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közzétett egy ábrát, amely bemutatja, hogy az eddig kamatot fizető Prémium Magyar Állampapír sorozatok esetében az állomány hány százalékát váltották vissza a háztartások.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
Február 28-tól új sorozat indul a Fix Magyar Állampapírból, a konstrukció fontosabb paraméterei ezúttal sem változnak: marad a 3 éves futamidő, évi 6,5%-os kamattal. Ezzel egyidőben a Prémium Magyar Állampapír értékesítési időszakát is meghosszabbítják.
48%-ot tesz ki a visszaváltási arány a Prémium Magyar Állampapírnál, idén átlagosan 12 százalékos kamatot fizet az állam a lakosságnak - többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen.
Ritkán volt az utóbbi időben olyan, ami most: egyes intézményi állampapírokkal magasabb kamatot is zsebre lehet tenni, mint lakosságiakkal, a jó hír pedig, hogy ezeket a lakossági befektetők is megvehetik. Mostanra a magyarok mintegy 1700 milliárd forintot tartanak nem lakossági állampapírban, ennek egy jelentős részét Diszkont Kincstárjegyben, amelynek hozama jelenleg bőven meghaladja például a prémium állampapírok átárazódás utáni, 4-5% körüli kamatszintjeit. Összességében az új PMÁP-kamatokhoz képest igen, a FIXMÁP-énál jóval kedvezőbb kamatot viszont jelenleg nem nagyon találni az intézményi papírok között.
Becsei András, az OTP Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese a friss ingatlanpiaci adatok kapcsán beszélt az új és a használt lakáspiac, valamint a lakáshitelezés helyzetéről Magyarországon.
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) értékesítését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az új 2028/R és 2030/N sorozatok a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, de már csak 1,25% kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25%-ot - közölte az ÁKK. Ez azt jelenti, hogy a 3 és 5 éves BMÁP esetében is 25 bázisponttal csökken a kamatprémium.